szerző:
Máriás Leonárd - M. László Ferenc

Számos unortodox kormányzati elvárást kell teljesítenie Simor András utódjának hivatalba lépése után. Valójában az új jegybankelnökkel kapcsolatban nem is a személye a legfontosabb, hanem az, mit szól a kormányzati tervekhez: a devizatartalék csökkentéséhez, a bankok MNB-nél tartott pénzállományának szűkítéséhez, a kötelező tartalék utáni kamatfizetés megszűnéséhez vagy az MNB állampapír-piaci megjelenéséhez.

Bárki is lesz a Magyar Nemzeti Bank új elnöke, ha kulturáltan viszi keresztül a kormánypárt és a kabinet szándékait, néhány hónap múlva elfogadja a piac - így vázolta a jegybanki vezetőváltás lényegét a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő, vezető fideszes politikus. Az új jegybankelnök kilétéről viszont még csak homályos utalásokat lehet kicsikarni az ötletekről értesült forrásokból, és könnyen lehet, hogy pár hónapig még fenn is marad a fideszes hírzárlat.

Kormánypárti értesülésünk szerint az kizárt, hogy Orbán Viktor Surányi Györgyöt kérné fel a posztra. A kétszeres jegybankelnök neve többször is felvetődött már a találgatások között, mint ahogyan Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjéé is. A befolyásos kormánypárti forrás ez utóbbi lehetőséget is kizárta, Matolcsy György jegybankelnökségét viszont nem.

Unortodox az irány

Simor Andrásnak 2013. március 2-án jár le a jegybankelnöki megbízatása, utódjára a kormányfő tehet javaslatot, majd a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Orbán Viktor az eddigi értesülések szerint egészen február végéig is kivárhat a döntéssel. A vezetőváltással politikai értelemben el fog dőlni az az évek óta folyó vita, amely arról szólt, hogy a jegybank milyen mértékben és milyen eszközökkel támogathatja a költségvetési politikát, illetve a kormányzat törekvését a gazdaság élénkítésére.

©
Surányi és a sorminta

Surányi György korábbi jegybankelnök először 2007-ben, egy Népszabadság-cikkben fejtette ki álláspontját, mely szerint az MNB ortodox monetáris politikájával 2001 óta tévúton járt. Ezzel szemben a jegybank volt elnöke a fiskális politikát és a gazdasági növekedést támogató, unortodox jegybanki megoldásokat szorgalmazott. Az ortodox monetáris politika hívei viszont hangsúlyozták, hogy a jegybank kötelessége az árstabilitás megteremtése, nem a fiskális politika korrekciója, és úgy látták, egy "alkalmazkodó" monetáris politika sem jelentene megoldást a gazdaság és a költségvetés problémáira.

Orbán Viktor az előzmények alapján az unortodox álláspont mellett dönt majd az új jegybankelnök kijelölésével, még ha Surányi György időközben ki is esett a jelöltek sorából. A kormányfő a jegybank szerepéről folyó vitában 2010 februárjában foglalt állást, amikor Facebook-oldalán Surányi egy cikkét ajánlotta a nagyközönség figyelmébe. A piac ezzel szemben inkább ortodox elnököt látna szívesen az MNB élén, és egyes külföldi kommentárokban már a legfőbb kockázati eseménnyé lépett elő a vezetőváltás, beleértve Simor András két helyettese, Király Júlia és Karvalits Ferenc várható távozását is, akiknek a megbízatása 2013 júliusában jár le.

Simorék elzárkóztak

Az új jegybankelnöknek információink alapján több kormánypárti, kormányzati elvárást is teljesítenie kell majd hivatalba lépése után. Az egyik legfontosabb kérdés a kormány számára az lesz, hogyan segítheti az MNB a 2014-es költségvetési hiány csökkentését. Emellett fontos kérdés lesz az is, mi történjen a devizatartalékkal, illetve a hitelezés élénkítésében is komolyabb szerepet kell vállalnia az MNB-nek a kormánypárti tervek szerint.

Mint megtudtuk, a kormány és a jegybank között 2010 óta zajlanak az egyeztetések a kabinettől érkező unortodox ötletekről, de kormánypárti értesülésünk szerint az MNB vezetése eddig minden alkalommal mereven elzárkózott a javaslatoktól. Ehelyett több tanulmányt is írt arról, miért nem lehet megvalósítani ezeket az ötleteket. A vezetőváltással azonban ez az akadály elhárul a kormány elől.

