Nem világos, miért kellett sietnie Matolcsy Györgynek azzal az adójogi salátatörvénnyel, amelyet pénteken nyújtott be a parlamentnek a jegybankelnöknek jelölt, leköszönő nemzetgazdasági miniszter. A törvényjavaslatba ugyanis többségükben technikai jellegű módosítások kerültek, illetve emellett helyet kapott néhány olyan változtatás is, amelyek egyes gazdasági csoportok érdekeinek kedvezhetnek.

Jól járhat egy nagy kaszinó

Ezek közül az egyik leginkább szembetűnő módosítás a nem online szerencsejáték-szervezőket hozza jobb helyzetbe. A javaslat ugyanis a 10 milliárd feletti éves tiszta játékbevételre 30 százalékról 10 százalékra csökkentené a játékadó kulcsát. Az adóalapot emellett továbbra is növelné a borravaló 50 százaléka. Ez alatt pedig maradna a 30 százalékos kulcs. Pedig éppen január elsejétől lépett életbe az egységes 30 százalékos játékadó, ami felváltotta a tavaly év végéig érvényes sávos adóztatást a szektorban. Tavaly 5 milliárd forint bevételig 30 százalékos, 5 és 10 milliárd forint között 25 százalékos, 10 milliárd forint felett pedig 10 százalékos volt a játékadó kulcsa. Így Matolcsy jelenlegi módosításával a tavalyihoz hasonló rendszert állítanának vissza.

Matolcsy Györgyöt hétfőn nevezte ki jegybankelnöknek a köztársasági elnök

MTI / Máthé Zoltán

A változtatás mögött egyes szakértői vélekedések szerint a Hegyeshalom és Bezenye közé tervezett Eurovegas befektetői állhatnak. Jelenleg ugyanis mindössze három kaszinó működik Magyarországon: kettő Budapesten, és egy Sopronban, de mindegyik játékbevétele messze elmarad a 10 milliárdos határtól. Ilyen játékbevételre legfeljebb az Eurovegas lehet majd képes, ha megépül. Akár erre tett utalásként is érthető, hogy Matolcsy azzal indokolja a változtatást, hogy a "jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkező, nagy volumenű beruházások megvalósítása érdekében" van rá szükség.

Visszanyesik a sporttámogatásokat

A javaslat másik érdekessége, hogy visszafogná a sporttámogatások után járó kedvezményt a társasági adóról szóló törvény módosításával. 2010 óta jelentős összegek maradtak el a költségvetésből a sporttámogatások, valamint a film és az előadóművészetek támogatása után kapható adókedvezmények miatt. A 2011-es adatok szerint a filmtámogatások után érvényesített adókedvezmény összege 7 milliárd forint volt, szintén 7 milliárdot érvényesítettek színházak támogatására, és 25 milliárdot sporttámogatások után. A 2012-es adatok leghamarabb ősz környékén jelenhetnek meg, de egyes szakértői becslések szerint tavaly csak a sporttámogatások összege akár a 40 milliárd forintot is elérhette.

A cégeknek azért érte meg ez az adókedvezmény, mert ezzel jelentősen javíthatták az adózás utáni eredményüket – mondta a hvg.hu-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője. Ha egy cég - amelynek adóalapja nem éri el az 500 millió forintot, emiatt a 10 százalékos társasági adót kell fizetnie - például 10 millió forintot adott egy kézilabda-csapatnak, akkor a sporttámogatás utáni kedvezménynek köszönhetően 11 millió forinttal csökkenthette az adófizetési kötelezettségét, vagyis egymillió forintot nyert a támogatással. (Hasonló módon, de már 19 százalékot nyerhettek a kedvezményen az 500 milliós adóalap feletti, 19 százalékos társasági adókulcs hatálya alá tartozó cégek is.)

Matolcsy György pénteken benyújtott javaslata úgy korlátozza ezt a kedvezményt, hogy a megnyert adó 75 százalékát az ágazati szövetségnek, például annak a sportszövetségnek kell adni a jövőben, amelyhez a támogatott csapat tartozik. A 10 milliós támogatás példájánál maradva ez azt jelenti, hogy az így nyert egymillió forintból 750 ezer forintot a sportszövetségnek kell adni, így a az adózás utáni eredménye csak 250 ezer forinttal növekedik a cégnek.

Az RSM DTM szakértője szerint ez fékezheti a sporttámogatások volumenének növekedését, és áttételesen akár a költségvetés egyenlegére is pozitívan hathat (hiszen így kevesebb támogatást kell adni a sportszövetségeknek). Kérdés, hogy a film és az előadóművészeti támogatás utáni kedvezmény is hasonló sorsra jut-e.

Gesztus a MOL-nak

Jól járhat a MOL is, valamint az olyan gázkutató cégek, amelyeknek Robin Hood adót kell fizetniük. A javaslat szerint ugyanis a befizetett bányajáradékot, legfeljebb 1,5 milliárd forintot leírhatnak a Robin Hood adóból. A MOL 2011-ben 823 millió forint Robin Hood adót fizetett. Ez változatlan feltételekkel számolva a Robin Hood adó jelentősen megemelt mértéke miatt idén nagyságrendileg 3 milliárd forint körül alakulhat, amelyből a cég leírhat majd 1,5 milliárdot.

Szakértői vélemények szerint a kedvezményre azért lehetett szükség, hogy ösztönözzék a magyarországi gázkutatást, az ugyanis nyilvánvaló volt, hogy ilyen magas adóterhekkel senki nem fogja kiváltani az ehhez szükséges koncessziókat.

Kisebb változások

Ezen kívül a javaslatban kisebb kedvezményt ad a lakástakarékpénztáraknak is. A módosítás szerint ugyanis mentesülne az öröklési, illetve ajándékozási illeték alól a lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés, ami vonzóbbá teheti a Fundamenta, az OTP és az Erste lakáskasszáját.  

Emellett a módosítás vonzóbbá tenné a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) azzal, hogy a biztosítási brókereknek is megengedné ezt az adózási formát, valamint a kisvállalati adó (kiva) szerinti adózás választására egész évben lehetőséget ad, ami a tárgyi eszközökhöz és készletekhez kapcsolódó elszámolásának módosításával együtt szintén növelheti azoknak a számát, akik ezzel az új adózási formával élnek – mondta az RSM DTM szakértője. 

Változnak a tranzakciós illeték szabályai is, és a módosítás után a posta fehér csekkjét is terhelni fogja a tranzakciós adó. Az eddig is valószínű volt, hogy a fehér csekk is bekerül a tranzakciós adó alá, ennek a fizetési formának inkább az az előnye, hogy a bankok megkerülésével egyszeres tranzakciós adó terheli, míg a sárga csekk után kétszeres illetéket kell fizetni.