A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó közgazdászai befektetők számára összeállított helyzetértékelésükben kifejtik, hogy a jegybanki pénzügypolitika transzmissziós funkciója az egész közép- és kelet-európai térségben nem működik jól, egyrészt azért, mert a bankok a forrásszűkítő mérlegkiigazításra összpontosítanak, a fogyasztókat pedig saját jövőbeni jövedelmi kilátásaik intik óvatosságra.

A ház elemzői szerint Magyarországon különösen indokolt a kétely a pénzügypolitika transzmissziós mechanizmusának hatékonyságával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a banki mérlegalkalmazkodási folyamat sokkal agresszívabb, mint a térség más gazdaságaiban, emellett a hitelállománynak még mindig több mint a fele devizaalapú.

A monetáris átviteli csatorna gyengesége azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy kevesebb a teendő, sőt kínálkozik az az érv, hogy a jelenség inkább még nagyobb kamatcsökkentést indokol - fejtegették a Morgan Stanley londoni elemzői.

A ház szakértői szerint valószínűleg így gondolkodik az MNB Monetáris Tanácsának enyhítésre hajló négy külső tagja is, és mivel a magyar jegybank saját kutatásai is azt mutatják, hogy a bankrendszer el tud viselni bizonyos forintgyengülést, ez jó eséllyel azt is jelenti, hogy a forintárfolyammal kapcsolatos "fájdalomküszöb" az elmúlt hónapokban magasabb lett.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint mindemellett a magyar gazdaságban jelenleg messze szigorúbb monetáris kondíciók érvényesülnek, mint 2008 előtt, amikor a fogyasztók 3,5-4 százalékos kamatra tudtak devizaalapú kölcsönöket felvenni. 

Az akkori és a mostani hitelpiaci kondíciók közötti különbség hatalmas mértékű kamatemelésnek felel meg, ráadásul egy olyan gazdaságban, amelyet már akkor is sorozatos külső sokkok értek, ezért nem meglepő, hogy a magyar gazdaság azóta is gyenge növekedési pályára ragadt be - fejtegetik szerdai elemzésükben a Morgan Stanley londoni közgazdászai.

A ház szakértői szerint az a tény, hogy azóta strukturális elmozdulás zajlik az olcsóbb devizaalapú hitelektől, azt jelenti, hogy a monetáris kondíciók Magyarországon valószínűleg nagyobb mértékben szigorodtak, mint a térség bármely más gazdaságában.

Mindezt egybevetve a cég elemzői közölték, hogy véleményük szerint az MNB még csak a monetáris enyhítési ciklus felénél jár. A Morgan Stanley londoni szakértői ennek alapján azzal számolnak, hogy bár az enyhítés eddigi üteme várhatóan lassul, és most már nem feltétlenül lesz minden hónapban kamatcsökkentés, ám a magyar jegybanki alapkamat jövő nyárra valószínűleg 5,00 százalékig csökken a mostani 6,00 százalékról.

A Cityben mindazonáltal vannak ettől gyökeresen eltérő előrejelzések is a várható magyar jegybanki kamatpályára. William Jackson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdásza a keddi 0,25 százalékpontos MNB-kamatcsökkentés bejelentése utáni kommentárjában közölte: a ház jelenleg érvényes prognózisa szerint az euróövezeti adósságválság újbóli eszkalációja várható a következő egy évben, és a folyamat várhatóan egészen addig a pontig fajul, hogy megkezdődik a valutaunió valamilyen formájú felbomlása. 

A piaci hangulat ezzel járó romlása IMF/EU-megállapodás nélkül akár védelmi jellegű kamatemelésekre is rákényszerítheti az MNB-t a tőkekiáramlás mérséklése végett - vélekedett a Capital Economics londoni elemzője.

Jackson közölte: a ház jelenlegi várakozása ezek alapján az, hogy jóllehet a következő hónapokban lehet még néhány MNB-kamatcsökkentés, ám ezeket később várhatóan vissza kell majd fordítani. A Capital Economics mindezt egybevetve azt valószínűsíti, hogy az MNB-alapkamat 2013 végén ismét a mostani 6,00 százalékon lesz.