Simor európai bankárként térhet vissza tárgyalni Orbánnal
Simor András március elején távozott magyar jegybankelnököt választották az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik alelnökévé. Várhatóan az ország- és szektorstratégiák létrehozásáért lesz felelős: ilyen fontos posztot magyar vezető korábban még nem töltött be a nemzetközi pénzügyi szervezetnél. Hozzá fog tartozni a kapcsolattartás a kormányokkal is, így az Orbán-kormánnyal is ő tárgyalhat majd, ha úgy adódik.
Úgy tűnik, Orbán Viktor kormányfő nem tudja teljesen lerázni Simor Andrást. A mandátuma lejártával a jegybank éléről március elején távozott bankárt ugyanis szerdán az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik alelnökévé nevezték ki. A hvg.hu információi szerint a döntést egyhangúlag hozta meg a bank igazgatósága. Simor feladata az ország- és szektorstratégiák létrehozásának koordinálása lesz, emellett pedig hozzá fog tartozni a kormányokkal, nemzetközi szervezetekkel, civil szervezetekkel való kapcsolattartás is. Ő tárgyalhat azokkal az alapokkal is, melyek pluszban beszállnak a bank finanszírozásába (donor alapok).
A poszt az egyik legfontosabb az EBRD struktúrájában, alelnökből összesen öt van, hasonlóan fontos pozícióban magyar szakember még nem volt. Az EBRD személyre szabottan ad hiteleket az ügyfeleinek, Simor feladata lesz, hogy a hitelkihelyezés céljait szektorálisan és országokra lebontva stratégiákkal megalapozza. Pozíciójából adódóan ugyanakkor, ha úgy adódik, a magyar kormánnyal is tárgyalnia kell majd. Információink szerint a volt jegybankelnök július elsejével költözik Londonba, a szervezet székhelyére. A megbízatása négy évre szól.
A policy területen jelenleg ügyvezető alelnök – Hans Peter Lankes – irányítja a munkát, így az ő helyére kerülhet majd Simor. Ezzel a döntéssel pedig Németh Miklós volt miniszterelnök után Simor András lesz a második magyar, aki alelnöki pozícióig vitte az EBRD-ben. Németh egy kevésbé fontos területet irányított, ő a személyi ügyekért felelt.
| Híres magyarok az EBRD-ben |
Az EBDR 1991-es megalakulása óta számos magyar szakember vett részt a bank munkájában. Németh Miklós volt miniszterelnök 1991-től 2000-ig a személyzeti és adminisztrációs ügyekért felelős alelnöki pozíciót töltötte be. A megalakuláskor szintén nagy szerep jutott Matolcsy Györgynek, aki 1991 októberétől a magyar kormány képviselőjeként az igazgatótanácsában dolgozott, 1994-ben pedig egy rövid ideig a bank igazgatója is volt. 1995 és 1997 között Bod Péter Ákos is igazgatósági tag volt, őt követte 2010 és 2011 között Andor László, majd Urbán László. Az utóbbi években a legerősebb pozíciót azonban Reiniger Péter töltötte be, aki az EBDR ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett, ő 2011-ben ment nyugdíjba. Reiniger két évtizeden át a nemzetközi pénzintézet legmagasabb beosztású kelet-európai igazgatója volt. |
62 milliárd 20 év alatt
Az EBRD-t 1991-ben alapították, hogy segítséget nyújtson Európa és Közép-Ázsia országainak a gazdasági átmenet során a szocializmus összeomlása után. A londoni székhelyű bank 34 országban van jelen, tulajdonosai pedig a pénzintézet finanszírozásában részt vevő országok, és azok az államok, melyek a hitelek kedvezményezettjei. Emellett még két nemzetközi szerv, az Európai Unió (EU) és az Európai Beruházási Bank (EIB) is a bank finanszírozói között található.
A kelet-közép-európai országok jelentős részének uniós csatlakozásával a piacgazdaságra történő átmenet elősegítésének finanszírozását felváltotta a konvergencia, vagyis a nyugati országokhoz történő felzárkózás támogatása ezekben az országokban, egyes országok (pl. Csehország) viszont már "kinőttek" az EBRD finanszírozásából. A pénzügyi fókusz azon államokra helyeződött, melyek még nem uniós tagok – bár már úton vannak afelé –, és a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok, új belépőkként pedig a mediterrán régió keleti országai kerültek előtérbe. A szervezet azt tervezte, hogy 2010-ig kivonul a közép-európai és balti államokból, ám a gazdasági világválság hatására ezt az időpontot 2015-ig kitolták. Az EBRD 20 év alatt összesen 62 milliárdnyi fejlesztési forrást biztosított több mint 3100 projektre.
Az EBRD 2001 óta már 164 projekten keresztül összesen 10,6 milliárd euróval támogatta a magyar gazdaságot. Az EBRD 2010-ig elsősorban olyan területekre összpontosított Magyarországon, amelyek a magánszektor részvételének növelését segítették elő a közszolgáltatásban. A jelenlegi, 3 éves tervben nagy hangsúlyt fektetnek a települési infrastruktúra fejlesztésére, a tömegközlekedési reformok bevezetésére, illetve a magyar vállalatok regionális terjeszkedésére. Az EBRD politikájának szerves részét képezi az energiabiztonság kérdése, amely jelen esetben az energiatakarékosságra és a kibocsátás csökkentésre törekvő beruházások támogatása révén valósul meg. Az első ilyen irányú intézkedésre 2011-ben került sor, amikor az EBRD és az Erste Bank közösen 15 millió eurós refinanszírozási keretet biztosított a hazai önkormányzatok energiahatékonysági projektjeihez.
