Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Azt követően, hogy július elsejével a céges előfizetők részére a eddigi 2-ről 3 forintra emelte a telefonadó mértékét a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Magyar Telekom díjszabásai is megváltoznak, melyekről a napokban vehetik kézbe az ügyfelek az értesítőt.
A percdíjak emelését bejelentették, a kocka el van vetve
Horváth Szabolcs
November elsejétől emelkednek a hálózaton belüli és kívüli percdíjak, valamint az sms-díjak mind a lakossági, mind az üzleti ügyfelek számára. Az egy-két forintos egységáremelés praktikusan azt jelenti, hogy adott havidíj kevesebb telefonálást és üzenetküldést tesz lehetővé -–illetve ugyanannyi használat többe kerül majd. A díjváltozás az előfizetői díjakat nem érinti. Becslések szerint a cég e két területről származó bevétele a tarifamódosításnak köszönhetően 5-10 százalékkal növekedhet.
Az áremelés elvileg nem érinti a kifejezetten üzleti - például flottás - csomagokat, de mivel a drágulás nem az ügyfelekre, hanem a díjcsomagokra vonatkozik, az nem csak a lakossági felhasználókat érinti. Ennek oka, hogy az áremelés előtt álló csomagok közül több is kifejezetten népszerű a kkv-szektor és az egyéni vállalkozók számára. (A MédiaMánia és Mozaik díjcsomagok esetében csak akkor keletkezik pluszban fizetendő számlatöbblet, ha az ügyfél a havi lebeszélhető keretén túl, nagyobb forgalmat bonyolít.)
Emellett a Telekom jelenleg is értékesített vezetékes telefon- és internet-előfizetés díja egységesen, havonta száz forinttal emelkedik. Az egységárazást tekintve a cég egyik szakembere szerint „alig észrevehető” emelésre azért volt még szükség, mert a telefonadó megemelésének hírére esni kezdett a Budapesti Értéktőzsdén az M-Telekom részvényeinek az értéke, és az egy évvel ezelőtti 420 forintot meghaladó árfolyamról mára 310 forint körüli szintre esett. Ez nagy zuhanásnak számít, különösen, hogy közben a cég árbevétele nőtt (a 2012 első félévi eredménye 292 milliárd, az idei első félévi eredmény 313,5 milliárd forint volt). A problémát az okozza, hogy az M-Telekom működési eredménye éppen az adóemeléseknek betudhatóan eközben a közel 50 milliárd forintos szintről 38,5 milliárd alá esett. Ez 22,7 százalékos csökkenést jelent, és emellett a menedzsment már nem mehetett el szó nélkül.
Az árváltozás kapcsán a Magyar Telekom kommunikációs igazgatóságának tájékoztatása szerint a novembertől érvényes díjváltozásokat "elsősorban a vállalat működési környezetével összefüggő költségek emelkedése indokolja. Az ármódosítások mértéke összességében a jelenlegi fogyasztói infláció szintje alatt marad".
Tavaly már volt ilyen
A tavaly bevezetett telefonadóra akkor is kétféle választ adhattak volna a szolgáltatók: a) lenyelik a megemelkedő költséget, b) részben vagy egészben áthárítják azt az ügyfeleikre. Tavaly a Telenor és a Vodafone jó előre bejelentette, hogy emeli az árait, a Magyar Telekom pedig, mely előzetesen úgy tűnt, hogy lenyeli a békát, végül szintén áremelés mellett döntött. De 2012 szeptemberében még csak a mobilos tarifák ára nőtt. Az akkori helyzet annyiban hasonlít a mostani bejelentéshez, hogy a telefonadó miatti emelkedő telefonszámla-díjak egyoldalú szerződésmódosításnak minősülnek. Ez pedig az általános szerződési feltételeknek (ászf) megfelelően elég indok lehet az ügyfeleknek arra, hogy az érvényben lévő szolgáltatói szerződéseiket felmondják. (A vonatkozó jogszabály szerint "amennyiben a módosítás az előfizető számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, az előfizető az értesítéstől számított 15 napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a határozott időtartamú előfizetői szerződést".)
Bár a Magyar Telekom az új tarifatáblázatok utáni magyarázó szövegben a bejelentést kétoldalú szerződésmódosítási ajánlatként definiálja, mindez azonban a felmondási opciót csak annyiban korlátozza, hogy az ügyfeleknek 15 napjuk van arra, hogy ez ügyben nyilatkozzanak. Vagyis: felmondhatják a szerződésüket, de ha nem teszik, akkor az áremelésre vonatkozó ajánlatot a cég elfogadottnak tekintheti.
Úgy tudjuk, a Magyar Telekomnál nem készülnek nagy felmondási hullámra, mivel a tavalyi, hasonló helyzettel szemben most csak a céges szerződéseket lehetne ezzel az indokkal biztosan felmondani, márpedig tavaly a lakossági és üzleti ügyfelek együttesen is csak néhány ezer felmondásig jutottak el. Ahogy azonban az egyik mobilcég elemzője rámutatott: a tavalyi, alacsony számú elvándorlással szemben most csak a Telekom jelentett be plasztikus, percdíjra lebontott áremelést. Márpedig ez azt is jelenti, hogy a felmondások száma is náluk lehet a legnagyobb.
| Más úton a riválisok |
A Vodafone Magyarország sajtóosztályán azt mondták, a cég nem tervez áremelést, és a már meghirdetett díjcsomagok esetében mind az előfizetői díj, mind pedig a perc-, illetve üzenetküldési díj változatlan marad. A tervezett új tarifacsomagokkal, illetve azzal kapcsolatban, hogy ezekbe beépül-e akár közvetve is a megemelt adó költsége, a cégnél nem nyilatkoztak. A Telenor szeptember 1-jétől emelte az árait, de a drágulást az inflációhoz igazították. „A Telenor az üzleti ügyfeleinek 5,7 százalékos emelést jelentett be, „ahol a szerződés erre lehetőséget adott” – közölték lapunk kérdésére. Hozzátéve, hogy ahol a szerződés alapján a távközlési adó áthárítása is lehetséges volt, ott az új adó is beépült a tarifákba. |
Úgy emeltek, hogy egy éve még azt mondták, nem fognak
Noha a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly ősszel még külön közleményt is kiadott, melyben határozottan cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a (...) percenként és üzenetenként kétforintos telefonadó emelésére készül a kormány", idén nyáron Varga Mihály bejelentette: megemelik a cégek terheit. Sőt, az augusztustól életbe is lépett változáshoz az is hozzáadódott, hogy a céges előfizetőknek az adóbefizetés felső határa is duplájára emelkedett – havi 2500 forintról 5000 forintra.
A telefonadó emelése a Magyar Telekomnak mintegy 8 milliárd forintos extra adóterhet, a Telenornak és a Vodafone-nak 2,5-3,5 milliárd forint közötti összeget jelenthet. Figyelembe véve, hogy a három szolgáltató 2010-2012 között mintegy 200 milliárd forintot fizetett be az államkasszába a szektoradók és más állami elvonások eredményeként, és a múlt héten pénteken további 100 milliárd forint azonnali befizetését vállalták azért, hogy 2022-ig a már meglévő frekvenciaszeleteiken maradhassanak, nem tűnik túl soknak.
