Varga Mihály kitért arra, hogy az infláció jelenleg nem jelent olyan veszélyt, "amellyel komolyabban kellene foglalkozni".    

A növekedési kilátásokkal kapcsolatban kiemelte: a mezőgazdaság, illetve a kivitel támogathatja az idén a magyar gazdaság növekedését, míg a háztartások esetében egyelőre "óvatos várakozások" indokoltak, hiszen a devizahitelek törlesztése miatt a lakosság csak korlátozottan tudja bővíteni fogyasztását.    

Pozitívumként értékelte, hogy a jegybanki alapkamat történelmi mélypontra csökkent az elmúlt hónapokban, amely - mint mondta - remélhetőleg magával hozza a reálkamat csökkenését, s így a vállalati hitelezés növekedését.    

A magyar GDP elmúlt éves visszaesését firtató kérdésre úgy válaszolt: az Európai Unióban is visszaesett a gazdasági kibocsátás a negyedik negyedévben, és ezt a gátat Magyarország jelentős külkereskedelmi kitettsége miatt "nem tudta átlépni".    

Varga Mihály amellett érvelt, hogy a különadókat egyelőre meg kell tartani, különösen addig, amíg a Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárás fennáll.    

A miniszterjelölt elmondta: a banki hitelezés bővülése nem kizárólag a bankadó mértékén múlik. Mint mondta, jelenleg is tárgyalások folynak a bankokkal olyan intézkedésről, amely nem veszélyezteti a költségvetési bevételeket, de lehetővé teszi, hogy a hitelezés bővítésével párhuzamosan némi kedvezményt kapjanak a pénzintézetek. Remélhetőleg néhány héten belül megállapodás születik ebben a kérdésben - tette hozzá.    

Szekeres Imre (MSZP) felszólalásában közölte: a szocialista képviselőcsoport nem támogatja a miniszterjelölt kinevezését, mivel Varga Mihály nem kíván változtatni a kormány eddigi gazdaságpolitikáján. Kifejtette: a beruházási ráta messze az amortizációs ráta alatt van, s ez hosszú időre meghatározza a magyar gazdaság mozgásterét. A képviselő kifogásolt azt is, hogy a kormány az elmúlt két évben semmit nem tett az euróövezeti csatlakozás irányában.    

Nyikos László (Jobbik) kérdésében azt vetette fel, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium helyett vissza kellene állítani a Pénzügyminisztérium elnevezést, hiszen - amint kifejtette -  Kossuthtól kezdve "jó néven volt ez a tárca".    

A jobbikos bizottsági elnök emellett a szigorúbb kormányzati pénzügyi ellenőrzés fontosságára hívta fel a figyelmet. A központi költségvetési szervek, illetve az önkormányzati szervek éves pénzügyi beszámolójának auditálása jelenleg nincs megoldva - vélekedett.