2015-nél hamarabb nem lehet lehetőség a Svájccal való megállapodásra az ott lévő, magyar állampolgárok betéteinek kezeléséről - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy keddi sajtómegbeszélésen. Lázár azt mondta, a kormány azért most lépett ebben az ügyben, mert tavaly év végén járt le a 2011-ben meghirdetett, a külföldi offshore számlákon tartott jövedelmek hazahozatalára vonatkozó adóamnesztia. Ez a művelet Lázár szerint sem volt túl sikeres, miközben felmérések szerint Magyarországról a közép-kelet-európai országokhoz képest kiugróan sok pénz távozott külföldre.

MTI / Beliczay László

Lázár János a múlt hét szerdán jelentette be, hogy a kormány döntése szerint visszamenőlegesen átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót rónak ki az adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre. Azt mondta, hogy elsőként Svájcot keresik meg, de szerinte Ausztriában vannak még anonim betétek, továbbá "hagyományosan offshore célpont" Ciprus.

Lázár azt mondta, hogy a magyar kormány rövidesen hivatalos jegyzékben fordul a svájci szövetségi kormányhoz, melyben azt kérik majd, hogy minden fellelhető adatot adjanak át a magyar államnak. Az államtitkár szerint nem készülnek arra, hogy német mintára adatokat vásároljanak kiugrott bankároktól, vagy a szürkezónából, hanem arra az álláspontra helyezkednek, amit ebben az ügyben az Egyesült Államok képvisel, azaz a kormány szerint a svájci bankoknak fel kell fedniük az összes titkukat.

Mint fogalmazott, az OECD-nek van egy megállapodása Svájccal, amely szerint tagországok forrásadót kapnak a kamatadó alapján. Ez az egyetlen hivatalos adat, amely 700 milliárd forintnyi számlapénz jelenlétére utal Svájcban. A magyar kormánynak ugyanakkor "érzései és benyomásai vannak" a Svájcban és más hasonló országokban, mint Lichtensteinben, Cipruson elhelyezett összegekről, ezek az információk elsősorban a titkosszolgálatoktól származnak, Lázár azt mondta, hogy ezek az elmúlt tíz évben a gazdasági bűncselekmények folytatott nyomozások során keletkeztek, másrészt a szolgálatok nemzetközi együttműködéséből is vannak információik.

Mint fogalmazott, ugyanakkor a bűncselekményekből származó, az országból kivitt pénz a külföldön elhelyezett összegeknek csak egy töredéke, a tőkekivitel elsődleges célja az adóelkerülés, és az adóoptimalizáció volt. Lázár hangsúlyozta, hogy elsősorban a céges, nagy összegű tételekre és a céges tranzakciókra fókuszálnak, nem pedig kisbetétesekre.

Felidézett egy sajtóban megjelent becslést, amely szerint csak a tavalyi évben 275 milliárd forint ment ki, de azt is hangsúlyozták, hogy ez a tendencia 1980 óta létezik, és ezért Magyarország az offshore egyik legnagyobb vesztese. Lázár szerint Svájc nem zárkózik el attól, hogy a kamatot forrásadóval sújtsa 2014-től akár 35 százalék erejéig, ma is szolgáltatnak adatokat a magyar adóhatóságnak, de ezek csak részlegesek, mint fogalmazott, a svájciak többet tudnak annál, mint amit közölnek.

Ugyanakkor az államtitkár szerint a különböző magyar szerveknek, mint a NAV, a belügy, az igazságügy, a külügy és a tikosszolgálatoknak át kell világítaniuk a hazai jogszabályi környezetet is, megvizsgálni, hogy hogyan lehet fékezni a kiáramlást. Jelenleg a jegybank és a PSZÁF nem rendelkezik teljes körű információkkal a külföldre irányuló tranzakciók ügyében - tette hozzá Lázár.