Kiadó és eladó – ilyen feliratokkal van tele az óriási alapterületű harkányi fürdő. Az üdülőkomplexumok kapuin is eladó táblák sorakoznak. Az üdülési szokások átalakulása és a gazdasági válság keményen rajtahagyta a nyomát az egykor legnépszerűbb magyarországi fürdővároson. A harkányiak most abban reménykednek, hogy a rekordméretű kormányzati adósságátvállalás kihúzza őket a bajból, és újból fejlődési pályára állhatnak az évtizedes hanyatlás után. 

A kormány a tavalyi költségvetésben átvállalta az 5000 fő alatti települések devizaadósságát. Csak 14 olyan kistelepülés volt, melyről idénre halasztotta a döntést. Akkor a kormány azt mondta, hogy a szóban forgó önkormányzatok olyan vállalkozási jellegű nagyberuházásba fogtak, melyekből pluszbevételeket remélnek, ezért nem lenne igazságos, ha egy kalap alá vennék azokkal a forráshiányos önkormányzatokkal, amelyeknek esélyük sincs vállalkozói bevételre, ezért százszázalékosan konszolidálták őket.

Az okfejtésnek ellentmondott, hogy a kapcsolódó beruházások jóval meghaladták az önkormányzatok teljesítőképességét, és hogy a 14 közül végül csak ötnek nem törölték el teljesen az adósságát. Harkány messze a legkirívóbb eset közöttük: a település lakosaira fejenként több mint 1,1 millió forint adósság jutott. Míg Harkány adóssága 4,6 milliárdra rúgott, milliárdos adóssága a kistelepülések között csak Bükkszéknek, Balatonfűzfőnek és Abának volt. A kormány két hete jelentette be, hogy Harkány adósságából 3,2 milliárdot kifizet. 

Elvesztegetett évek

Harkány hosszú utat járt be, míg elnyerte a legeladósodottabb magyar település kétes értékű címét. A rendszerváltás környékén éppenséggel sikersztorinak számított egyedülálló adottságai miatt, amely ebben az esetben nem üres kifejezés. A harkányi gyógyvíz Európa-szerte ismert volt, a határok megnyílása után özönlöttek is ide a német turisták – az aranykor nyomai máig tetten érhetőek az itt-ott még felbukkanó Zimmer Frei-feliratok és a tébláboló német nyugdíjasok révén. 

Az általunk megkérdezett helyiek sóvárogva idézik fel az aranykort: óvoda, iskola, sportcsarnok épült, az első önkormányzati választást megnyerő, először kisgazda, később fideszes színekben politizáló Bédy István agrárközgazdász pedig két évtizedre bebetonozta hatalmát. Bár a volt polgármester 2010-ben viharos körülmények között kényszerült távozni, a település a kilencvenes években még dinamikusan fejlődött, 1999-ben a városi címet is megkapta. De aztán jött a stagnálás, majd a hanyatlás. 

Harkány sorsa a fürdőtől függ, ám a rendszerváltás után az a sajátos helyzet állt elő, hogy a harkányiak nem voltak saját sorsuk urai. A helyi önkormányzat fele-fele arányban birtokolta a fürdőt a Baranya Megyei Önkormányzattal, és a stratégiai kérdések terén ritkán volt egyetértés; így maradt ki Harkány az első Széchenyi Terv által elindított nagy fürdőépítési és fejlesztési lázból a kétezres évek elején. 

A kilencvenes évek csúcsidőszaka után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a harkányi víz gyógyereje nem elég, a vendégek többre vágytak, a fürdő elhanyagoltsága és elmaradottsága pedig egyre látványosabbá vált. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a forgalom máig tartó visszaesése: a csúcsidőszak évi 1,1 milliós vendégszáma mára 550 ezerre csökkent. 

Az évszázad legőrültebb üzlete 

Nem csoda, hogy a frusztrált harkányiak ilyen körülmények között kifejezetten örültek annak az ügyletnek, amelyet visszanézve leginkább őrültségnek nevezhetünk. 2006-ban a megyei önkormányzat eladásra kínálta tulajdonrészét a harkányi fürdőben, a helyi önkormányzat pedig élt elővásárlási jogával, és előteremtette a vételárat: a város akkori éves költségvetését jóval meghaladó 1,65 milliárd forintot svájcifrank-alapú kötvény kibocsátása révén. 

Bár svájci frank alapon eladósodni akkoriban mind az önkormányzatok, mind a magánszemélyek esetében divatos szokásnak számított, a már meglévő egymilliárdos adósságállományra rávállalni még 1,65 milliárdot igencsak kockázatos húzásnak tűnt, és a katasztrófa nem is maradt el. A magát túlvállaló városnak az égetően szükséges fejlesztésekre már nem futotta, a fürdő pedig maga is egyre jobban eladósodott – valószínűleg nem teljesen függetlenül attól a sajátos üzletpolitikától, amelynek köszönhetően megyei és országos notabilitások százai jutottak ingyenes éves VIP-belépőkhöz. Slusszpoénként a megyei önkormányzat aztán a Mecsek másik oldalán, Orfűn húzott fel egy élményfürdőt, többek között a Harkánytól kapott pénzből. 

