Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Miután a miniszterelnök feladatul adta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a luxustermékek szuperáfájának beépítését a jövő évi adótörvényekbe, elemzők figyelmeztettek az inflációs veszélyekre, és elmondták, hogy csekély lesz az új adó költségvetési hozadéka. Az ellenzék pedig jelezte, hogy a legmagasabb uniós áfakulccsal dolgozó Magyarországon már eddig is luxusszintű volt a 27 százalékos forgalmi adó.
A személyi jövedelmek progresszív kulcsú állami adóztatásának logikája nem új keletű, a több jövedelmet termelő, többet is adózzon. A magyar kormányzat a személyi jövedelemadó területén lemondott a progresszióról, egykulcsos adót vezetett be, de azért szeretne megfelelni a „fizessenek a gazdagok!” elvének is, ezért előhúzta a kalapból a luxusáfát. Alapvetően rendben van az egykulcsos adó és a luxusáfa kombinációja, csak arra kell figyelni, hogy ne járjon az ország pórul azért, mert extrém módon túlsúlyozza a forgalmi adókat.
A luxusáfa ötlete azon a felismerésen alapul, hogy a személyi jövedelmek eltüntethetők, az offshore-ozók nem bért kapnak, ezért nem igazságos a végtelenségig a jövedelmeket adóztatni, mert akkor csak a legális bérből és fizetésből élők tartják majd el az országot. Ezért a fogyasztásarányos terhelés igazságosabb lehet: ha az adócsaló terepjárós majd az óriásvillája minden szobájába nagyképernyős szupertévét vesz, akkor ő sem menekül a közteherviselés elől – írja a Pénzkérdés blogja.
Azonban könnyen visszafele sülhet el a dolog, ha átesünk a ló túloldalára, és valamely luxuscikknek számító elektronikai termék 35 százalékos forgalmi adó alá esik Magyarországon, a környező országokban pedig csak 15 százalékos kulcs alá. Ha át kell menni a határon a 20 százalékos árelőnyért, akkor nem fognak hezitálni a fogyasztók, és beköszönthet egy új Gorenje-turizmus. Ráadásul a rendszerváltáshoz képest ma már sokkal egyszerűbb a folyamat, hiszen elég egy internetes webshopot indítani valamelyik szomszédos országban, és innen 20 százalék árelőnnyel értékesíthető ugyanaz a masina. Ez még akkor is így van, ha elvileg adott forgalom után a magyar adóhatóságnál is be kellene jelentkeznie a webshopnak, ugyanis nagyon nehéz ezek feltárása, üldözése. Az áru bejön, nincs vám, nincs ellenőrzés, a szomszédos ország adóhatósága pedig ellenérdekelt abban, hogy feltárja a csalást, hiszen így nála fizetik a forgalmi adót.
