Frissen kikerülve az iskolapadból a fiatalok gyakran légüres térben találják magukat, távol a munkaerőpiactól, igazán értékes és használható tudás és tapasztalat nélkül. Tapasztalat nélkül nincs munka, de honnan legyen gyakorlat munka nélkül? Az eredmény nem is lehet más, mint magas fiatalkori munkanélküliség, annak minden társadalmi, gazdasági és szociális problémájával. Van azonban megoldás, amiért nem is kell messzire utaznunk – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.

Svájcban szinte nincs fiatalkori munkanélküliség – a hivatalos statisztika 3 százalékot mutat, szemben az amerikai 16 százalékkal, vagy a görög/spanyol 50 százalékkal –, ami elsősorban a rendkívül céltudatos oktatási rendszernek köszönhető. A svájci fiatalok ugyanis már 16 évesen a munkaerőpiacra lépnek, egy átmeneti, oktatást és munkaerőpiacot egymás mellett működtető, hibrid rendszerben. A fiatalok ekkor egy hároméves program keretében egy három szintű rendszerben folytatják tanulmányaikat, melynek első szintje egy szakmai gyakorlat valamely svájci vállalat falain belül – a legkülönfélébb helyeken, például kórházban, bankban, áruházláncban –, a második szintje egy, az adott iparág által fenntartott szakmai képzési program, a harmadik pedig a klasszikus iskolai oktatás, melynek keretében matematikát, történelmet, nyelveket, etikát és jogot tanulnak a fiatalok.

A svájci tizenévesek tehát három fronton is tapasztalatot szereznek, ami azon túl, hogy biztosítja számukra az elengedhetetlen elméleti tudást, a munkaerőpiacra is bevezeti őket. A statisztikai adatok alapján az látszik, hogy a fiatalok több mint 70 százaléka részt vesz valamely vállalat szakmai programjában – a Credit Suisse és a Swisscom például akár 800 tizenévesnek is munkát adhat –, akik akkor, amikor például mi magyarok 18 évesen leérettségizünk, már birtokában vannak a piacképes szakmai tapasztalatnak. Nem is csoda, ha egy ilyen rendszerben nem jelent gondot az átmenet az iskolapad és a munkahely között.

A svájci cégeket ugyanakkor államilag nem kell ösztönözni, ők ugyanúgy jól járnak a rendszerrel, mint a fiatalok, akik akár 800-1000 dolláros havi fizetést is zsebre tehetnek. A cégek egyrészt "olcsó munkaerőt" kapnak, másrészt kitanítják a saját jövőbeli munkavállalóikat. Ez pedig bőven megéri az említett havi fizetéseket, az oktatás és képzések költségét, valamint az adott iparágban működő szakmai szervezet fenntartását.