2008-ban beköszöntött a gazdasági válság és elszabadult a svájci frank árfolyama, egyik napról a másikra totálisan eladósítva a várost. A városvezetés 2010 tavaszán már azon gondolkodott, hogy magánbefektetőt von be a fürdő üzemeltetésébe, a helyiek idegeit pedig egy újabb befulladt beruházás, a városközpont felújítása borzolta. Ez utóbbi során az önkormányzati hivatalt ideiglenesen egy panzióba helyezték 2009-ben, azzal a felkiáltással, hogy egy évvel később majd az új városházára költözhet vissza – a hivatal azóta is a néhai Stefáni panzióban állomásozik, miután a befektető nyomtalanul eltűnt. 2010-ben a város már csak újabb és újabb hitelinjekciók révén tudta megőrizni a működőképességét, de a közalkalmazottak időben való fizetésére így sem futotta. 

Harkányi rendszerváltás 

„A postamaci is megnyerte volna a választást a Pistával szemben, ha elindul” – jellemezte a 2010-es hangulatot a helyi közügyekre rálátó egyik forrásunk. Az 1998-ban és 2002-ben 75, 2006-ban pedig 61 százalékkal győző Bédy István megalázó vereséget szenvedett az addig szinte teljesen ismeretlen független jelölttől, Imri Sándortól. Bédy mindössze a szavazatok negyedét tudta megszerezni. 

A rekordméretű hitelállomány mellett az új városvezetés 400 milliós lejárt szállítói tartozást örökölt meg, miután már a közszolgáltatóknak sem volt képes fizetni a város – ezt a követelésállományt 2012 végére sikerült nagy nehezen rendezni. Az új vezetés nem elsősorban a fürdő megvételében látja a Bédy-éra legnagyobb bűnét, mindez szerintük is olyan kényszermegoldás volt, amelyet a fürdő lehetetlen tulajdonjogi helyzete kényszerített ki. A kisváros azonban már addig is túlvállalta magát: olyan intézmények sorát tartotta fenn, amelyek nem tartoztak a kötelező önkormányzati feladatok közé, illetve anélkül vásárolta fel a helyi ingatlanokat, hogy aztán azokkal bármit kezdett volna. 

A tűzoltás során rengeteg tevékenységet kiszerveztek, a városházi apparátust leépítették, és így 2012-re a város likviditása legalább helyreállt, ám az igazán nagy problémák terén nem sikerült előrelépni. A város folyamatosan bukta el a fejlesztési pályázatokat az önerő hiánya miatt, amiben a gazdaságiak mellett politikai indokok is szerepet játszottak, miután a megye fideszes vezetése képtelen volt együttműködni a szintén jobboldali, ám független Imri Sándorral. Emellett végül magánbefektetőt sem sikerült találni a gyógyfürdőbe. 

2012 decemberében a képviselő-testület Horváth Tamás fideszes alpolgármester vezetésével bizalmatlansági indítványt nyújtott be Imri ellen, majd feloszlatta önmagát – ezzel párhuzamosan az országos Fidesz vezetés feloszlatta a párt helyi csoportját. 

Az időközi választáson a Fidesz nagy erőkkel készült visszahódítani Harkányt, a csodafegyver pedig az állami adósságátvállalás volt, amely Harkány esetében épp az óriási adósságállomány miatt 2013-ra csúszott. A Fidesz fő kampányüzenete az volt, hogy az adósságátvállalást csak egy kormányhű városvezetés tudja elintézni, és jelzésértékű módon az adósságról nem Imri, hanem kihívója, a semmilyen formális pozícióval nem rendelkező Baksai Tamás tárgyalt Budapesten, Más kérdés, hogy a régi-új városvezetéshez közeli forrásaink szerint eközben a háttérben zavartalanul folytak a tárgyalások az önkormányzat és a minisztérium között. 

Jöjjön az orosz atomvárosok népe! 

Imri végül szorosan ugyan, de megverte kihívóját, a Fidesz-KDNP jelöltjei csúfosan leszerepeltek, és május 10-én az adósságátvállalás kérdése is rendeződött, miután a 4,6 milliárdos adósságállományból 3,2 milliárdot kifizetett az állam. Mindez mind a városvezetés, mind a helyiek reményei szerint egy új korszak kezdete. 

Bár még így is marad 1,4 milliárdos hitelállomány, ezt a hitelező bankkal való megállapodás értelmében 2033-ig kell visszafizetni forintalapon, ráadásul a törlesztés megkezdésérere türelmi időt is kap a város, ami elég lehet az égető fontosságú fejlesztések beindításához, mondja Biró Károly, Harkány jegyzője. A fürdővárosnak ugyanis 500 milliós éves adóbevétele van, aminek egy részét most fejlesztésekre lehet fordítani: idén 100, jövőre pedig már 200 milliós fejlesztési kerettel számol az önkormányzat, amely az önerők biztosítására is képes lehet a pályázatok esetében. 

A fürdő helyrehozása azonban önmagában nem elég, új stratégiák kellenek. A Harkányt eddig éltető német vendégforgalom mostanra nagyobbrészt elapadt, ugyanakkor megjelentek az Oroszországból érkező vendégek, akikből eddig Hévíz csinált szerencsét. Harkány most ennek a forgalomnak a lefölözésében reménykedik, miután Hévíz lassan eléri a maximális kihasználtságot. A település már több orosz atomvárossal kapcsolatba lépett, ahol nagy igény lenne a harkányi gyógyvízre, ráadásul a fizetőképes kereslet sem jelenthet gondot. Bár az egymilliárdos wellness-fejlesztés tavaly kútba esett, talán új értelmet nyerhet a nyolcvanas évek végén a harkányi fürdőben a túlzsúfoltságra használt mondat: „annyian vannak, mint az oroszok”.