A 2012-es meglepően alacsony költségvetési hiány a tavaly nyáron és ősszel meghozott megszorító lépések miatt következett be. Az idei hiány ugyanakkor 4,2 százalék lehet, mivel továbbra is recesszióban marad a magyar gazdaság. A Nomura feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzője, Peter Attard Montalto elemzésében rávilágít arra, hogy a tavalyi deficit döntően a helyi önkormányzati kiadások visszafogása és egyes feladatok államhoz történő delegálása miatt következett be. A feladatok átvállalásának költségei egyelőre még nem szerepelnek kiadásként az állami oldalon, ez csak könyvelési manőver lehet, ugyanakkor az átvállalás költségei 2013-ra vonatkozóan már a deficit növekedésének kockázatát hordozzák magukban.

A Nomura elemzése szerint ugyanakkor a "történet" továbbra is az, hogy a 2012-es hiánycélt senki sem vitatta, a 2013-as és 2014-es és azon túli évek deficitjének fenntarthatóságával kapcsolatban ugyanakkor vannak kérdőjelek. Montalto további megszorításokat vár idénre, a gazdaságpolitika folyamatos változásával pedig a kockázatok is maradnak a magyar költségvetéssel kapcsolatban. Változatlan gazdaságpolitika mellett a Nomura elemzése szerint idén 4,2 százalékra kúszhat a hiány, további megszorítások szükségesek ahhoz, hogy a költségvetési hiányt 3 százalék alatt lehessen tartani.

A hiánycél tartásának legkritikusabb eleme az, hogy a kormány továbbra is 0,9 százalékos gazdasági növekedést vár idénre, miközben a Nomura becslése szerint ehelyett 0,5 százalékos visszaesés lesz. A már bejelentett kormányzati lépések és a múlt év jó eredményének idénre begyűrűző hatása (melyet elvehetnek az önkormányzati feladatok átvállalásának kiadásai) 3 százalékra szoríthatják le a hiányt, de ez még mindig messze van a kormány által várt 2,7 százaléktól. Az elemzés szerint Varga Mihály pénzügyi konzervativizmusa biztosíték lehet arra, hogy valahol e körül lesz a hiány a "finomhangolásokkal" együtt. A Nomura 3 százalék közelébe várja az idei hiányt.

A túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban a Nomura elemzője megjegyzi, hogy szerintük az Európai Bizottság (EB) annak fenntartása, míg az Európai Unió Tanácsa annak feloldása mellett foglalhat állást, a politikai okok játszhatnak itt közre. A költségvetés fundamentális instabilitása és a strukturális deficitek egy alacsony növekedési környezetben abba az irányban hathatnak, hogy Magyarország nem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól.