Farmville-t építenek 3D-ben az egyetemisták
Önkéntes munkára épít a gömörszőlősi Paraszt Wellness, melynek keretében meg lehet tanulni trágyát hordani, gazt irtani, veteményest művelni, állatokat gondozni – miközben a fenntartható gazdálkodásról is tudományos alapú, de gyakorlatorientált előadásokat hallhatunk. A szociális vállalkozás jelenleg épp a fenntarthatósággal áll hadilábon. Egyelőre az önkéntesek dobják össze az ottlétük rezsijét. Mégis imádják, mert jó ügy és jó buli.
Amikor először hallottam a gömörszőlősi „Paraszt Wellnessről”, egyből felrémlett előttem két magyar gazdálkodó, Nagy és Nagyné, akik valamelyik vidéki négycsillagos Hotel Resort and Wellness Spa felé vették az irányt jól megpakolt Suzukijukkal, hogy ott meghitten eltöltsék a házassági évfordulójukkal egybekötött hosszú hétvégéjüket. Szerencsére a valóság ennél sokkal érdekesebb.
A Paraszt Wellness olyan program, amiben önkéntesek szerezhetnek gyakorlati és elméleti tapasztalatot a fenntartható vidék koncepciójáról, miközben aktívan élvezik az idilli környezetet. A látogatók a Gömörszőlősi Ökológiai Intézetben Gyulai Ivántól felszedett elméleti útravaló után ugyanis rögtön az Ökológiai Intézet biokertjében kamatoztathatják frissen megszerzett tudásukat. Az előadások után ugyanis fizikai munka várja őket, amiért étkezés és ingyenes szállás a bérük.
A tévé megváltoztathatja az ember életét
A Paraszt Wellness ötlete Hankó Gergő nevéhez fűződik, akinek Gyulai Iván egyik előadása jelentett óriási változást az életében. „Nekem már több mint tíz éve nincs televízióm, de egyszer, amikor átszaladtam anyukámhoz, pont Gyulai Iván zsigerbeszéde ment a Duna televízión. Nem szoktam felkapni a fejemet a tévére, de most hallgatni kezdtem, ahogy Iván beszél a fenntartható fejlődésről és a korunkra jellemző értékválságról” – emlékszik vissza Hankó Gergő.
Ezután jelentkezett Gödöllőre természetvédelmi mérnöknek. Akkor már tudta, hogy az egyik tantárgy keretében egy teljes hetet tölthet majd Gömörszőlősön, ahol találkozhat a megszólaltatott előadóval. Az a hét óriási hatással volt rá és a csoportjára, ezért eldöntötték, hogy önkéntesként a jövőben még többször visszatérnek, amihez a későbbiekben hűen tartották magukat.
Az Ökológiai Intézet fenntarthatósági programja ekkortájt mélyponton volt. A gazdaságot felvetette a gaz, 2009-ben az akkori gazda lebetegedett, és egyébként is nagyon kevés ember volt, akik rendben tartották volna a gazdaságot. Hankó Gergő – aki akkoriban már a környezettudatos szemléletformálással és az újrahasznosítás népszerűsítésével foglalkozó Öko-Pack Nonprofi Kft.-nél dolgozott – rendszeresen járt le Gömörszőlősre a cimboráival dolgozni a biogazdaságba. Az egyik ilyen alkalommal született a Paraszt Wellness elnevezés. „Épp barátommal, Márkus Istvánnal a 35 fokos rekkenő hőségben gazoltuk a biokertet, mikor azon gondolkodtunk, hogy miként lehetne fondorlatosan rávenni az éppen nyaraló ismerőseinket, hogy ők is csatlakozzanak hozzánk, és a láblógatás helyett velünk végezzenek egy kis fizikai munkát” – emlékszik vissza Hankó Gergő.
Aki meleg vizet akar, majd vág magának fát
A Paraszt Wellness költségeit a program indulásától két évig az Öko-Pack Kft. finanszírozta, amely akkoriban a csomagolási hulladékok újrahasznosítását és a hulladékgazdálkodási rendszerben részt vevő szereplők tevékenységét is koordinálta, amelyhez állami támogatást is kapott. Az új hulladékgazdálkodási törvény (2012. évi CLXXXV. tv.) azonban megszüntette a korábbi „koordináló szervezetek” jogosítványait és alapfeladatait, ezért jelenleg nem tudja a programot támogatni, miközben egy ilyen hosszú hétvége 15 fővel számolva akár 150-200 ezer forintba is kerülhet, az időjárástól függően. Így míg korábban teljesen ingyenes volt a részvétel, a szervezők most kénytelenek a résztvevőkkel a rezsiköltségeiket kifizettetni. Ez 1500 forintot jelent a hétvégére, de az intézet mint mindig, dolgozik a „fenntarthatatlan” helyzet fenntarthatóvá tételén.
„Az intézet biokertjében található, eddig raktárként használt épületet a közeljövőben remélhetőleg felújítjuk, és egy rakétakályha segítségével munkaalapúvá tehetjük a rezsiköltségeket is. Aki meleg vizet szeretne vagy fűteni akar, az majd fát vág magának, és begyújtja” – meséli bizakodva Vigh Andrea az Ökológiai Intézet ügyvezetője, és mindenki „tegezhető anyukája”.
Hankó Gergő ez idáig sikertelenül próbált szponzorokat szerezni a programnak. Hiába tartja a szakma az egyik legjobb önkéntes programnak a Paraszt Wellnesst, a cégek egyelőre csak hitegették a támogatásukról. Gergő szerint ebből is látszik, hogy miközben működik a greenwashing (a cégek sokat áldoznak különböző társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos PR-re, a szemlélet tényleges megváltoztatásával, a nem technológiai jellegű fejlesztésekkel alig-alig foglalkoznak.
