Egy fukusimai méretű katasztrófa Franciaországban a nemzeti össztermékének negyedét, mintegy 430 milliárd eurót (125 ezer milliárd -azaz 125 billió forintot) vinne el, de egy kisebb baleset közvetlen következményeinek számlája is több lenne, mint 120 milliárd euró (35 billió forintot). Erre jutottak a francia Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) szakértői.  A Cadarache-ban működő IRSN kutatásának eredményeiről beszámoló energiainfo.hu rámutat, hogy az összehasonlítási alapba a kutaótk azt is beleszámolták, hogy a 2011. március 11-én történt tragédia ellenére, több tényező valójában a japánok kezére játszott (ritkábban lakott területen történt a baleset, a szél az óceán felé fújta a nukleáris szennyezősét stb.).

A földrengés, illetve az utána érkező szökőár olyan súlyos károkat okozott a Fukusima Daichi atomerőműben, hogy hat reaktorblokk kisegítő áramellátása leállt, ami miatt a hűtőrendszer is kapitulált. A reaktortérben keletkező és felforrósodó gyúlékony gázok többször is berobbantak, és miközben több épület is romhalmazzá vált, nagy mennyiségű sugárzó anyag került ki a szabadba. A területről mintegy 60 ezer embert kitelepítettek, a kárelhárítás jelenleg is zajlik, és miközben a hírek arról szólnak, hogy az erőmű kényszerű leszerelése évtizedekig is eltarthat, a teljes kárösszeget ma mintegy 200 milliárd euróra (mintegy 58 billió forintra) becsülik.

A szél döntően Kelet felé fúj

AP

Franciaországban egy hasonló katasztrófa valószínűleg százezer evakuálandót jelentene legalább, és csak a környezetet érő sugárszennyezés kezelése 110 milliárd eurót emésztene fel. A termelésből így kieső atomerőmű(vek) pótlása sem egyszerű feladat, mivel az eu-s áramimport korlátos a kevés a pluszkapacitás miatt - állapíttták meg az IRSN kutatói. Szerintük valószínűsíthető, hogy egy ekkorabaleset nemcsak az adott régióban, de akár Európa több országában is áramkimaradásokat okozna.

A francia modellezés szerint azonban ennél is nagyobb, akár 160 milliárd eurós kár keletkezne a francia borászatban, a mezőgazdaságban és a turizmusban, pálne, hogy a japán katasztrófával ellentétben, a francia partok felől az uralkodó széljárás a szárazföld belseje felé vinné a szennyeződést. A francia termékek eladhatatlanná válnának akkor is, ha nem érte őket sugárszennyezés, a turizmus pedig egész egyszerűen megszűnne az országban. (Éppne ez történt Japánban is.)

És ha Európában egy ilyesfajta nukleáris katasztrófának kicsi is az esélye, az IRSN szerint a kormányoknak a kockázat fényében kell mérlegelniük a megelőző biztonsági intézkedések fontosságát.