Veszprém nincs messze, így nagy gond nincs, valahogy mindent meg lehet oldani. Az azonban mégsem normális hogy egy 520 fős településen ne lehessen dohányterméket kapni – fakad ki Vajai László, Herend polgármestere. A porcelánjáról híres városában elvileg két koncessziós jogra is pályázni lehetett, de a helyi üzemeltetésre szóló tender jelentkező nélkül marad. Most még van egy trafikbolt Herenden, ahol cigarettát lehet vásárolni, de a kocsmában, illetve a helyi csemegeboltként működő Sparban is hozzá lehet jutni. Hogy miért nem jelentkezett senki, és hogy a trafikos miért nem adott be pályázatot, sem az érintettek, sem a hírt meglepődve fogadó polgármester nem tudta megmondani.

A zempléni kistelepülés, Baskó nagy valószínűséggel kimarad a nemzetivé átalakuló dohánybolthálózat építéséből. Mindez onnan nézve talán érthető, hogy a faluban mindössze 130 állandó lakos él, hogy boltjuk sincs, és pláne, hogy a cigaretta-kérdést eddig is megoldották helyi trafik nélkül. De mint azt a település egyetlen idegenforgalmi létesítményében, a Kőröshegyi Fogadóban a tulajdonostól megtudtuk: a dolog őket se érdekelte egy pillanatig sem. Hegedűs Szilárdné, aki a családi vállalkozást valóban vezeti is, azt mondja, hogy az a költség és energia, az a sok papírmunka és betartandó előírás, amit nekik egy dohányboltért vállalni kellene, azért sem éri meg, mert a vállalkozás egyéb üzleteitől, például a fafeldolgozótól venné el az energiát, miközben bevételt is, hasznot is alig-alig generálna. A baskói bagósok így minden bizonnyal továbbra is a falugondnokot és főként a postást kérik meg arra, hogy a közeli Erdőbényéről, Abaújszántóról – némi aprópénz fejében – házhoz szállítsa a heti 1-2 karton cigarettát.

Petőmihályfalván egy vegyesbolt és egy kocsma is működik, de míg előbbi – a Coop üzletlánc tagjaként – helyi szinten jelentős méretű cigarettaforgalmat tudott bonyolítani, az italboltban már évek óta nem foglakoznak dohányáruval. A 230 fős településen azért a néhány törzsvendégért, akiknek zöme egyébként is csak havonta egyszer fizet, nem érte meg cigit tartani. Kovács Ernő polgármester hét évvel ezelőtt maga is nagy dohányos volt. Ma már „teljesen tiszta”, de megérti, ha a dohányzók megoldást keresnek majd a cigi beszerzésére. Szerinte azzal sincs probléma, ha majd a falugondnoki szolgálat mikrobuszát használják erre a célra is. A 9 személyes Ford Transit hetente kétszer egyébként is bejár Vasvárra a közgyógyosokkal és gyógyszereket kiváltani.

Babos Attlia, Dunaszeg polgármestere úgy gondolja, hogy településükön valószínűleg azért nem nyújtottak be egy pályázatot sem, mert a jelenleg italboltokban árult cigaretta alacsony árrése miatt inkább az alkoholos italokban látják a jövedelmezőséget. A lakosság nagy része az alig 10 km-re lévő Győrben dolgozik, így ott meg tudják majd venni a cigarettát, de a szomszédos Győrladamér is csak 2-3 kilométerre van – ami viszont nem szerepel a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. eredménytelenségi listáján –, úgyhogy akár ott is be tudják majd szerezni a dohányt.

Ifjúságvédelmi szakbolt

A tavaly december közepén több fideszes képviselő – köztük Lázár János miniszterelnökségi államtitkár – által beterjesztett törvényjavaslat "A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről" címet viselte. A dohánytermékek eddigi értékesítésének szigorúbb korlátok közé szorításának útját a törvénnyel a kormány azt állami monopóliumként, új koncesszióban, lényegesen kevesebb "végpontra" képzelte el, ezek számára azonban szigorúbb előírásokat érvényesítve osztja újra a dohánytermék-kiskereskedelmet. Az új engedélyek számát az adott települések lakosságának nagyságától tette függővé; a kétezernél kisebb lélekszámú településeken legfeljebb egy, efölött pedig minden kétezer fő után egy-egy újabb dohánybolt működését engedi meg a törvény. A 400-500 milliárd forint éves forgalmú ágazatot szakbolthálózatba szorító változás a jelenlegi, több mint 40 ezer eladóhelyet alig hatezerre csökkenti. A modell hasonló elemei Ausztrián kívül Nagy-Britanniában is megtalálhatók, igaz, ott a dohány szabadáras termékké vált. Olaszországban is lakosságszámhoz kötött a trafikengedélyek kiadása, de ott a cigit 12 százalékos árréssel forgalmazzák – nálunk ez csak 3,9 százalék.

