Dani Rodrik, a Harvard professzora egy kétismeretlenes választ ad a fent említett kérdésre és hangsúlyozza, hogy egy ország hosszú távú sikere attól függ, hogy képes-e megvalósítani a gazdaság szerkezeti átalakítását és megteremteni a stabil működéshez szükséges intézményi hátteret – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.

Az első viszonylag gyorsan megvalósítható, és tulajdonképpen annyit tesz, hogy az adott ország a gyors növekedést ígérő "új" iparágakba fektet, vagyis mind a tőkét, mind a munkaerőt a produktív iparágakba irányítja. Napjaink sikeres feltörekvő piaci országai – a legjobb példa természetesen Kína – tipikusan erre a tényezőre helyezték a hangsúlyt, ami látványos sikereket és gyors növekedést hozott.

A második tényező, vagyis az intézményi háttér megteremtése már egy sokkal hosszadalmasabb és költségesebb művelet, amely magában foglalja a jogbiztonság megteremtését, a jó kormányzáshoz szükséges intézmények felállítását, valamint a színvonalas oktatás és egészségügy megteremtését. Elsőre ezek a tényezők gyakran feleslegesnek tűnhetnek, hiszen kinek kell kórház vagy bíróság, ha a pénzt be lehet fektetni autópályába vagy szénbányába is. Ha ugyanakkor egy feltörekvő ország elhanyagolja őket, akkor hosszabb távon könnyen a kezdeti gyors növekedés megtorpanásával fizethet.

A Harvard professzora készített egy táblázatot, amely azt összegzi, hogy az egyes tényezők megléte vagy hiánya milyen gazdasági növekedést ígér az adott országoknak. A táblázatot itt tekinthetik meg.