Szabó M. István
Szabó M. István

A versenyben kialkudhatónál akár harmadával többet is megérte fizetni azért, hogy a Magyar Telekom, a Telenor és Vodafone jelenleg uralt területein maradhasson 2022 áprilisáig. Egy mobilszolgáltatónál így értékelték azt a pénteken aláírt és nyilvánosságra hozott megállapodást, amely szerint a médiahatóság mégsem állít mindenkit újra a rajtvonalra. A kiskaput meghagyták a negyedik versenyző színre lépéséhez, de a három szolgáltatóval elszívták a békepipát.

A mobilszolgáltatók 2022-ig megvásárolták a nyugalmukat, annak lehetőségét, hogy a hálózati és technológiai fejlesztésekre koncentrálhassanak, a médiahatóság – és rajta keresztül a költségvetés – pedig százmilliárd forint nem tervezett, de legalábbis nem kommunikált bevételhez jutott. Ebben foglalható össze röviden a pénteken délelőtt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Vodafone, a Telenor és a Magyar Telekom közös bejelentése. A hatóság így mindhármójuknak – mind a 900, mind az 1800 megahertzes frekvenciasávban – az eddig kiosztott használati jogosultságokat még kilenc évig meghosszabbította.

A bejelentés előtti titokzatoskodás, és a sajtótájékoztató időpontjáig betartott embargó ellenére a hír szakmai körökben nem keltett nagy meglepetést. Legfeljebb az tűnhetett fel, hogy a szolgáltatók hajlandóak voltak százmilliárd forintot azonnal befizetni az ügy érdekében. A három mobilcég ugyanis 2010 és 2012 között mintegy 200 milliárd forint estrát már fizetett az államnak, és a távközlési adó 2-ről 3 forintra emelésével további 11-12 milliárd forint plusz költséget vállaltak magukra.

©

A korábbi hatósági szerződések alapján a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone frekvenciahasználati jogosultsága az 1800 MHz-es frekvenciasávban 2014. október 7-ig maradt volna érvényben, a 900 MHz-es sávot a Vodafone jövő év október 8-ig, a Magyar Telekom és a Telenor pedig 2016. május 4-ig használhatta volna. A százmilliárdért vett nyugalom az egyik mobilcég szakembere szerint azért éri meg nekik, mert végre tervezhetnek, s a piacfejlesztéssel, beruházással, és pénzkereséssel foglalkozhatnak. Ezt, ha a korábbi NMHH elképzelés lép érvénybe, és jövőre mindenkinek az egész piacon újra a startvonalra kellett volna állnia, csaknem biztosan nem vállalták volna be. És ebbe az is belefér számukra, hogy a még meglévő, kiosztható, elárverezhető kapacitások mellett a digitális átállás hatására felszabaduló 800 MHz-es frekvenciasávon majd versenyezni kell, sőt új versenytársak is felbukkanhatnak.

Sikerben fürdő NMHH

Noha a közös tájékoztatón a szolgáltatókat szakmailag a legmagasabb szinten képviselték (Kövesi Gabriella a Telekom szabályozási igazgatója, Csikasi Attila a Vodafone jogi és szabályozási igazgatója és Kőrösi Gábor, a Telenor szabályozási és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója is ott ült az asztalnál), a sajtótájékoztatón lényegében csak Mátrai Gábor, a médiahatóság elnökhelyettese beszélt. Úgy tűnt, az NMHH a mobilcégek szakmai vezetői helyett sokszor elmondta, hogy a varázsszó: "digitális gazdaság", valójában e terület fejlesztéséért a hatóság a továbbiakban is keveset tesz majd. A még a sajtótájékoztató idején sem aláírt megállapodás legnagyobb hozadéka a telekomcégek számára, hogy az elmúlt évek összes, a frekvenciahosszabbítással kapcsolatos nyűgjét ledobhatják magukról.

Ez jó hír az NMHH-val májusban perre menő Vodafone számára éppúgy, mint az 1800 MHz-es frekvenciatartományban ezután biztosan megerősödő Telenornak, de az inkább a háttéralkuk híveként presszionáló Telekomnak is. A frekvenciahasználatok meghosszabbítása a hivatalos megfogalmazás szerint azért is fontos volt, hogy végre lendületet adjon a piaci versenynek, ösztönözze a szolgáltatókat a stabil fejlődésre, mert "ez a nemzetgazdaságnak is elemi érdeke" – mondta Mátrai. Meg azért, mert a megállapodás helyett kiírt, a piac egészét újraosztó aukció további feszültségeket indukált volna a felek között.