Főként az egyetemisták parasztok
Az alkalmi önkéntességből mára szervezett kaláka lett. A következő hétvégén már huszonkilencedszerre wellneszezhettek az aktív vidéki kikapcsolódásra vágyók. A résztvevők nagy része olyan egyetemista, akik a háromdimenziós Farmville során szeretnék megismerni a vidéki fenntarthatóság és a paraszti élet rejtelmeit.
„Mindig is érdekeltek a tanya körüli munkák – gyümölcsszedés, aszalás, valamint a gasztronómiai és kézműves tevékenységek, és egyébként is jó érzés a városi szardíniadobozból néha kiszabadulni és friss vidéki levegőt magamba szívni. A program ráadásul úgy volt meghirdetve, mint önkéntes munka, aminek rögtön megörültem, mert így kielégíthettem a mozgásigényemet és nem punnyadásról szólt a hétvége. Ráadásul a csoporttársaimmal is együtt lehettem” – mesélte mosolyogva Tóth Katalin budapesti humánökológia szakos hallgató. Punnyadásra valóban nem volt sok idő, hiszen Töhötöm, a ridegen tartott kistehén és anyukája rengeteg trágyát termel maga alá, a szilvafák pedig nem csak roskadoznak, de a termésük már az avart is belepi.
A trágyahordás és szilvaszedés mellett a wellnesscsomag tartalmazza még a komposztálás, az extenzív gyümölcsösök fenntartásának, az állatgondozás és a permakultúra megismerését, valamint a kenyérsütés és sajtkészítés fortélyainak elsajátítását, az Ökológiai Intézet előadásain felül. Az önkéntesek a biokert tövében található házban alszanak, ami meglepő módon modern felszereltségű, még wifivel is felszerelt.
Az intézet és a haldokló zsákfalu
Gyulai Iván először a 80-as években környezetvédőként járt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, Gömörszőlősön, mikor a keleméri lápban végzett csapatával rekonstrukciókat, és a falubeliek érdeklődésére tartott egy előadást, hogy pontosan min dolgoznak. A falu akkori elöljárója az előadás után a csapat segítségét kérte, ugyanis a falu ekkor már a „kihalás szélén” állt. Ezért amikor a csapat úgy gondolta, hogy a fenntartható fejlődés elvét a gyakorlatban is ki kéne próbálni, a kísérlet helyszínének tökéletesen megfelelt Gömörszőlős. A település ugyanis tökéletes állatorvosi lóként szolgált a tervükhöz, hiszen a vidéki periféria minden baja kitapintható volt itt – az elöregedés, a fiatalok hiánya, a foglalkoztatási lehetőségek és az abból származó jövedelmek hiánya –, ezért az 1992-ben alapított Ökológiai Intézet székhelyének, az alapítás utáni évben Gömörszőlőst választották.
A faluban kevés a munkalehetőség és az alkalmas munkaerő. „Ez egy hetvenfős falu, így természtes, hogy nincs megfelelő kereslet-kínálat, már a boltos is be akar zárni. Ráadásul a falu közössége is meglehetősen passzív, mindenre csak legyintgetnek” – vázolja a problémákat Gyulai Iván. Valójában a vidéki település felvirágoztatásáért a legtöbbet – néhány lelkes helyi lakoson kívül – a városi fiatalok és az Ökológiai Intézetben dolgozók teszik.
Az Ökológiai Intézet a falu számára helyi piacot és a keresletet az ökológiai fenntarthatóság technikáinak az oktatásával próbálja biztosítani, ami egy évben 2-3000 embert vonz a Borsod-Abaúj-Zemlén megyei településre. Az Ökológiai Intézet előadásainak helyszínéül szolgáló – 124 millió forintos európai uniós támogatásból – felépült épület, de még a napelemmel ellátott kerti budi is demonstrációs célt szolgál. A tudományos precizitással elkészített kilencven centiméteres falak között egy skandináv kályha található, ami 96 százalékos égési hatásfokkal biztosítja a házban a megfelelő hőmérsékletet és a meleg vizet (normál kályha esetén az érték 20 százalék körüli), miközben a kiváló szigetelésnek köszönhetően a hőveszteség egy átlagos házénak a töredéke. A ház természetes szennyvíztisztításáért az úgynevezett vízülepítő – természetes szűrő felel, de az i betűre a pontot pedig az elektromos hálózat számára áramot biztosító napelemek teszik fel.
Új lakók, új programok
Petraskó Tamás az Alföldről idén költözött feleségével és négy gyermekével Gömörszőlősre, ahol a gazdasága mellett már hagyományőrző íjászatot és lovardát is működtet. Az új lakók szeretnék, ha az Ökológiai Intézet környékén felgyülemlett szellemi tőkét jobban hasznosítani lehetne a mindennapokban.
Az intézet alapítói ugyan nem biztos, hogy erre gondoltak, de már ennek keretében rendezték meg a falu új lakói az I. Gömörszőlősi Íjászversenyt és Fényünnepséget, amit a szittya szokásoknak megfelelően éjszakai tábortűz körüli sámándobos énekléssel, meghitt hangulatban zártak. Az éjszakába nyúló mulatozás azonban senkit nem akadályozott meg abban, hogy másnap már az önkéntesekkel együtt építsék tovább a lovak karámját.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
