Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Christine Lagarde hangsúlyozta: ha minden jól megy, a költségvetési konszolidációs folyamat jól összehangolt, és strukturális reformokat hajtanak végre az országok, akkor a jegybankoknak olyan helyzetbe kell kerülniük, amelyben megfelelő kommunikációval, fokozatosan hagyhatják el nem konvencionális politikájukat.
Christine Lagarde szerint a jegybanki vezetők mind a mai napig vitáznak arról, hogy milyen irányba halad a monetáris politika. "Mindenki arra a következtetésre jut, hogy ismeretlen terepen vagyunk, és a jegybankárok igenis szeretik, ha ismerős környezetben működhetnek" - fogalmazott az IMF vezérigazgatója, aki jelezte: a nulla százalékos alapkamatszintek mellett csak nem konvencionális eszközökkel lehet a hosszú távú kamatszinteket csökkenteni a gazdaságban.
Az IMF vezetője szerint ugyanakkor nem lehet mindent a jegybankokra bízni, hiszen a gazdaság többi szereplőjének is megfelelő intézkedéseket kell hoznia. "Olyan gazdaságpolitikai mix kell, ami leveszi a terhet a jegybankok válláról" – fogalmazott.
Az Európai Központi Bank (EKB) politikájával kapcsolatosan Christine Lagarde megjegyezte, hogy a szervezetnek van további mozgástere a kamatcsökkentések tekintetében, de ennek meglépését a szervezetnek saját magának kell megítélnie. Hangsúlyozta: sokkal fontosabb most, hogy az EKB biztosítsa a bankközi piacok gördülékeny működését.
Elmondta: a mérlegalkalmazkodási folyamat és a banki feltőkésítések előrehaladtával most az a legnagyobb feladat, hogy az alacsony alapkamat a reálgazdasági szereplők számára is érezhető legyen. Úgy fogalmazott: a beruházások és a hitelezés fellendüléséhez az kell, hogy a kis- és középvállalatokhoz is "eljusson" az EKB alacsony kamatszintje.
