A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
A versenyben kialkudhatónál akár harmadával többet is megérte fizetni azért, hogy a Magyar Telekom, a Telenor és Vodafone jelenleg uralt területein maradhasson 2022 áprilisáig. Egy mobilszolgáltatónál így értékelték azt a pénteken aláírt és nyilvánosságra hozott megállapodást, amely szerint a médiahatóság mégsem állít mindenkit újra a rajtvonalra. A kiskaput meghagyták a negyedik versenyző színre lépéséhez, de a három szolgáltatóval elszívták a békepipát.
A mobilszolgáltatók 2022-ig megvásárolták a nyugalmukat, annak lehetőségét, hogy a hálózati és technológiai fejlesztésekre koncentrálhassanak, a médiahatóság – és rajta keresztül a költségvetés – pedig százmilliárd forint nem tervezett, de legalábbis nem kommunikált bevételhez jutott. Ebben foglalható össze röviden a pénteken délelőtt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Vodafone, a Telenor és a Magyar Telekom közös bejelentése. A hatóság így mindhármójuknak – mind a 900, mind az 1800 megahertzes frekvenciasávban – az eddig kiosztott használati jogosultságokat még kilenc évig meghosszabbította.
A bejelentés előtti titokzatoskodás, és a sajtótájékoztató időpontjáig betartott embargó ellenére a hír szakmai körökben nem keltett nagy meglepetést. Legfeljebb az tűnhetett fel, hogy a szolgáltatók hajlandóak voltak százmilliárd forintot azonnal befizetni az ügy érdekében. A három mobilcég ugyanis 2010 és 2012 között mintegy 200 milliárd forint estrát már fizetett az államnak, és a távközlési adó 2-ről 3 forintra emelésével további 11-12 milliárd forint plusz költséget vállaltak magukra.
A korábbi hatósági szerződések alapján a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone frekvenciahasználati jogosultsága az 1800 MHz-es frekvenciasávban 2014. október 7-ig maradt volna érvényben, a 900 MHz-es sávot a Vodafone jövő év október 8-ig, a Magyar Telekom és a Telenor pedig 2016. május 4-ig használhatta volna. A százmilliárdért vett nyugalom az egyik mobilcég szakembere szerint azért éri meg nekik, mert végre tervezhetnek, s a piacfejlesztéssel, beruházással, és pénzkereséssel foglalkozhatnak. Ezt, ha a korábbi NMHH elképzelés lép érvénybe, és jövőre mindenkinek az egész piacon újra a startvonalra kellett volna állnia, csaknem biztosan nem vállalták volna be. És ebbe az is belefér számukra, hogy a még meglévő, kiosztható, elárverezhető kapacitások mellett a digitális átállás hatására felszabaduló 800 MHz-es frekvenciasávon majd versenyezni kell, sőt új versenytársak is felbukkanhatnak.
Sikerben fürdő NMHH
Noha a közös tájékoztatón a szolgáltatókat szakmailag a legmagasabb szinten képviselték (Kövesi Gabriella a Telekom szabályozási igazgatója, Csikasi Attila a Vodafone jogi és szabályozási igazgatója és Kőrösi Gábor, a Telenor szabályozási és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója is ott ült az asztalnál), a sajtótájékoztatón lényegében csak Mátrai Gábor, a médiahatóság elnökhelyettese beszélt. Úgy tűnt, az NMHH a mobilcégek szakmai vezetői helyett sokszor elmondta, hogy a varázsszó: "digitális gazdaság", valójában e terület fejlesztéséért a hatóság a továbbiakban is keveset tesz majd. A még a sajtótájékoztató idején sem aláírt megállapodás legnagyobb hozadéka a telekomcégek számára, hogy az elmúlt évek összes, a frekvenciahosszabbítással kapcsolatos nyűgjét ledobhatják magukról.
Ez jó hír az NMHH-val májusban perre menő Vodafone számára éppúgy, mint az 1800 MHz-es frekvenciatartományban ezután biztosan megerősödő Telenornak, de az inkább a háttéralkuk híveként presszionáló Telekomnak is. A frekvenciahasználatok meghosszabbítása a hivatalos megfogalmazás szerint azért is fontos volt, hogy végre lendületet adjon a piaci versenynek, ösztönözze a szolgáltatókat a stabil fejlődésre, mert "ez a nemzetgazdaságnak is elemi érdeke" – mondta Mátrai. Meg azért, mert a megállapodás helyett kiírt, a piac egészét újraosztó aukció további feszültségeket indukált volna a felek között.
