"A cél, hogy az évtized végére az exportvolumen, jobb esetben megduplázódjon, vagy legalább 50 százalékos növekedést mutasson, tehát 110-140 milliárdos forgalmat érjen el" – mondta Varga Mihály a Nemzetgazdasági Minisztérium által rendezett Külpiaci értekezlet megnyitóján, melyen az ország külgazdasági stratégiáját úgy írta le, hogy annak alappillérei az exporttevékenység növekedése, a kiegyensúlyozottabb kivitelszerkezet és a kis - és középvállalkozások „nemzetköziesedése”.

Szijjártó: 2018-ra a kivitel egyharmada Európán kívülre menjen

"A külpolitika jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évben, sokkal dinamikusabb és gyorsabbá vált." - mondta Szijjártó Péter külgazdasági szakállamtitkár ugyanazon a konferencián. A keleti nyitás négy pillérrel indult: Oroszország, Kína, a FÁK országai közül Azerbajdzsán és Grúzia, valamint az arab országok. Ezek most két újjal egészültek ki, az egyik a dél –amerikai térség felé való nyitás, illetve az afrikai kontinensen való kapcsolatépítés. Szijjártó elmondta, 2018-ra szeretnék elérni, hogy a magyar export egyharmada Európán kívülre irányuljon, ezzel növelve a „több lábon állás” politikáját. A keleti nyitás mellett Szijjártó kiemelte a bürokrácia átalakítását is, a külgazdasági érdekérvényesítés megkönnyítése érdekében. Véleménye szerint a hatékonyság az intézményrendszer jobb kihasználásával és a gyorsaság növelésével érhető el.

„A külgazdasági tárgyalások során mutatni kell egy országképet, és ha ez egy eladósodott hitelektől függő ország, akkor az együttműködés kedv is lanyhul a partner részéről" – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

MTI / Földi Imre

Keleti nyitás: túl sok előrelépés még nem volt

Földrajzi értelemben még mindig az Unió a legfontosabb partnere Magyarországnak, hiszen a 80 milliárd eurós jelenlegi exportvolumenből 60 az Európai Unió országaiba áramlik. A keleti nyitással az a kormány célja, hogy ez az egyirányú földrajzi szerkezet diverzifikálódjon. Igaz, a stratégia bemutatás óta ebben még nem sok előrelépés történt.

Ezzel szemben megkezdődött a Kárpát régió üzleti hálózat fejlesztése, 11 iroda nyílt az érintett országokban. Varga szerint az nem megy hogy, majd a piac megoldja, erőteljes állami segítséggel valósíthatóak csak meg ezek a célok. A keleti nyitás szerinte az egyik legfontosabb pontja ennek a stratégiának, aminek megvalósulásáért Szíjjártó Péter szakállamtitkárral vállvetve küzdenek.

Csökken a forgalom, Oroszország viszonylatában is

A stratégia része kereskedőházak nyitása. Jelenleg az elmúlt egyéves munka ellenére, 2, 6 százalékos csökkenés történt a forgalomban, ezért el kell gondolkozni, hogy megfelelően koncentrálják-e az energiáikat. Oroszország estében is 0,8 százalékkal visszaesett az export, ami a befektettett munka arányában gyenge eredmény. Varga szerint jó az irány, de felül kell vizsgálni a kereskedőházak tevékenységét.

Ugyanakkor a nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a keleti nyitás mellett a jelen piacokat is meg kell tartani: „keleti nyitás, nyugati tartás”. Problémának látja, hogy továbbra is a multinacionális vállalatok adják az export meghatározó súlyát, a kkv körülbelül csak 15 százalékát adják az exportszerkezetnek, nem úgy mint Németországban vagy Olaszországban. A hazai kis- és középvállalkozások támogatását és bátorítását ezért kulcsmomentumnak tartja, hiszen ők foglakoztatják a munkavállalók kétharmadát.

Kanadában nem kell a külügyi diplomatáknak félniük

"Nyugat-Európában az export növelése egy stagnáló piacon bűvészmutatványnak is beillik." "Távol-Kelet, Dél-Ázsia, meg van a növekedési potenciál." "Angolszász országok és Latin-Amerika – itt aktívummal zárt a kereskedelmi mérlegünk 10 % növekedés az Egyesült Államok tekintetében, Kanada irányában 30 %-os plusz: itt senkinek az állása sincs veszélyben” – értékelte Varga az egyes piacokon elért teljesítményt. A külkereskedelmi szakdiplomaták előtt tartott beszédét azzal zárta, hogy „a munkát Önöknek kell elvégezni."