szerző:
hvg.hu

Bámulatos foglalkoztatásnövekedésről számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium kedden. Egyes szakértők szerint ez megmagyarázhatatlan, mások arra tippelnek, hogy a közmunka lehet az oka.

Bámulatos foglalkoztatásnövekedésről számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium kedden délelőtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) harmadik negyedéves foglalkoztatottsági jelentése alapján. Miközben az Európai Unióban arról hallunk híreket, hogy csökkent a foglalkoztatás és stagnál vagy nő a munkanélküliség, Magyarországon immáron huszonhatodik hónapja folyamatosan nő a foglalkoztatotti létszám és stagnál vagy csökken a munkanélküliség – mondta Czomba Sándor a foglalkoztatási jelentésbe illesztett videóban. Mint a minisztériumi közleményben írják, 80 ezerrel többel dolgoznak, mint egy éve, 120 ezerrel többen, mint 2 éve és 160 ezerrel többen, mint a kormányváltáskor.

Foglalkoztatásbővülés recesszióban

Egyes munkaerő-piaci szakértők értetlenséggel kommentálják az adatokat és a kormányzati értelmezést. A jelenlegi makroviszonyok között ez az eredmény megmagyarázhatatlan – mondta a hvg.hu-nak Adler Judit, a GKI kutatásvezetője. A szakértő szerint például érthetetlen, hogyan lehetséges a foglalkoztatás növekedése jelenleg, amikor a gazdaság meglehetősen komoly recesszióban van, vagyis miközben a gazdaság teljesítménye visszaesik, a foglalkoztatottak száma nő.

Talán ez a magyarázat
©

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki munkaerő-piaci szakértője szerint a foglalkoztatottság növekedése valószínűleg döntően a közmunkának köszönhető. A KSH jelentésében is olvasható, hogy a növekedésben szerepet játszott a közfoglalkoztatás kiterjesztése is. A szakember szerint a hivatalnak a foglalkoztatásról szóló jelentéstől függetlenítve kellene közölnie a közfoglalkoztatottakról szóló adatokat, ez ugyanis nagy zavart okoz a jelentésekben. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy nem kellene teljes munkának számítani a 2 hónapig tartó, teljes munkaidős közmunkát. Ez ugyanis nem igazi munkahely, hiszen átmeneti és nem járul hozzá érdemben a gazdasági teljesítményhez.

Matolcsy György egyébként szeptember elején elismerte, hogy a kormány a közmunkaprogrammal hozta létre az új munkahelyek döntő részét, ebben a versenyszféra nem vett részt. Mint Matolcsy elmondta, jelenleg 205 ezer ember kap munkát a közmunkarendszerben. Jövőre még több, 300, de inkább 400 ezer lesz a közmunkában foglalkoztatottak száma a nemzetgazdasági miniszter szerint. Az ellenzék emiatt azzal bírálta a kormányt, hogy a statisztikával visszaélve próbálja mentegetni az eredményeit. A másik probléma a közmunkával, hogy nagyon sokba kerül (idén 132 milliárd forintot költünk el erre), viszont nem sok hasznot hoz.

Homályos a foglalkoztatási jelentések háttere

További érdekesség, hogy némi ellentmondás látszik a KSH két elkülönülő foglalkoztatást érintő statisztikája között. Az egyik, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, valamint a költségvetési szféra alkalmazottainak létszáma, amely azt mutatja, hogy idén január-augusztusban közel 35 ezerrel kevesebben dolgoztak a versenyszférában, a költségvetési szférában pedig 13 ezer fővel többen, mint az előző év azonos időszakában. Vagyis ez a statisztika elvileg csökkenő foglalkoztatást sejtet, és mintha tükrözné, hogy a gazdaság nagyjából egy százalékkal zsugorodik.

Ezzel szemben a KSH kedden kiadott statisztikája a foglalkoztatás növekedését mutatja. Igaz, a lefedett időszak nem ugyanaz a két jelentés esetében, hiszen a kedden kiadott foglalkoztatottsági statisztika a július-szeptemberi időszakra vonatkozik, míg az alkalmazottak számáról szóló január-augusztusra, ennek ellenére a tendenciákat tekintve valamennyire összhangban kellene lennie a két jelentésnek.

Van olyan szakértő, aki azt hangsúlyozza, hogy ezeket a jelentéseket nem is lehet összehasonlítani, hiszen más mintáról és más módszerrel készülnek. Az alkalmazottak létszámáról szóló jelentés a foglalkoztatók adatszolgáltatásán alapul: a költségvetési szféra foglalkoztatottainak számát nyilvántartják, az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek kötelező adatot szolgáltatniuk a KSH felé, a 20 és 50 fő közötti vállalkozások munkavállalóinak számára reprezentatív felmérés készül, az 5-20 fős cégek foglalkoztatottainak számát pedig becsléssel próbálják meghatározni.

Ezzel szemben a foglalkoztatottságról szóló jelentés lakossági megkérdezésen alapul, ezért egyes szakértők szerint könnyen torzulhat a végeredmény. Már az adatfelvétel során, amely arról szól, hogy kiválasztanak később reprezentatív mintának tekintett családokat, és kikérdezik őket a munkájukról. Ebben a folyamatban például ott adódhat torzulás, hogy milyen településről választják ki őket, vagy például ott, hogy a megkérdezettek nem vallják be, hogy feketén foglalkoztatják őket, mert félnek a munkáltatójuktól vagy az adóhatósságtól. Ennek ellenére az Európai Unió ezt az adatot veszi foglalkoztatási mutatónak.

Magas a fiatalok munkanélkülisége

A legújabb adatokban a magas munkanélküliségi ráta érdemel figyelmet Hárs Ágnes szerint. Július-szeptemberben 10,4 százalékos volt a munkanélküliség, ami az előző időszakhoz képest egy stagnáló érték. A fiatalok munkanélkülisége viszont komoly romlást mutat.

A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 29,4 százalékos volt július-szeptemberben, 2,6 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Ami talán még ennél is rosszabb, hogy a 25-29 évesek munkanélkülisége is nőtt, a tavalyi 11,9 százalékról 13,7 százalékra emelkedett.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Lángolt a kereke, ki kellett üríteni egy török repülőt

Lángolt a kereke, ki kellett üríteni egy török repülőt

Most megnézheti, Orbán Viktoron milyen nyomot hagyott az elmúlt húsz év

Most megnézheti, Orbán Viktoron milyen nyomot hagyott az elmúlt húsz év

Szlovén wellnesskomplexumot vett a magyar állam 9 millió euróért

Szlovén wellnesskomplexumot vett a magyar állam 9 millió euróért

Nahalka István a Fülkében: Engedelmes gyerekeket nevel az új NAT

Nahalka István a Fülkében: Engedelmes gyerekeket nevel az új NAT

Kisfiukkal menekültek a tűz elől, lakhatatlanná vált a család otthona

Kisfiukkal menekültek a tűz elől, lakhatatlanná vált a család otthona

Orbán Viktor beadta a derekát Varga Mihálynak, de legalább jön a zöld államadósság

Orbán Viktor beadta a derekát Varga Mihálynak, de legalább jön a zöld államadósság