Túlfizették, de megérte
Mátrai a HWSW.hu informatikai portál kérdésére közölte: a szerződés minden korábbi vitás kérdést rendezett, így a 2011-2012-ben végül kudarcba fulladt aukció során kiosztott frekvenciahasználati jogosultságok kérdését is. Úgy, hogy azok megmaradnak a mobilszolgáltatóknál, és ezek lejárati idejét is a 2022-es időponthoz harmonizálta, vagyis ezeket is beárazták a felek a megállapodásba.
Így lehet, hogy bár a Magyar Telekom a Budapesti Értéktőzsdén közzétett befektetői közleményéből az olvasható ki, hogy a százmilliárdos pakkból a Telekom 34 milliárd forintot fizet (mivel évente mintegy 3,4 milliárd forinttal csökkennek a frekvencialicenc-használati költségei), összesen a téma lezárása közel 38 milliárd forintjába kerül. A mai bejelentést követően közleményt kiadó Telenor 27 milliárd forintot fizet a meglévő 900 és 1800 MHz-es frekvenciahasználat meghosszabbításáért, de a tavalyi frekvenciaaukció rendbe tétele után ez a tétel valójában 31-32 milliárd forintra rúg. A Vodafone-nak ez alapján mintegy nettó 35 milliárd forinttal kell a status quo érdekében beszállnia.
A témában hónapok óta háttértárgyalás zajlott. „Nem volt egyszerű, de a korábbiakhoz képest az is radikális előrelépésnek számított, hogy az NMHH leült velünk és valóban tárgyalt, elfogadva végre azt a tényt, hogy a piaci szereplők nem az ellenségei, akiket le kell győznie” – mondta az egyik mobilcég tárgyalásokban is részt vevő szakembere. Erre visszhangzik az NMHH közleménye is, ami a megállapodást „a szolgáltatókkal partneri együttműködésben megkötött”-ként idézi, mint amelyek „garanciát nyújtanak a mobilpiac biztonságos és fenntartható növekedésére, egyúttal kiszámítható keretet biztosítanak további iparági befektetések ösztönzéséhez is". Kérdés, hogy mindez valóban megért-e mintegy 100.000.000.000 forintot.
A jelek szerint a telekomcégek jócskán túlfizettek azért, hogy az utóbbi években egyre zavarosabbá váló helyzetet rendezzék. Az egyik cégnél az összes európai aukciós eredményt figyelembe vevő modellt készítettek, és abból arra a következetésre jutottak, hogy nagyjából harmadával olcsóbban juthattak volna az általuk használt szelethez piaci versenyben, de az oda vezető út, és főként: az időtényező a drágább, de azonnali megoldás javára billenti a mérleg nyelvét. Mindhárom cégnek sürgősen szüksége volt arra, hogy az LTE fejlesztésekhez szükséges 1800 MHz-es sávról tudja, ott mennyi és milyen területekkel rendelkezik. Ugyanez igaz a főként a hangszolgáltatást kiszolgáló 900 MHz-es tartományra is. Az, hogy mindkettőben 2022-ig már ma biztonságban vannak, a szakember szerint „ennyit még megért a cégvezetésnek”.
Kiskapu van a 4. mobilnak, de…
Noha Mátrai Gábor lapunk kérdésére kategorikusan cáfolta, hogy a mostani megállapodással a negyedik mobilszolgáltató piacra engedését lezártnak tekintenék (és hogy ezzel a kérdést levették a napirendről), iparági szereplők értékelése szerint ezután nehezen volna piaci alapon indokolható új szereplő megjelenése. A még állami tulajdonban lévő, értékesítésre váró 900, 1800 és 2100 MHz-es frekvenciapakkokból elvileg akár egy Vodafone méretű új céget is össze lehetne állítani, de az szinte kizárt, hogy a leendő aukción a jelenleg a piac háromnegyedét elfoglaló három mobilos cég helyett egy új szereplő nyerje meg az összes jelentős falatot. Ráadásul a nulláról induló szereplő helyzetbe hozása is csak hosszú távon megtérülő beruházásként látszik reálisnak. Márpedig az NMHH ígérete szerint a szabad területek piaci „felszántását” még az idén elkezdik. Ezt egyébként Mátrai is megerősítette.