Túlfizették, de megérte

Mátrai a HWSW.hu informatikai portál kérdésére közölte: a szerződés minden korábbi vitás kérdést rendezett, így a 2011-2012-ben végül kudarcba fulladt aukció során kiosztott frekvenciahasználati jogosultságok kérdését is. Úgy, hogy azok megmaradnak a mobilszolgáltatóknál, és ezek lejárati idejét is a 2022-es időponthoz harmonizálta, vagyis ezeket is beárazták a felek a megállapodásba.

Így lehet, hogy bár a Magyar Telekom a Budapesti Értéktőzsdén közzétett befektetői közleményéből az olvasható ki, hogy a százmilliárdos pakkból a Telekom 34 milliárd forintot fizet (mivel évente mintegy 3,4 milliárd forinttal csökkennek a frekvencialicenc-használati költségei), összesen a téma lezárása közel 38 milliárd forintjába kerül. A mai bejelentést követően közleményt kiadó Telenor 27 milliárd forintot fizet a meglévő 900 és 1800 MHz-es frekvenciahasználat meghosszabbításáért, de a tavalyi frekvenciaaukció rendbe tétele után ez a tétel valójában 31-32 milliárd forintra rúg. A Vodafone-nak ez alapján mintegy nettó 35 milliárd forinttal kell a status quo érdekében beszállnia.

A témában hónapok óta háttértárgyalás zajlott. „Nem volt egyszerű, de a korábbiakhoz képest az is radikális előrelépésnek számított, hogy az NMHH leült velünk és valóban tárgyalt, elfogadva végre azt a tényt, hogy a piaci szereplők nem az ellenségei, akiket le kell győznie” – mondta az egyik mobilcég tárgyalásokban is részt vevő szakembere. Erre visszhangzik az NMHH közleménye is, ami a megállapodást „a szolgáltatókkal partneri együttműködésben megkötött”-ként idézi, mint amelyek „garanciát nyújtanak a mobilpiac biztonságos és fenntartható növekedésére, egyúttal kiszámítható keretet biztosítanak további iparági befektetések ösztönzéséhez is". Kérdés, hogy mindez valóban megért-e mintegy 100.000.000.000 forintot.

A jelek szerint a telekomcégek jócskán túlfizettek azért, hogy az utóbbi években egyre zavarosabbá váló helyzetet rendezzék. Az egyik cégnél az összes európai aukciós eredményt figyelembe vevő modellt készítettek, és abból arra a következetésre jutottak, hogy nagyjából harmadával olcsóbban juthattak volna az általuk használt szelethez piaci versenyben, de az oda vezető út, és főként: az időtényező a drágább, de azonnali megoldás javára billenti a mérleg nyelvét. Mindhárom cégnek sürgősen szüksége volt arra, hogy az LTE fejlesztésekhez szükséges 1800 MHz-es sávról tudja, ott mennyi és milyen területekkel rendelkezik. Ugyanez igaz a főként a hangszolgáltatást kiszolgáló 900 MHz-es tartományra is. Az, hogy mindkettőben 2022-ig már ma biztonságban vannak, a szakember szerint „ennyit még megért a cégvezetésnek”.

Kiskapu van a 4. mobilnak, de…

Noha Mátrai Gábor lapunk kérdésére kategorikusan cáfolta, hogy a mostani megállapodással a negyedik mobilszolgáltató piacra engedését lezártnak tekintenék (és hogy ezzel a kérdést levették a napirendről), iparági szereplők értékelése szerint ezután nehezen volna piaci alapon indokolható új szereplő megjelenése. A még állami tulajdonban lévő, értékesítésre váró 900, 1800 és 2100 MHz-es frekvenciapakkokból elvileg akár egy Vodafone méretű új céget is össze lehetne állítani, de az szinte kizárt, hogy a leendő aukción a jelenleg a piac háromnegyedét elfoglaló három mobilos cég helyett egy új szereplő nyerje meg az összes jelentős falatot. Ráadásul a nulláról induló szereplő helyzetbe hozása is csak hosszú távon megtérülő beruházásként látszik reálisnak. Márpedig az NMHH ígérete szerint a szabad területek piaci „felszántását” még az idén elkezdik. Ezt egyébként Mátrai is megerősítette.

