A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló „trafiktörvény” alapján 2013. július 1-jétől kizárólag nemzeti dohányboltban árusítható dohánytermék. A meglévő készleteket a többi kiskereskedelmi bolt július 16-ig forgalmazhatja. A dohányértékesítő helyek számát településenként, 2000 lakosonként kell meghatározni, ebből következően 6000-8000 koncessziónyertes lehet, akik 20 évre kapják meg az értékesítési jogot.

Ez a hitelbiztosító tanulmánya szerint azt jelenti, hogy az éves szinten mintegy 500 milliárd forintos magyar dohánypiacon a korábbi körülbelül 40-42 ezer üzletileg bejáratott, többé-kevésbé sikeres egység helyett néhány ezer, zömmel újonnan alakuló, üzleti múlttal nem feltétlenül rendelkező vállalkozás szolgálja majd ki a vevőket. És ez a korábbinál kockázatosabb helyzetbe hozza a dohány-nagykereskedőket.

„A dohány-nagykereskedők szinte összes, meglévő kockázati besorolással rendelkező ügyfele eltűnik, és egyik napról a másikra teljesen új összetételű vevőportfóliót kell majd kezelniük. Ez hitelbiztosítási szempontból nagyon szokatlan és rendkívül kockázatos helyzet lesz, amelyre minden lehetséges eszközzel fel kell készülni” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója. Úgy látja: az üzleti kockázatokat az is növeli, hogy a mostani boltok legfeljebb 2013. július 16-ig árusíthatják a dohánytermékeket, azonban ezután a jelenlegi dohány-nagykereskedők kötelesek visszavásárolni a még fel nem használt, bontatlan csomagolású dohánykészleteket.

A megszerzett koncesszió ellenére a trafikok tulajdonosai sem érezhetik magukat teljes biztonságban. Az Atradius szerint a működési kockázataik egy részével már a kormányzat is tisztában van, hiszen az egyik februári módosítás során bővítették az újonnan alakuló egységes kinézetű boltokban kapható termékek körét: már nemcsak dohány- és szerencsejáték-termékek és cikkek vásárolhatók majd, hanem alkoholos italok, üdítők, ásványvizek és újságok is.

Az Atradius szerint ez a módosítás mindenképpen jót tesz a trafikok üzemeltetőinek, hiszen jelenleg a dohánytermékek és a dohányzási kellékek forgalmából jelenleg átlagosan 6-7 százalékos bruttó haszon érhető el, amely alacsony forgalom esetén nem képes eltartani egy boltot. (Van már olyan információ is a területen, hogy a „trafiktörvény” hatályba lépése után adminisztratív eszközökkel a kormány növelné az árrést.) De még a nagyobb termékskálával sem biztosított a siker – az adott bolt földrajzi helyén, az üzemeltető rátermettségén és tapasztalatain is sok múlik.

Véget ért a bevásárlókörút

AFP / Remy Gabalda

Az Atradius véleménye szerint a jelenleg dohánytermékeket is árusító boltoknál bevétel- és profitcsökkenéssel lehet majd számolni, ugyanis az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmon belül azoknak a termékeknek a részesedése, amelyeket a jövőben az új nemzeti dohányboltok is árusíthatnának, megközelíti a 40 százalékot. Emellett egyes üzletekben a teljes forgalom közel harmadát a dohánytermékek forgalma teszi ki, így a változtatások munkahelyek megszűnését is eredményezhetik.

Valószínűsíthető az is, hogy a teljes magyar dohánypiac forgalma is csökkenni fog, mivel a körülményesebb hozzáférés és a vélhetően tovább dráguló dohánytermékeket is néhány százalékkal kevesebben engedhetik majd meg maguknak. Vanek szerint azonban ez a két tényező valójában csak a változást teszi biztossá, de nem feltétlenül eredményezi majd a valós fogyasztás visszaesését. "Hatással lesz a rendszerváltás a beszerzési csatornákra; ismét erősödhet a feketepiac és a magánimport aránya a forgalomban” – tette hozzá Vanek Balázs.

Tavaly a „feketén” értékesített cigaretta aránya a teljes eladott mennyiség 4 százalékát tette ki, a hitelbiztosító tanulmánya szerint ez az idén, év végére akár a 10 százalékot is elérheti.