Az eddigi áfakulcsoknál jóval magasabb, 30-35 százalékos áfát vezetne be a kormány a luxuscikkekre – például a nagy értékű autókra, ékszerekre –, hogy igazságosabbá tegye az adórendszert – közölte Orbán Viktor a 180 perc című műsorban.

A kormányfő azt mondta, az adórendszerből jelenleg egy kicsi, de jelentős elem még hiányzik – ez lehet a luxusáfa. Az Európai Unió kifogásai miatt egy hasonló típusú adó korábban megbukott, ezért Orbán szerint "újabb nekirugaszkodásra lesz szükség". A 30-35 százalékos áfakulccsal válhat igazságossá az adórendszer a kormányfő szerint.

Korábban 50 milliárdot vártak a luxusáfától

A luxusáfát már 2011-ben is fontolgatta a kormány, akkor Matolcsy György még miniszterként kezdeményezte az EU adóügyi biztosánál egy luxuscikkekre vonatkozó, 35 százalékos áfakulcs bevezetését. Mivel viszont az áfakulcsok meghatározását uniós irányelv korlátozta, Magyarország az akkor meglévők mellett még helyi érvénnyel sem vezethetett be ilyen magas kulcsot.

MTI - Kovács Attila

A vonatkozó uniós direktíva egyrészt három áfakulcsot engedett, egy negyedik miatt meg kellett volna változtatni a közösségi jogszabályt, amit ráadásul mind a 27 tagállamban el kellett volna fogadtatni. Matolcsy javaslata 2011 decemberében végül nem került be az EU reformjavaslatai közé.

A 2011 szeptemberi, hajdúszoboszlói Fidesz–KDNP-frakcióülésen Orbán Viktor is beszélt a luxusadóról. Akkor azt mondta, azért tartotta fontosnak Matolcsy felvetését, mert a kormány korábban már letette a voksát amellett, hogy ne a munkát, hanem a fogyasztást terheljék meg.

A hvg.hu akkori információi szerint az ülésen elhangzott, hogy 50 milliárd forintos bevételre tehetne szert az állam a luxusadó bevezetésével. Akkor úgy értesültünk, a fideszes képviselők amiatt aggódtak, hogy az adóztatás miatt nem itthon, hanem külföldön vásárolják majd meg az emberek a luxustermékeket.

"Blitzkrieg" helyett "higgadt" tárgyalások a devizahitelekről

Ma Orbán a devizahitelek jövőjéről is beszélt a műsorban. Megismételte, hogy ki kell vezetni a devizahitel intézményét a magyar pénzügyi rendszerből. Úgy fogalmazott, ez a hitelfajta "most van, a jövőben pedig nem lesz".

A kivezetés módszeréről való döntéssel kapcsolatban Varga Mihály szabad kezet kapott, a nemzetgazdasági miniszter kapott mandátumot a bankokkal való tárgyalásra is – tette hozzá a kormányfő. "Azt mondtuk neki, hogy siessen" – válaszolta Orbán arra a kérdésre, hogy Varga kapott-e határidőt a tárgyalások lezárására.

Orbán arról is beszélt, be kell vallani, hogy "nem sok energiát fecséreltünk a tárgyalásokra" a korábbi devizahiteles mentőcsomagok esetén. A kormányfő szerint bliitzkrieget, azaz villámháborút kellett folytatni, ilyen lépés volt például a végtörlesztés. Most szerinte nyugodtabb tárgyalásokra van szükség.

A devizahitelek jelentik a legsebezhetőbb oldalát Magyarországnak – mondta a miniszterelnök. Szerinte a devizahiteleseket "becsapták", minimum gondatlan, ha nem rosszindulatú magatartást tanúsítottak a bankok, a kockázatokra kellő súllyal fel kellett volna hívni a figyelmet, de ezt még az állami szervek sem tették meg kellő súllyal.

A bankokkal folytatott tárgyalások részben arról szólnak, mennyi idő alatt lehet kivezetni a devizahiteleket, amit korábban egy huszárvágással oldottak meg, azzal most "higgadt, nyugodt" tárgyalásokon még jobb eredményeket is el lehet érni. Olyan megoldást kell találni, amely nem dönti össze a magyar pénzügyi rendszert és segíti a rászorulókat is – tette hozzá Orbán.

A miniszterelnök azt is megismételte, hogy a kormány nem tud, és nem is akar foglalkozni a fogyasztási eszközökre felvett devizahitelekkel, kifejezetten a lakáscélú hitelekre koncentrálnak.