Csökkenthető a devizatartalék

Kormánypárti értesülésünk szerint a jegybanki devizatartalék egy-két milliárd dollárral csökkenthető lenne, és a kormányzati tervek arról szólnak, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak a devizatartalékból fizetnék vissza a 2008-tól felvett hitel egy részét. Az IMF-nek jövőre 3,6 milliárd eurót kell visszafizetnünk, emellett az év első felében mintegy másfél milliárd euró értékű devizakötvényt kell törlesztenie Magyarországnak.

©

Egyes szakértői vélemények szerint 1-3 milliárd euró valóban felhasználható lenne a devizatartalékból büntetlenül. Ugyanis a devizatartalék annak a biztosítéka, hogy az ország képes teljesíteni a külfölddel szemben fennálló devizakötelezettségeit. A hüvelykujjszabály szerint egy országnak az egy éven belül lejáró adósságok teljesítésére elegendő devizatartalékra van szüksége. A becslések szerint azonban a magyar devizatartalék jelenleg jelentős mértékben meghaladja ezt, ugyanis a külföld felé fennálló tartozásunk a banki hitelállomány leépülése miatt folyamatosan csökken (mivel a bankok nem  helyeznek ki új devizahiteleket, nem újítják meg a külföld felé fennálló tartozásaikat sem). Ebből jön ki egyes vélemények szerint, hogy 1-3 milliárd euróval alacsonyabb devizatartalék is elegendő lenne.

Az idei évhez képest azonban nem lenne nagy változás, ha a jegybank új vezetése végrehajtaná a kormány devizatartalékkal kapcsolatos terveit. Ugyanis a jegybank idén is közreműködött abban, hogy a kormány a jegybanki devizatartalék égetésével fizesse vissza az idén lejárt devizaadósságait. A kormány idén devizakötvény kibocsátása nélkül törlesztette a devizakötelezettségeit, mégpedig úgy, hogy forint állampapír kibocsátásból forinthoz jutott, amit az MNB automatikusan átvált devizára a devizatartalékból. Így elvileg már idén is csökkent volna a devizatartalék szintje. Csak azért nem változott érdemben a szint, mert nagyságrendileg ugyanannyi (mintegy 3-3,5 milliárd euró) uniós támogatás érkezett, mint amennyit felhasznált a kormány a devizatartalékból (az uniós támogatások devizában érkeznek, amit a kormány az MNB-nél vált át forintra, vagyis forintért cserébe a devizatartalékot növeli).

Szorítanák ki a bankok pénzét

Értesüléseink szerint a kormányzat azt is szeretné elérni, hogy csökkenjenek az MNB kamatkiadásai. Ez azért fontos kérdés számára, mert ez jelentősen növeli a jegybank kiadásait, és mivel egyéves csúszással a költségvetésnek kell állnia, ha az MNB veszteséges, ez kihat a 2014-es büdzsé hiányára. A MNB legnagyobb kamatkiadása az úgynevezett kéthetes MNB-kötvény állományon (lásd keretes írásunk - szerk.) és az egynapos betéteken keletkezik. A bankok ezekben a jegybanki instrumentumokban jelentős mennyiségű pénzt tartanak, jelenleg ez az állomány meghaladja a 4 ezer milliárd forintot. A kéthetes kötvényre az MNB a jegybanki alapkamatot fizeti éves kamatként, az egynapos betétekre pedig egy százalékponttal kevesebbet (vagyis jelenleg 6, illetve 5 százalékot). Ez évente közel 250 milliárd forintos kamatkiadást jelent az MNB-nek.