Elvileg bárki indulhat, de szakemberek szerint önmagában a 800 MHz (amely elsősorban a 4G mobil adatforgalom fejlesztését segítheti gyorsan kiépíthető infrastruktúra esetén) nem teszi túl vonzóvá a korábban az állami mobilszolgáltatónak helyet biztosítani akaró "egészpályás támadást". És bár abban van ráció, hogy az olyan, alapvetően kábeles szolgáltatók, mint az Invitel vagy a UPC a mobilinternetes céljaik eléréséhez egy ilyen kiírásban fantáziát lássanak, de mint az egyik cég szakembere fogalmazott, a tender kiírásáig még a súlycsoport sem ismert, ezért elhamarkodott lépés volna e kérdésben határozott állást foglalni.
A hangalapú piacon a mai bejelentéssel eldőlt: belátható időn belül nem várnak új szereplőt a piacra. A megállapodással ugyanis lekerült a napirendről az NMHH eddigi elképzelése, amely szerint nem hosszabbítottak volna automatikusan, hanem – ahogy azt áprilisban szintén Mátrai Gábor jelentette be – az új stratégiai megállapodás jegyében 2014-ben minden szereplőt ismét a rajtvonalra állítanak és megversenyeztetnek. A szerződéskötés azonban most éppen azt jelenti, hogy a három piaci szereplő mellett nemigen van már hely új szereplőnek. A mobilos alapokon zajló adatforgalommal kissé más a helyzet, mert a piaci torta az elkövetkező években várhatóan drasztikus növekedésnek indul. Ez elvileg adhat arra lehetőséget, hogy a három, e területre már nagyban készülő telekomcég mellett más is labdába rúghasson, de a szükséges infrastrukturális beruházások gyors megtérülésére a szakemberek kevés esélyt látnak.
Eltakarították a főtanácsadót? |
A mai szerződéskötésnek az egyik széljegyzete is lehet, hogy az új elnök, Karas Monika augusztus 19-i kinevezését követően letartóztatták, és megbilincselték az NMHH főtanácsadóját. Péceli Editet az Index közlése szerint 10 napja bilincsben vitték el az Ostrom utcai hivatalból. A tanácsadó az áprilisban elhunyt előző elnök, Szalai Annamária súlyos betegsége idején elkezdte, majd a halálát követően lényegében átvette a médiahatóság informális irányítását. Lapunknak két forrás is azt állította: Pécelinél volt az utolsó időszakban Szalai tudtával az NMHH-elnök úgynevezett névpecsétje. Mivel az elnöknek számtalan dokumentumot kell aláírnia, a hatóságnál – mint általában az állami intézményeknél – készült egy, az elnök aláírását mintázó pecsét, amit állítólag Péceli gyakran használt a kórházban lévő Szalai tudtával. Az előző elnök halála előtt komoly ellentétek, feszültségek voltak a hatóság egyes vezető beosztású munkatársai között, a kórházban lévő Szalai pedig Pécelin keresztül próbálta tartani a rendet. (Valószínűleg a főtanácsadó döntött arról, hogy megválik az elnöki kabinetfőnöktől, Fodor Gergelytől is, aki később a Terrorelhárítási Központ társadalmi kapcsolatok osztálya élére került.) A hatósági munkára rálátó egyik forrás úgy vélte: ezek az ellentétek is előidézhették Péceli "bukását". |
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Az öröklés előkészítése, a vagyon átruházása bonyolult, tudatosságot igénylő folyamat – különösen akkor, ha működő cég is van a javak között.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Rövid távra is érdemes az időszakosan szabad forrásokat hozamot termelő formában tartani.
Friss kutatások szerint a kismamáknak semennyi alkoholt sem szabadna fogyasztaniuk, mert ezzel súlyosan kockáztatják gyermekük egészségét.
Lopást kizáró rendszert nem lehet alkotni, de mi a helyzet a hazudozással? Vélemény.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szóba került az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések újabb köre.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.