Elvileg bárki indulhat, de szakemberek szerint önmagában a 800 MHz (amely elsősorban a 4G mobil adatforgalom fejlesztését segítheti gyorsan kiépíthető infrastruktúra esetén) nem teszi túl vonzóvá a korábban az állami mobilszolgáltatónak helyet biztosítani akaró "egészpályás támadást". És bár abban van ráció, hogy az olyan, alapvetően kábeles szolgáltatók, mint az Invitel vagy a UPC a mobilinternetes céljaik eléréséhez egy ilyen kiírásban fantáziát lássanak, de mint az egyik cég szakembere fogalmazott, a tender kiírásáig még a súlycsoport sem ismert, ezért elhamarkodott lépés volna e kérdésben határozott állást foglalni.

A hangalapú piacon a mai bejelentéssel eldőlt: belátható időn belül nem várnak új szereplőt a piacra. A megállapodással ugyanis lekerült a napirendről az NMHH eddigi elképzelése, amely szerint nem hosszabbítottak volna automatikusan, hanem – ahogy azt áprilisban szintén Mátrai Gábor jelentette be – az új stratégiai megállapodás jegyében 2014-ben minden szereplőt ismét a rajtvonalra állítanak és megversenyeztetnek. A szerződéskötés azonban most éppen azt jelenti, hogy a három piaci szereplő mellett nemigen van már hely új szereplőnek. A mobilos alapokon zajló adatforgalommal kissé más a helyzet, mert a piaci torta az elkövetkező években várhatóan drasztikus növekedésnek indul. Ez elvileg adhat arra lehetőséget, hogy a három, e területre már nagyban készülő telekomcég mellett más is labdába rúghasson, de a szükséges infrastrukturális beruházások gyors megtérülésére a szakemberek kevés esélyt látnak.

Eltakarították a főtanácsadót?

A mai szerződéskötésnek az egyik széljegyzete is lehet, hogy az új elnök, Karas Monika augusztus 19-i kinevezését követően letartóztatták, és megbilincselték az NMHH főtanácsadóját. Péceli Editet az Index közlése szerint 10 napja bilincsben vitték el az Ostrom utcai hivatalból. A tanácsadó az áprilisban elhunyt előző elnök, Szalai Annamária súlyos betegsége idején elkezdte, majd a halálát követően lényegében átvette a médiahatóság informális irányítását. Lapunknak két forrás is azt állította: Pécelinél volt az utolsó időszakban Szalai tudtával az NMHH-elnök úgynevezett névpecsétje. Mivel az elnöknek számtalan dokumentumot kell aláírnia, a hatóságnál – mint általában az állami intézményeknél – készült egy, az elnök aláírását mintázó pecsét, amit állítólag Péceli gyakran használt a kórházban lévő Szalai tudtával. Az előző elnök halála előtt komoly ellentétek, feszültségek voltak a hatóság egyes vezető beosztású munkatársai között, a kórházban lévő Szalai pedig Pécelin keresztül próbálta tartani a rendet. (Valószínűleg a főtanácsadó döntött arról, hogy megválik az elnöki kabinetfőnöktől, Fodor Gergelytől is, aki később a Terrorelhárítási Központ társadalmi kapcsolatok osztálya élére került.) A hatósági munkára rálátó egyik forrás úgy vélte: ezek az ellentétek is előidézhették Péceli "bukását".

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Itt a bizonyíték, hogy a Fidesznek tényleg mindenről az jut eszébe: Gyurcsány

Itt a bizonyíték, hogy a Fidesznek tényleg mindenről az jut eszébe: Gyurcsány

Helsinki Bizottság: a Rendészeti Panasztestület megszüntetése a problémakör lefokozása

Helsinki Bizottság: a Rendészeti Panasztestület megszüntetése a problémakör lefokozása

Kizártak az Oscar-versenyből egy osztrák filmet, mert túl sok benne az angol szöveg

Kizártak az Oscar-versenyből egy osztrák filmet, mert túl sok benne az angol szöveg

Toboroz a Nokia, 120 informatikai szakembert vesznek fel

Toboroz a Nokia, 120 informatikai szakembert vesznek fel

Kicsi, régi, piros és nyitott tetős ez a 450 millió forintért kínált Porsche

Kicsi, régi, piros és nyitott tetős ez a 450 millió forintért kínált Porsche

A Fidesz megüzente: az ellenzéknek kuss a neve

A Fidesz megüzente: az ellenzéknek kuss a neve