Május 15-étől egy debreceni retúrjegy 7900 forint helyett 8610 forintba kerül majd másodosztályon akkor, ha nem is IC-vel utazunk. Ugyanezen feltételek mellett Miskolcot 530 forinttal, Nyíregyházát 820-szal, Szegedet 590-nel, Pécset és Sopront 650-nel, míg Szombathelyet 760 forinttal drágábban járhatjuk meg Pestről. Ez átlagosan akkor is több mint 5 százalékos áremelésnek felel meg, ha hivatalosan tagadja az áremelés tényét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Gyorsvonati pótdíj: betöltve

A MÁV-Start honlapján május 1-én este jelent meg a közlemény, miszerint a hónap közepétől gyorsvonati pótdíjat kell fizetni Magyarországon. Az összesen 258 járatra érvényesített pótjegyezés kilométerövezeti alapon emeli a személyszállítás költségét. Így egy 100 km-es út május második felétől 150 forintos felár megfizetésével vehető majd csak igénybe, de egy 500 km-es útért már 735 forinttal kell többet fizetni.

Túry Gergely

A  MÁV-Start honlapján megjelent tájékoztató táblázatból az is gyorsan kitűnik, hogy az utazás nem csak a gyorsvonatokon drágul, hanem a legtöbb sebesvonaton, és lényegében minden IC-hibriden is. (Az IC-hibridek olyan vonatok, mint pl. a Budapest-Szeged közötti járatok zöme, aminek egy része gyorsvonatként, egy része IC-ként közlekedik - van IC-helyjegyes és anélkül igénybe vehető vagonja is.) A gyorsvonati pótjegy bevezetése a legforgalmasabb vonalakon fogja megtermelni a remélt pluszbevételt, amitől az állami vasúttársaság másfél-kétmilliárd forintot remél. Ezek főként a fővárost a megyeszékhelyekkel összekötő vonalakat jelentik.

A kormányzati lépést már március közepén megszellőztető Indóház csak az áremelés startjának időpontjában tévedett. Mivel nem a díjak változnak, hanem a feláras vonatok köre módosul, ezért nem is kellett a törvényben előírtak szerint a MÁV-Start-nak az új árakat legalább 30 nappal korábban a bevezetésük előtt meghirdetnie. Nem véletlen, hogy az Indóház elemzése ezzel kapcsolatban sunyi és álságos díjmódosításról beszélt, ami annak fényében különösen igaz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az online közelekedési lapnak azt írta, nem történik áremelés. 

Megszűnik a nyugdíjasok ingyenes vonatozása

A gyorsvonati pótjegyfizetési kötelezettség alól alig féltucat kivétel lesz. Eszerint nem kell majd a jegyükre ráfizetniük a nemzetközi menetjeggyel rendelkezőknek, a havi vagy félhavi bérleteseknek és a MÁV-Start (valamely utazási) kártyájával rendelkezőknek. A miniszterelnök kifejezett utasítására mára kihúzták erről a listáról az eredetileg ott szereplő országgyűlési és európai parlamenti képviselőket, és megerősítették a hadirokkantak és a 3 éven aluliak díjmentességét is.

A legnagyobb váltást mégis az jelenti, hogy május közepétől gyakorlatilag megszűnik az ingyenes vasúti utazás a 65 év felettieknek, mivel pótjegyet - feltéve, ha nem személyvonattal utaznak - nekik is venniük kell.

Két probléma van

A gyorsvonati pótjegy-rendszer bevezetésével kapcsolatban két lényegi probléma is felvethető. Az egyik a pótjegyezés aránytalan adminisztratív költsége. Sokkal egyszerűbb lett volna a nehezen tagadható áremelést az ár puszta felülírásával vagy egy plusz tételsor jegyre illesztésével megoldani. Azzal, hogy külön jegyet nyomtatnak, az egész jóval többe kerül, ami fölöslegesen apasztja ez elvárt pluszbevételt. Más megközelítésben: a kormány a remélt politikai hozadékért cserében, hogy azt mondhassa, nem volt áremelés, a kommunikációja pluszköltségét (külön jegy nyomtatása) is az utasokra veri.

A másik jogos aggály, hogy a "gyorsvonati pótdíj" homályos elnevezés, hiszen nemcsak a nevében is gyorsvonatokra kell ilyet váltani, hanem a sebesvonatok egy részére és az IC-hibridekre is. Ez pedig az utasok számára egyáltalán nem lesz magától értetődő. Márpedig a pótjegy hiányát büntetni fogja a kalauz, éppen úgy, mintha az utasnak nem is volna menetjegye. Így az utast már az elnevezéssel is félrevezetik.

A Pénzcentrum azt feszegette, hogy a pótdíjért cserében valójában semmit sem kapnak az utasok, és így az is életszerű, hogy ugyanúgy végig kell majd állni péntekenként a rendszeresen túlzsúfolt Budapest-Nyíregyháza közötti járaton a 270 kilométeres utat, mint eddig, csak mindezt 410 forint felárért lehet majd megtenni. A pótjegyekből befolyó összeget a szaktárca hivatalos tájékoztatása szerint a vasúttársaság "a minőségi szolgáltatásokat nyújtó vasúti kocsik megújítására fordítja". De mivel a bevétel nem megy külön kasszába, ezért igazából csak bízhatunk benne, hogy így is lesz, és két év alatt a pótdíjbevételekből 300 vasúti kocsi felújítását ténylegesen finanszírozni tudják majd. Mert akkor legalább ezt a pénzt nem nyeli el a MÁV nagy bendője.