A jövő év nehezebb lesz a bankrendszer számára, mint az idei volt. „Ez rossz hír a bankoknak, de még rosszabb a magyar közösségnek. Ehhez kívánok boldog új évet” – mondta Patai Mihály, az UniCredit Bank vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség nemrég lemondott elnöke a Pénzügykutató Zrt. konferenciáján szerdán.   

A banki bevételek eróziója folytatódik jövőre, hét okból is. A lakossági jelzáloghitelállomány drasztikusan csökken, ami csökkenti a bankok bevételeit. A második ok, hogy ma már nem létezik ingatlan- és projektfinanszírozás, ennek következtében ez a bevétel is hiányzik. A harmadik bevételcsökkenés az önkormányzatok felől jön: a települések költségvetése ugyanis kisebb lesz, így a pénzfforgalmuk is csökken.

Emellett három bevételcsökkentő tényező a Magyar Nemzeti Bank tavaszi vezetőváltása miatt következik be. Patai Mihály szerint ez a három ok a jegybanki kamatláb további csökkenése, a bankok kötelező tartaléka utáni kamat megszüntetés és a kéthetes betét korlátozása lesz. Patai Mihály hangsúlyozta, hogy nem újságban olvasta, hanem hallotta valakitől, és biztos abban, hogy ezeket a lépéseket végrehajtja a jegybank új vezetése.

Komoly veszteségek

A hvg.hu november végén elsőként számolt be arról, hogy a kormány számos unortodox intézkedést vár el Simor András utódjától. Értesülésünk szerint a kormányzati tervek a devizatartalék csökkentéséről, a bankok MNB-nél tartott kéthetes kötvényállományának szűkítéséről, a kötelező tartalék utáni jegybanki kamatfizetés megszűntetéséről, valamint az MNB esetleges állampapír-vásárlásáról szólnak.

Túry Gergely

Patai Mihály szerint a kötelező tartalék kamatának megszűntetése 20-25 milliárd forint veszteséget okozhat a bankoknak, a kéthetes betéttel kapcsolatos tervek egyelőre nehezen számszerűsíthetők, a bankrendszerre gyakorolt hatása mindenesetre az irányadó kamat csökkentésének feleltethető meg Patai szerint. Mint mondta, 1 százalék alapkamat-csökkenés 40 milliárd forint bevételcsökkenést jelent a bankoknak.

A hetedik bevételcsökkentő tényező a tranzakciós illeték lesz. Még nem lehet tudni a pontos hatást, de van már olyan vállalat, amely elvitte a cash menedzsmentet külföldre – mondta a vezérigazgató. Hozzátette, a bevétlek csökkenése miatt a költségeket is csökkenteniük kell a bankoknak. Folytatódni fog például a fiókok bezárása. Már most hétezer emberrel kevesebb dolgozik a bankrendszerben, mint 5 évvel ezelőtt, és jövőre nehéz lesz tartani a létszámot.

Emellett tovább csökken a bankok marketingköltsége. A bankadó is 50 százalékkal több lesz, mint amivel számoltak. A költségeket növeli a rossz hitelek miatti céltartalék is, és a rossz hitelek aránya nem javulhat ilyen gazdasági helyzetben. Mindennek következtében a negyedik évben is veszteséget fog termelni a bankrendszer. Emiatt néhány nagybank külföldi tulajdonosának tőkét kell emelni. A tulajdonosok azonban kivárnak, és jövőre is megfizetik ezt – mondta Patai Mihály. Az elmúlt két évben 600 milliárd forint tőkét kellett behozni a magyar bankrendszerbe. Ezért nem igaz, hogy a bankok kiviszik a pénzt az országból, csak kevesebbet hoznak be, vagyis zsugorodik a rendszer.

Ellenreform a bankrendszerben

A jelenlegi kormány alatt a válság negatív hatásai mellett három sokk érte a bankrendszert: a bankadó, a végtörlesztés és a tranzakciós illeték. A kormány folyamatosan bankrablást hajt végre, ami oda vezetett, hogy megszűnt a bankrendszer jövedelemtermelő képessége – fejtette ki előadásában Várhegyi Éva, a Pénzügykutató tuddományos tanácsadója. A szakember szerint az extra elvonások versenyhátrányba hozzák a bankokat, és az intézkedések  hozzájárulnak a befektetői bizalom megingásához is. Mindez nagyon súlyosan hat a gazdaságra, melyből leginkább a vállalati hitelállomány folyamatos csökkenését érdemes kiemelni.

Várhegyi Éva szerint a kormány ellenreformot hajt végre a bankszektorban a 25 évvel ezelőtti bakreformhoz képest, amelynek köszönhetően kiépült a jelenlegi, piaci alapon működő bankrendszer. A kabinet bankpolitikájában megmutatkozik az egész gazdaságról alkotott felfogása: nem maradhatnak talpon autonóm, a saját üzleti érdekeikre építő szereplők. A kormány úgy látja, hogy a politikáját az autonóm jegybank és az autonóm bankok akadályozzák leginkább. Ezért a bankszektor és a jegybank megregulázása és kormányzati függőségük visszaállítását hajtja végre – fejtette ki a szakértő.

Ennyibe kerül a szabadságharc

2012-ben ezer milliárd forintot veszített el az ország, ennyibe került a gazdasági szabadságharc. A kormány gazdaságpolitikája nem gazdaságpolitika, inkább egyfajta mozgó gazdaságirányítás, mert hosszú távú elképzelések nem állnak mögötte – mondta a konferencián tartott előadásán Kupa Mihály.

A volt pénzügyminiszter szerint az adócsökkentés a költségvetési bevételek teljesen értelmetlen kiszórása volt, amit pótolni kellett egy visszaeső GDP mellett. Most viszont a kabinet ffut a pénz után, új adókat és adóemeléseket kellett meglépnie. Ezeket a volt pénzügyminiszter szocialista termelési adók nevezte, mert a kormány ezekkel a nyereséget veszi el a cégektől. Ezzel azonban a beruházási forrásokat veszi el tőlük. A kormány első lépése az volt, hogy a pénzintézeteket agyonvágta a bankadóval. Ez unortodox volt, mert a világon mindenki az ellenkezőjét csinálta – magyarázta.

Az adócentralizáció 2013-ban 39 százalékra nő, így magasabb lesz, mint 2010-ben. A költségvetési hiány tartására 2600 milliárd forint kiigazító lépésre volt szükség, miközben a költségvetés ismét a GDP 50 százaléka feletti kiadási szintre került.

Csak vánszorgunk

A magyar gazdaság 1,5 százalékkal csökken, így a mi visszaesésünk a legnagyobb idén a régióban. A leginkább figyelmeztető jel a szakember szerint az, hogy az ipar is visszaeseett, a beruházási rátánk pedig minősíthetetlenül alacsony. A vállalkozások jelentős része képtelen beruházni, mert nincs forrása. A versenyszférában 33 ezerrel kevesebben dolgoznak idén, mint tavaly. A közszférában viszont eközben növekszik a létszám, döntően a közfoglalkoztatásban.  

Kupa Mihály szerint 2013-ban az idei évet fogjuk megismételni. Az elemzők nulla százalékos növekedéssel vagy enyhe recesszióval számolnak, ami magas inflációval párosul. (Ezt a közgazdaságtan stagflációnak nevezi) Lassanként fogunk előre vánszorogni, és azt a nagy növekedést, mint amit Matolcsy mondott, nem látja megalapozottnak – mondta.