Ezeken a magasabb posztokon vannak most magyarok
A bankban magasabb pozícióban jelenleg három magyar dolgozik, ebből azonban egy pozíció automatikusan jár hazánknak. Az automatikusan hazánknak járó pozíciót Kármán András tölti be. Kármán András korábban a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi elemzések igazgatója volt, a kormány megalakulása környékén Szapáry György Matolcsy György figyelmébe ajánlotta. A nemzetgazdasági miniszternek megtetszett Kármán szakértelme, és 2010-ben kinevezték a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi államtitkárának. A hvg.hu egy korábbi cikkében arról írt, hogy Kármán a bankadó kivetésében még kitartott a kormány politikája mellett, de nem sokra rá, az IMF “hazazavarását” megelőző tárgyalásokon belátta, hogy csak a miniszter és a miniszterelnök akaratának végrehajtója lehet. Ezt követően Kármán állítólag igyekezett megúszni és a szakmai munkába temetkezni. 2011 októberében végül lemondott pozíciójáról, mert nem akarta tovább adni a nevét a kormány gazdaságpolitikájához – fogalmazott egy az akkori történésekre rálátó forrás. Lemondása után pedig az EBRD Magyarországnak járó igazgatósági posztjára delegálta a kormány.
A szervezetnél tölt be magasabb pozíciót még Ipper István. Ő már több mint 20 éve van a szervezetnél, jelenleg igazgatóhelyettesi posztot tölt be, emellett pedig a Törökországért, Kelet-Európáért, Közép-Ázsiáért és a Kaukázusért felelős portfólió és erőforrás menedzseri poszt is hozzá tartozik. Hargitai Zsuzsanna az EBRD zágrábi irodáját vezeti, ő felel a magyarországi tevékenységekért is. Nagy Piroska közgazdász, aki korábban az IMF-nél, most az EBRD főközgazdászának irodájában dolgozik. Az 1500 fős nemzetközi stábban több magyar is dolgozik még elemzőként és bankárként.
A szervezet nemrég bírálta a magyar gazdaságpolitikát
Shuma Chakrabarti, az EBRD elnöke egy február elejei interjúban kifejtette: a kilencvenes években Magyarország a régió "előnyben részesített" országa volt a nyugati befektetők körében, "ezzel szemben jelenleg alig érdeklődnek külföldi befektetők Magyarország iránt", ezért "meg kell fontolni, hogy miként lehet megfordítani ezt a folyamatot".
Az EBRD januárban ismertetett idei első regionális előrejelzésében az általa 1,5 százalékosra becsült tavalyi visszaesés után 2013 egészére 0,1 százalékos további GDP-csökkenést jósolt a magyar gazdaságban (azóta kiderült, 1,7 százalékos volt a tavalyi gazdasági visszaesés). Az idei magyarországi prognózist a bank jelentősen, 0,5 százalékponttal rontotta előző – tavalyi utolsó – térségi jelentéséhez képest, abban ugyanis még 0,4 százalékos idei magyar GDP-növekedési előrejelzés szerepelt.
Az új magyar prognózishoz fűzött elemzésében az EBRD kiemelte, hogy a magyarországi beruházási ráta a legalacsonyabbak között van az EU egészében, és ezt elsősorban a magánszektor hitelellátásának folyamatos zsugorodása okozza. A hitelkihelyezés visszaesésének oka az EBRD szerint az, hogy a magyar bankszektorban a leggyorsabb a kitettségek leépítési folyamata azokban az országokban, ahol az EBRD jelen van.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Simor: "a nyilvánosság előtt nem fogok megszólalni fél évig"
Az árstabilitás elérésével és fenntartásával támogathatja a növekedést a Magyar Nemzeti Bank – jelentette ki Simor András elnök, aki hatéves mandátumának utolsó napján összefoglalta az MNB 2007-2013 közötti tevékenységét. A távozó jegybankelnök az Origónak adott interjújában azt mondta: ha rajta és az alelnökein múlott volna, akkor is csökkent volna az alapkamat, de nem ennyivel.
Simor Andrást a tíz csapás sem zúzta porrá
A hét végén távozó Simor András jegybankelnököt a második Orbán-kormány, ahol tudta, támadta. Az elnök azonban alelnökeivel, Karvalits Ferenccel és Király Júliával mindvégig megvédte a jegybank stábjának függetlenségét és szakmaiságát. Simor kedden utoljára vesz részt kamatdöntő ülésen. A parlamenti kétharmad által delegált tagok már rég átvették az irányítást a monetáris tanácsban, így elképzelhető, hogy az elnök kamatcsökkentéssel búcsúzik – amiről eddigi reakciói alapján aligha van meggyőződve. A hvg.hu számba vette a kormányzati vegzatúrát, és megdöbbenve tapasztalta: összegyűlt a 10 csapás.
Simor elbúcsúzott és üzent leendő volt stábjának
Az MNB-elnökként eltöltött 6 évből a pozitív emlékek nagyon nagy többségben vannak, óriási eredmény volt 2008-ban az árfolyamsáv eltörlése, a napon belüli átutalási rendszer bevezetése, és az, hogy a jegybanknak sikerült megőriznie függetlenségét – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leköszönő elnöke kedden. Üzent az MNB szakmai stábjának is.
Simor: eredményes volt a jegybank tavalyi működése
Benyújtotta a Magyar Nemzeti Bank 2012. évről szóló jelentését az Országgyűlésnek. Simor András távozó jegybankelnök megosztott monetáris tanácsról, tartósan magas inflációról, mérséklődő stabilitási kockázatokról ír elnöki összefoglalójában. A jelentés kiemeli, hogy a jegybank tavaly is csökkentette működési költségeit.
