A KSH bejelentése szerint decemberben átlagosan 5,0 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy londoni befektetési és gazdaságelemző házak közgazdászai 5,2-5,3 százalékos - vagyis jórészt változatlan - tizenkét havi inflációt valószínűsítettek decemberre a novemberben mért 5,2 százalékos éves ütem után.

A kedden ismertetett adatokat kommentálva a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport felzárkózó piacokra szakosodott elemzői közölték, hogy várakozásuk szerint a tizenkét havi infláció januárban 4 százalék körüli szintre lassul tovább, tekintettel a tavaly januári áfa-emelés bázishatásának belépésére.

A cég elemzőinek keddi prognózisa szerint februárban és márciusban a magyarországi infláció az MNB 3 százalékos célszintje közelébe süllyed tovább, mivel akkor már megjelenik a háztartási közműszámlákban a 10 százalékos energiaár-csökkentés hatása. A JP Morgan londoni szakértői 3,5 százalékos átlagos inflációt jósoltak az idei év egészére, és azt valószínűsítették, hogy az infláció a második negyedévben éri el mélypontját.

A ház elemzői szerint azonban, ha a magyar kormány újabb 10 százalékkal csökkenti a háztartási energiaárakat, akkor a tizenkét havi infláció jóval az MNB célszintje alá, 2,5 százalék körüli ütemre lassulhat.

A JP Morgan szakelemzői szerint az infláció mérséklődése kedvez a további monetáris enyhítésnek, és a ház ennek alapján januárra további 0,25 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést vár. A cég szakértői szerint márciusra vagy áprilisra 5,00 százalékig csökkenhet az MNB alapkamata, de a JP Morgan elemzői hangsúlyozták keddi kommentárjukban, hogy erre az előrejelzésükre is lefelé ható kockázatokat látnak.

A ház szerint ugyanakkor az MNB élén esedékessé váló vezetőváltás a fő eseménykockázat a következő hónapokban. A cég londoni elemzői azzal számolnak, hogy a kormány sokkal aktívabb növekedésösztönzésre kéri majd a jegybankot. A JP Morgan elemzői szerint a lehetséges intézkedések között van a vállalati kötvények és az állampapírok másodpiaci felvásárlása az MNB által.

Mindemellett a cég szakértői úgy vélekedtek, hogy a kormány valamelyest gyengébb szinten kívánja látni a forintot, bár nyilván nem a 300 forint/eurós árfolyamhatár felett. A 4cast nevű londoni gazdaság-pénzügyi elemzőcég szakértőinek keddi étékelése szerint a decemberi inflációs meglepetés egyik forrása az volt, hogy az élelmiszer-árinfláció a vártnál kisebb felfelé ható nyomást gyakorol a fogyasztói árakra. Ez a tényező a 4cast elemzőinek számítása szerint 0,1 százalékpontnyit magyaráz a cég által várt 5,2 százalékos és a tényleges, 5,0 százalékos múlt havi éves inflációs ütem közötti különbségből.

A ház szerint a másik 0,1 százalékpont különbséget az magyarázza, hogy a decemberi jövedékiadó-emelést a kiskereskedők a jelek szerint "lenyelték", mivel a dohánytermékek árai nem változtak. A 4cast elemzői szerint azonban januárban már várható ennek korrekciója a fogyasztói árakban.

A cég szerint a magyarországi inflációs folyamatok összességükben "jól festenek", és támogatást jelentenek a monetáris tanács enyhítésre hajló tagjainak. A jelenlegi környezetben azonban az infláció másodlagos jelentőségűnek tűnik a kamatdöntések szempontjából, mivel a piaci hangulat, a forint euróárfolyama és az MNB vezetőváltásával kapcsolatos kérdések fontosabbak - vélekedtek a 4cast elemzői.