A válságban mindenkinek viselnie kell valamit a terhekből – kommentálta Orbán Viktor hétfőn a rezsidíjak 10 százalékos csökkentésére vonatkozó kormányzati terveket Salgótarjánban. A kormányfő szerint a gáz- és a villamosenergia-szektor befektetői veszteséget fognak elkönyvelni az árcsökkentés miatt, "na de vannak ebben az országban még pár milliónyian, akik az elmúlt években veszteségeket szenvedtek el". Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán emellé már azt is odabiggyesztette, hogy a lépés ráadásul igazságos is, mivel az 1995-ös privatizációt követően az energiaszolgáltatók 350 százalékos profitot értek el.

A távhő-, gáz- és áramárak tervezett csökkentése kétségkívül enyhítést hozhatna a rezsiköltségek kifizetésével bajlódó több százezer magyarnak, ám a kormányzat, már nem először, a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti: a döntés nem a leginkább rászorulókat támogatja, emellett pedig egyes közműcégeket is ellehetetleníthet – bár még pontosan nem látni, hogy kik lesznek a tízszázalékos lakossági végfogyasztói árcsökkentés költségeinek hordozói.

Szakmai alap nélkül vágott bele a kormány

"A tíz százalékkal az a probléma, hogy nincs szakmai alapja, nagyjából hasraütésre születhetett. A Magyar Energia Hivatal (MEH), nem először, kapott egy megrendelést, aminek meg kell felelnie" – mondta egy neve elhallgatását kérő egykori munkatárs, aki azt is hozzátette, hogy ennek a tíz százaléknak a teljes értékesítési láncon végig kell futnia, illetve ha valamelyik szereplőre ez a tíz százalék nem lesz ráterhelve, akkor egy másiknak kell elvinnie nagyobb arányban ennek költségeit.

Januártól olcsóbb lesz húslevest főzni, ennek árát azonban a szolgáltatók fizetik meg

Horváth Szabolcs

A végfogyasztói ár felülvizsgálata egyébként a szakértő szerint még indokolt is, hiszen január elsejétől új, négy évre szóló rendszerhasználati tarifák lépnek életbe. A rendszerhasználat díja (melybe beletartozik a rendszerirányítás, a hálózati átvitel, az elosztói hálózat-használat, valamint a tárolás és a szállítás díja) beépül a fogyasztói árba. A rendszerhasználati díj meghatározására törvényileg a MEH van felhatalmazva, és elnézve az elismertetett díjakat, ezen akár még foghatna is a hivatal. De a tarifáknak ugyanakkor olyan hiteles számításokon kell alapulnia, melyek a piaci szereplők számára is elfogadhatók vagy adott esetben meggyőzhetők, hogy bíróságon se támadják meg a tarifaszabást.

Az MVM lehet a fő vesztes

A kormány akkor ütközik a legkisebb ellenállásba, ha azokat a szolgáltatási pontokat bolygatja, melyeket alapvetően állami szereplők fednek le (és nyelik be a veszteséget). Egy régi javaslat szerint az energia áfáját lehetne csökkenteni, de ennek kicsi a valószínűsége. A kérdés megoldásában kulcsfontosságú lehet az állam terjeszkedése az E.ON gázüzletágának a megvásárlásával, vagy az MVM-csoport erőteljesebb gázpiaci jelenléte (gáztározók fenntartása, gázvezetékek építése a szomszédos országokba, markánsabb részvétel a gázelosztásban). Ahogy a szakértő is megfogalmazta, kérdés, hogy "a balhé mekkora részét akarják elvitetni" az MVM-csoporttal. A lakossági árak csökkentésének nyilvánvalóan komoly piackorlátozó hatásai vannak: érdekes lesz nézni, hogy például a Telekom-csoport, amely energia-kiskereskedelemmel is próbálkozik, hogyan akarja majd tartani vállalását, miszerint piaci alapon kínál majd alternatívát az egyetemes szolgáltatókkal szemben.

Még nem tudni pontosan, hogyan is csökkenne a rezsiszámla

Marton Szilvia

Egyelőre mindenki találgat, hogy a várva várt rendelet az értékesítési lánc mely pontjára milyen terheket rak, a hvg.hu által megkérdezett több szakértő ennek tisztázódásáig nem is akart nyilatkozni. A politikusi nyilatkozatokból inkább arra lehet következtetni, hogy a külföldi tulajdonú egyetemes szolgáltatókra járhat rá a rúd, de ennek lehatárolása közösségi jogi szempontból aligha keresztülvihető.

Az energiahivatal neve elhallgatását kérő munkatársa szerint ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a kormány terve megint nem a valóban rászorulókon segít. A KSH adatai szerint például az alsó két jövedelmi csoportba tartozó fogyasztóknak kevesebb mint a fele használ rendszeresen földgázt: ha van is bekötve gáz, inkább szénnel, fával (főként hulladék fával) fűtenek. A szolgáltatók adatai szerint a rezsihátralékosok fizetőképessége szintén nem ezen a tíz százalékon múlik, viszont az energiaszolgáltatók nyereségességét a díjcsökkenés tovább rontja, ami visszaköszön majd a szolgáltatás színvonalában: a fejlesztések elmaradásában, az ügyfélszolgálati elérhetőségek szűkítésében.

Már január óta téma a rezsi ügye

A közműdíjak tervezett csökkentése már január vége óta napirenden van. Akkor a MEH elnöke arról beszélt, hogy jövedelemtől függően differenciálni kellene a lakossági közműdíjakat, a rászorulóbbaknak olcsóbb lehetne a lakossági gáz, villany, víz és távhő – szemmel láthatóan most nem ez a megoldás valósulna meg. A rezsi ügye ezután augusztus végén vetődött fel újra, amikor is Orbán Viktor kormányfő magyar nagykövetek előtt arról beszélt, hogy a rezsiszolgáltatásokat nonprofittá kell tenni. A neve elhallgatását kérő egykori energiahivatali munkatárs szerint ennek több piaci szereplő még örült is volna, miután a lakossági szegmensen már most veszteséget szenvednek el.

A javaslat egyébként már nyáron is nagy vihart kavart. Döntően azért, mert a szektor nyereségességét féltették. Ha ez a lehetőség nincs meg, akkor a cégek leépítésekre kényszerülnek, korlátozzák a tevékenységét arra a szintre, amely még pénzügyileg fenntartható működést tesz lehetővé. A költségeken a rendszer összetettségéből adódóan ugyan "mindig lehet faragni" (pl. be lehet zárni az ügyfélszolgálatokat), de egy ponton túl a spórolás az infrastruktúra és a szolgáltatás túlságos leromlásához vezet.

A nonprofit rezsiszolgáltatások után decemberben jött a 10 százalékos közműdíjcsökkentés bejelentése. A döntésnek a miniszterelnök alapozott meg egy decemberi elejei rádióinterjúban, amikor is Orbán azt mondta, hogy “a közszolgáltatások nem arra valók, hogy abból valaki pénzt keressen, ez a szektor nem a profit világa”. Ezek után érkezett a hír, hogy a kormány felkérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM), hogy dolgozza ki a tízszázalékos gáz- és villanyárcsökkentés feltételeit. A gáz- és villanyár után hétfőn a kormányfő Salgótarjánban már a távhőt is "hozzácsapta" a jövő év január 1-jével csökkentendő rezsipakkhoz: ez annyiban indokolt is, hogy a magyarországi távhőtermelésnek is főként a földgáz az alapja.