Újra meg újra kiírják, ha kell

A négy, fentebb megszólaltatott kistelepüléssel együtt, összesen 1417 településen írták ki hiába a nemzeti dohánybolt-üzemeltetési pályázatot, mert egyetlen jelentkező sem akadt. Légrádi Petra, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt marketing és kommunikációs vezetője kérdésünkre ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy mindezt nem tekintik kudarcnak, mivel a koncessziós jogok kiosztása szempontjából fehér foltnak tekinthető települések túlnyomó része eleve 2000 főnél kevesebb lakosú, amelyek egy részében jelenleg sem árusítanak cigarettát vagy más dohányterméket. A sajtószóvivő szerint a trafikpiac állami újrafelosztásával kapcsolatos elképzelések legalább e területen történő újragondolásával szemben az jelenti a megoldást, hogy "a törvényi előírásnak megfelelően az érintett területeken folyamatosan koncessziós pályázati felhívás és kiírás kerül közzétételre a koncessziós jog elnyeréséig", tehát addig él a pályázat, amíg nincs eredményes pályázó.

Hogy mi történik akkor, ha az újabb kiírásokra és a koncesszió megszerzésére senki nem jelentkezik, mert nem vállalja a bolt vizuális és működési sablonjainak beruházási költségét, arra a nemzeti szervezetnek egyelőre nincs válasza. Az alternatívaként felvetődő mozgó-, vagy mobil dohánybolt ötletével kapcsolatban Légrádi Perta azt mondta, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján ilyesmi egyelőre nem tekinthető opciónak.

A többször is módosított első pályázat beadási határideje február 22. volt, addig összesen 15 633 jelentkezés érkezett be a nemzeti dohányboltok üzemeltetésére kiírt pályázatra. Az ajánlatok feldolgozása jelenleg is zajlik, március végén azonban kiderült, a pályázati eredményhirdetés is heteket csúszik, de – ígérte a pályázatok elbírálását végző Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetője – legkésőbb április utolsó hetében megszületik a döntés. Ezzel kapcsolatban Légrádi Petra most azt közölte, hogy csak a teljes feldolgozás után, de legkésőbb április 23-án hozzák nyilvánosságra a nemzeti dohányboltokra érkezett pályázatok nyerteseit. „Ez azonban nem zárja ki, hogy előbb közzétegyék, kik nyithatnak trafikot, ha minden körzetben megszületett a döntés. Arra nincs lehetőség, hogy közben részleges eredményeket közöljenek” – tette hozzá.

Január végére, amikor a jelentkezők zöme már beadta a pályázatát, pályázatait, világossá vált, hogy az eredeti elképzeléstől alaposan eltávolodott a nemzeti dohánybolt-nyitási jog megadásának preferenciája; rég elfelejtődött a családi vállalkozásmodell, és a pályázatok értékelésének súlypontja már a júliusi boltnyitás bevállalására, illetve az üzleti terv pontozására tevődött át – ez utóbbi meglehetősen szubjektív minősítést tehet lehetővé a döntnökök számára.

Aki rá akar, rá fog gyújtani

A sikertelen pályázatok listáját végignézve feltűnő, hogy az főként olyan kistelepülések nevét tartalmazza, ahol csak egy dohánybolt működtethető. Van néhány olyan is, ahol elvileg két kiadható hely is lenne, de így se adtak be (egyikre sem) pályázatot. Utóbbiak közé tartozik a több mint 2200 főt számláló Almásfüzitő is. Karánsebesy Lukács, a Komárom közelében lévő település polgármestere is dohányzik, nem meglepő, hogy nem fogadta kitörő örömmel: a jelen állás szerint július 1-től senki nem árulhat majd cigit a településén.

"Tizenöt éve eltiltottak a bagótól – azzal, hogy nem lesz jó vége –, de azóta sem tettem le. És akkor se fogom, ha itt Füzitőn nem lehet majd kapni. Aki rá akar gyújtani, az úgyis rá fog" – mondja a polgármester. A lakosság nagy része a környező városokban – például Komáromban vagy Győrben, ahol nem okoz majd gondot beszerezni szenvedélyük tárgyát – dolgozik, a település nyugdíjasai és a helyben dolgozók azonban kénytelenek lesznek máshonnan beszerezni a cigarettát. A polgármester feltételezi, hogy azért nem pályáztak, mert a százezer forintos koncessziós díj és a dohánybolt kialakításának szigorú megkötései elriasztották a pályázni vágyókat. Köztük a jelenlegi árusítóhelyeket is, így a Coopot is, a vegyesboltot is.

A dohányboltra szóló pályázatot változatlan feltételekkel újra meghirdették, de a polgármester nem hiszi, hogy optimistábbá válnának az emberek. A feketekereskedelem felvirágzásától sem tart, azt azonban el tudja képzelni, hogy lesznek, akik a helyzetet kihasználva egy kis mellékesre tegyenek így szert. „Majd itt is bebizonyosodik, hogy leleményes nép a magyar” – mondta végül az almásfüzitői polgármester.