A kéthetes MNB-kötvény

A bankok az úgynevezett kéthetes MNB-kötvényben tartják a pénzük egy részét a jegybankban. Az MNB heti egy alkalommal, aukció keretében bocsát ki kéthetes lejáratú kötvényt, amiből a kereskedelmi bankok mennyiségi korlátok nélkül vásárolhatnak. A bankok jelenlegi kéthetes kötvényállománya több mint négyezer milliárd forint. A kéthetes MNB-kötvény a jegybank legfontosabb eszköze, ugyanis ennek kamata a jegybanki alapkamat. Az alapkamat hatása lényegében a kéthetes MNB-kötvényen keresztül érvényesül a gazdaságban: ha magas az alapkamat, vagyis a jegybank magas kamatot fizet a kéthetes kötvények után, akkor ez arra ösztönözheti a bankokat, hogy több pénzt tartsanak a jegybankban és kevesebbet helyezzenek ki a gazdaságba. A kormányfő és a kormánypárt célja, hogy a kéthetes kötvényből több pénz áramoljon vissza a gazdaságba, ortodox alapállásból leginkább egy olyan gazdaságpolitikával lenne elérhető, amely a jegybanki alapkamat, valamint a bankok kockázatkerülésének csökkenését eredményezné. Kérdés, hogy a hitelezést és a gazdaságot mennyire lesz képes élénkíteni az alapkamat augusztus óta végbevitt, inflációs kockázatokat nem mérlegelő csökkentése.

A probléma orvoslására a jegybankban elhelyezhető betétek nagyságának korlátozása merült fel ötletként a kormányzatnál. Vagyis a kormány az MNB új vezetésénél azt szeretné elérni, hogy szűkítse a jegybanknál elhelyezhető pénzmennyiség állományát. Ezzel azonban nagyon óvatosan kell bánni, mert „durva” következményekkel járhat – ismerte el egy neve elhallgatását kérő kormánypárti forrás. A kéthetes kötvényekben parkoló banki pénzek egy részének kiszorításával a kormányzat a hitelezést is szeretné élénkíteni, vagyis azt szeretné elérni, hogy a bankok inkább a piacon, a vállalatoknak helyezzék ki a pénzt.

Ennek az ötletnek azonban így nem sok értelme van – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő, a monetáris politikai eszköztár összefüggéseit átlátó közgazdász. A jegybankban lévő pénzmennyiség csökkentésétől ugyanis önmagában nem nőne a bankok hitelezési hajlandósága, miként a vállalatok hitelkereslete sem, és a kéthetes kötvényekből kiszorított pénzmennyiség nagy részét a bankok valószínűleg nem kamatozó készpénzként tartanák, ami nem segítené a gazdaságot.

A kéthetes kötvényekben lévő pénzmennyiség szűkítése emellett azért sem ésszerű ötlet, mert jegybanki és piaci hatását tekintve is egyenértékű azzal, ha a monetáris tanács csökkenti a jegybanki alapkamatot, ami ugyanígy csökkenti a kéthetes kötvényben tartott banki pénzmennyiséget. Ebben az esetben viszont akkor már értelmesebb kamatot csökkenteni – mondta a közgazdász, aki ugyanakkor úgy vélekedett, a kéthetes jegybanki állomány csökkentése a költségvetésre pozitív hatással lehet, hiszen a kisebb állományra kevesebb kamatot is kell fizetni.

Nem fizetnének a kötelező tartalék után

A kormányzat azt is szeretné elérni az MNB új vezetésével, hogy a jegybank a bankok kötelező tartaléka után ne fizessen a pénzintézeteknek kamatot. A kötelező tartalékkal kapcsolatos döntés egyébként a monetáris tanács hatásköre (ahol a kormányzati szándékot keresztülvivő kormánypárt által delegált tagok vannak többségben), de mivel ez a jegybanki apparátus javaslatai és elemzései alapján dönt, a kormányzat megvárja a jelenlegi jegybankelnök távozását, illetve a jegybanki vezetés cseréjét.

A kötelező tartalékráta olyan előírás, amely arra kötelezi a bankokat, hogy az általuk gyűjtött betétek és egyéb források meghatározott százalékát betétként helyezzék el a jegybanknál. Jelenleg ez egy 4-500 milliárd forint között ingadozó pénzmennyiség, melyre a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot kapnak a bankok. Ez körülbelül 30 milliárd forintos kiadást jelent az MNB-nek, így ha nem fizetne a bankoknak, a költségvetés 2014-es egyenlege a GDP 0,1 százalékával javulhatna.

Amennyiben azonban ezt meglépnék, azzal a bankszektort gyakorlatilag egy implicit adóval terhelné, hiszen ezt a pénzmennyiséget kamat nélkül kellene folyamatosan a jegybankban tartaniuk, vagyis ingyen bocsátanák az állam rendelkezésére. Meg kell jegyezni, hogy 2004-ben a Járai Zsigmond vezetése alatt álló jegybank éppen azért kezdett el a kötelező tartalékra jegybanki alapkamatot fizetni, hogy megszűnjön a bankrendszer burkolt adóztatása.

