Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A biztosítási törvény részletesen meghatározza a biztosítók vállalatirányítási rendszerét, és kibővíti a felszámolás szabályait. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb-) törvény pedig a külföldi, illetve az ismeretlen járművek által okozott károk rendezésére vezet be újabb szabályokat.
A biztosítási törvény egyik módosító szabálya megtiltja, hogy bárki kiváltsa a saját biztosítási díját azzal, hogy közvetítő tevékenységbe kezd.
A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a biztosítóknak a saját informatikai rendszerük biztonsági kockázatelemzését legalább kétévente felül kell vizsgálniuk.
A módosítást követően nem lesz kötelező, hogy a biztosító vezető orvost alkalmazzon. Az ő funkciója az életbiztosításoknál az ügyfél egészségének - a szerződés megkötése előtti - elbírálása. A tervezet azzal indokolja a funkció megszűnését, hogy az egészségi kockázatok elbírálásának fejlődése nem teszi szükségessé az orvosi vizsgálatot. Így a biztosító a jövőben csak vezető aktuáriust (matematikust), vezető jogtanácsost, továbbá számviteli és belső ellenőrzési vezetőt köteles alkalmazni.
Egy új fejezet tartalmazza a biztosítási törvényben a társaságok irányítási rendszerével kapcsolatos szabályokat, amelyek a biztonságosabb működés révén hatnak ki az ügyfelekre.
A kgfb-törvény jelenleg is szabályozza a külföldi járművek által magyar járműben okozott, illetve az ismeretlen jármű által okozott károk rendezését. Az ezeket intéző szervezetek ma is a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) keretében működnek, de a tervezet elkülönült szervezeti egységgé teszi ezeket, vagyis önálló számvitelre, beszámoló készítésére kötelezi az új egységet.
A tervezet elismeri, hogy a Mabisz példaértékűen látja el ezt a feladatát, de az elkülönült szervezeti egységgé alakítás még költséghatékonyabbá teszi a munkát.
