Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Siemens megoldása egy speciális képfeldolgozó rendszeren alapul, amely kamerával felszerelt robotrepülőgépek (drónok) által készített légi felvételeket használ. A rendszerszoftver a kamerák képeiből háromdimenziós modellt kreál, amely szemmel látható kép formájában ábrázolja a hősugárzási, folyadék- és gázveszteségeket, ill. rossz szigetelésű területeket.
A technikát már használják is Bécsben, Aspern tóparti kerületének építkezéseinél. Korábban a geotermikus veszteségforrásokat, az ún. „hotspot”-okat eddig a földfelszínen keresték. Ugyanezt alkalmazták a nagy építkezéseknél; fixen telepített webkamerákat vagy lézerszkennereket használtak a megfigyeléshez, melyeknek azonban a látószögük is korlátozott, és a képrögzítő készülékek elszennyeződnek a por és az eső miatt.
Képmodellezővel szűrhetők ki az épületek energiafaló megoldásai
Siemens
A kamera-drónok felvevő berendezéseit ez nem korlátozza. Aspernben a drónos technikát már egy éve használják kísérleti jelleggel. Az új bécsi kerület így a városfejlesztés kísérleti laborjának is tekinthető. A drónok által rögzített adatok az építkezés egész tartama alatt segítenek optimalizálni a logisztika, az energiafogyasztás és a finanszírozás tervezési folyamatát. A rendszer használata nem korlátozódik az építési szakaszra – a technika a már kész épületek hatékony fenntartására és karbantartására is használható - közölte a Siemens.