A Nemzetközi Valutaalap egy tanulmánya szerint egyébként a bankok kompenzálása a helyes gyakorlat ebben az esetben, ennek ellenére a jegybankok többsége nem így tesz. A jegybanki alapkamatot 2010-ben csak 7 központi bank fizette, 28 az alapkamatnál kevesebbet, 86 pedig nem fizetett díjat a kötelező tartalékra. Viszont a nagy központi bankok, mint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, a Bank of England és az Európai Központi Bank fizetnek a bankok kötelező tartaléka után.

Állampapírt is vehetne a jegybank

A kormány tervei szerint a jegybanknak a másodlagos állampapírpiacon is meg kellene jelennie, ahol bizonyos limitekkel, de vehetne állampapírt. A kormány korábban is tett már célzásokat arra, hogy az MNB élhetne a fejlett államok központi bankjainak válságkezelő eszközeivel. Az MNB állampapír-vásárlása elvileg szintén a költségvetési politika támogatása lehetne, hiszen a jegybank állampapír-piaci vásárlóként segítene az államot finanszírozni.

Az MNB szerint azonban nálunk ezek az eszközök nem vethetők be. Mint szakértői egy erről szóló tanulmányban idén júniusban kifejtették, „a költségvetés finanszírozhatóságának támogatása állampapír-vásárlással rendkívül kockázatos, ugyanis a jegybanki hitelességet azonnal erodálja, inflációs és leértékelődési várakozásokat szülhet, ami további hozamemelkedést okoz, és a legrosszabb, de egyáltalán nem implauzíbilis esetben pánikszerű tőkekiáramlásba torkollhat”. Átmeneti beavatkozásként ugyanakkor lehetségesnek tartottak egy ilyen lépést, de figyelmeztettek, hogy a kedvezőtlen kockázati megítélésünk miatt ez nagy valószínűséggel negatív piaci hatásokkal járna, valamint arra is, hogy nem szabad megsérteni a monetáris finanszírozás tilalmát (az Európai Unió alapszerződése szerint a jegybankok nem finanszírozhatják a tagállamok költségvetését).

Emellett azért sem lenne jó, ha az MNB állampapír-piaci vásárlóként lépne fel a jelenlegi helyzetben, mert ezzel tulajdonképpen a hatalmas magyar állampapíron ülő külföldi befektetőknek teremtene menekülési utat – figyelmeztetett egy neve elhallgatását kérő szakértő. A befektetői megfontolások között ugyanis szerepet játszhat az, hogy egy piaci lejtmenet esetén azért nem adnak el a magyar állampapírokból, mert annyira nincs forgalom a másodlagos piacon, hogy jelentős veszteséget szenvednének el az eladással. Ezt az MNB mint stabil vásárló megoldaná, azonban ezzel a kormány szándékával ellentétes hatást érhetné el, ezért ezzel nagyon kell vigyázni.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Felügyelet alá vonná a brit törvényhozás a Facebookot, a büntetés sem kizárt

Felügyelet alá vonná a brit törvényhozás a Facebookot, a büntetés sem kizárt

Befenyítették Márki-Zay Pétert: „Ön hetente szervez forradalmat a kormány megdöntésére, ön ettől a kormánytól semmilyen támogatást nem fog kapni”

Befenyítették Márki-Zay Pétert: „Ön hetente szervez forradalmat a kormány megdöntésére, ön ettől a kormánytól semmilyen támogatást nem fog kapni”

Szakad a brit Munkáspárt? Hét képviselő lépett ki belőle

Szakad a brit Munkáspárt? Hét képviselő lépett ki belőle

EU: Magyarország hirtelen elfogadta ugyanazt a megállapodást, amit szerdán még kifogásolt a migráció miatt

EU: Magyarország hirtelen elfogadta ugyanazt a megállapodást, amit szerdán még kifogásolt a migráció miatt

Cserbenhagyta a bajba jutott lakáshiteleseket a bank – inkább új hiteleket helyez ki a tartalékból

Cserbenhagyta a bajba jutott lakáshiteleseket a bank – inkább új hiteleket helyez ki a tartalékból

Plágium miatt kizárták Petruskát A Dal döntőjéből

Plágium miatt kizárták Petruskát A Dal döntőjéből