Ukrajna az államcsőd határán tántorog. Múlt pénteken mélyen a spekulatív sávba minősítette vissza Ukrajna eddig is nagyon gyenge adósbesorolását pénteken a Moody's hitelminősítő. A döntés hátterében az ukrán devizatartalékok aggasztóan alacsony szintje, a közelgő ukrán elnökválasztás politikai kockázatai és az Oroszországhoz fűződő viszony romlása álltak.

A feltörekvő államok közül Ukrajnát ráadásul az egyik legrosszabbul érintheti az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed pénznyomdájának esetleges visszafogása – tiszta szerencse, hogy ezt a várakozásokkal szemben a Fed végül eddig nem lépte meg. Közben Ukrajna költségvetési és külkereskedelmi hiánya is felfelé kúszik, sok befektető már amiatt aggódik, hogy Ukrajna nem tudja teljesíteni adósságszolgálatát.

Mindezek azonban már csak tünetei annak a hatalmas problémahalmaznak, mellyel északkeleti szomszédunk küszködik. Ha az ország kormánya rosszul lép, márpedig az utóbbi hónapokban egyáltalán nem sikerült meggyőzni a piacokat arról, hogy mindenben kompetens Ukrajna vezetése, akkor könnyen a szakadék mélyébe zuhanhat az ország.

Gyengélkedő gazdaság, elszálló árfolyam

Ukrajna, akárcsak a többi keleti-európai ország, komolyan megsínylette a 2008-2009-es világgazdasági válságot: 15 százalékot zuhant a GDP. Az ukrán gazdaság azóta gyakorlatilag nem tudott magára találni, az ország tavaly újra recesszióba süllyedt, az idei második negyedévben éves alapon is még 1,1 százalékos volt a gazdaság zuhanása, az ipari termelés pedig 5,3 százalékkal csökkent az év első felében. Míg 2009-ben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) dollármilliárdjai segítettek abban, hogy ne merüljön el a kelet-európai ország, ennek az együttműködésnek – és a washingtoni pénzforrások áramlásának – 2011-ben vége szakadt, miután az ukrán kormány késlekedett a reformok végrehajtásával.

Az ukrán gazdaság tavaly óta recesszióban van, ezt a lakosság is megsínyli

AFP / SERGEI SUPINSKY

Az ország hiteligényét eddig a piacokról oldotta meg az ukrán kormány, ebben az is a segítségükre volt, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed gazdaságélénkítő monetáris politikája miatt pénzbőség uralkodott el ismét a világban. Így az ukrán pénzpiacon is relatíve olcsóbban lehetett forrást bevonni. A Fed ugyan nem jelentette be eddig eszközvásárlási programjának szűkítését, de a pénzek visszaáramlása már megindult a biztonságosabb, fejlett magországokba. Az olcsó források elapadásával így egyre kevésbé tűnik biztosítottnak az, hogy Ukrajna finanszírozni tudja adósságát, az ország külső finanszírozási igénye idén még mintegy 75 milliárd dollár.

Az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya árfolyama eközben komolyan gyengülésnek indult – bár közel sem annyira durván, mint a brazil reál például –, ennek ellensúlyozására az ukrán jegybank a devizatartalék egy részét volt kénytelen bevetni. Ez viszont odáig vezetett, hogy a tartalék összege komolyan megcsappant: szeptember elejére a devizatartalék 12 százaléka párolgott el, az összeg 20 milliárd dollárra apadt. Ez pedig mindössze 2-3 hónapnyi import fedezetére elég.

A rendkívül ingatag gazdasági helyzet miatt már ukrán kormányzati körökből is hallhatóak olyan kijelentések, hogy készek újra az IMF-hez fordulni, és 15 milliárd dollár hitelt kérni. A probléma ugyanakkor az, hogy az ukrán politika a hitel felvételéhez szükséges egyik komoly feltételt nem szeretné teljesíteni: ez pedig a lakossági gázárak állami dotációjának a leépítése. Az IMF szerint Ukrajnának csökkentenie kellene a folyó fizetési mérleg hiányát, az energia- és bankszektort pedig komolyan meg kellene reformálni. Ha az ukrán kormány ebbe nem egyezik bele, akkor nem várható IMF-hitel. Elemzők szerint ugyanakkor Ukrajna "már átlépte a Rubicont": novemberben előállhat egy durva krízishelyzet, ha a kormány addig nem cselekszik.

EU vs. Oroszország

A kialakult helyzetre ráadásul még egy geopolitikai játszma is ráerősít, mely Ukrajna önálló államiságának történetében folyamatosan végigkövethető. Az Oroszország- vs Európa-pártiság kérdésében jelenleg a második opció áll nyerésre: Kijev ugyanis szeptember 17-én visszautasította a csatlakozást az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz, és inkább az Európai Unióhoz (EU) történő közeledést választotta, melyet az ukrán kormány szerint a lakosságnak már az 50 százaléka támogat, szemben az Oroszországgal kötendő mélyebb szövetség kiépítését támogató 30 százalékkal. Ukrajna uniós társult tagságával, melyet novemberben tervez aláírni az ország kormánya, ugyanakkor az orosz kormány közlése szerint megszűnik Oroszország és Kijev különleges partneri kapcsolata. Vagyis az orosz kormány válaszút elé állítja geopolitikai szempontból fontos partnerét.

Viktor Janukovics ukrán és Vlagyimir Putyin orosz államfő magabiztosan tekint a közös jövő felé. Vagy mégsem?

AFP / MYKHAYLO MARKIV / PRESIDENTIAL PRESS SERVICE POOL

Oroszország természetesen nem akarja hagyni, hogy Ukrajna végleg Európa mellett köteleződjön el, mivel így egy nagy, eddig a befolyása alatt álló blokk esne ezentúl hatósugarán kívülre. Az orosz medvének ráadásul ennek érvényesítéséhez komoly gazdasági eszközök is a rendelkezésére állnak. Az uniós társult tagsággal hiába tudnak könnyebben exportálni az EU-ba és fejlesztési hitelekhez jutni, ha Oroszország új vámokat vet ki a beérkező ukrán árukra vagy be sem engedi ezeket. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az orosz gazdaság milyen nagy nyomást tud gyakorolni – az energia-, illetve a nehézipar különösen – az ukrán gazdaságra, és az érintett orosz vállalatok milyen mértékben vannak bekötve az orosz politikai vezetésbe. Nem véletlen, hogy Oroszország azzal is riogat, hogy összeomlik az ukrán állam, ha a kormánya szentesíti az uniós szerződést. És természetesen ott van a már megszokott "földgázkártya", amellyel bármikor élni lehet – a Gazprom például egy 7 milliárd dolláros kifizetetlen gázszámlával áll készenlétben. Egy durva áremelés,esetleg a gázcsapok elzárása újra benne lehet a pakliban.

Viktor Janukovics ukrán államfő, akire a 2004-es vesztes és a 2010-es nyertes választásokon is komoly téteket tett Moszkva, kenyértörésre viheti a dolgot Európa és Oroszország között. Nagy kérdés, hogy mire ideáig elér az ügy, nem roppan-e bele az ukrán lakosság és gazdaság. Az EU-nak euró-százmilliókkal kellene hamar Ukrajna segítségére sietnie, ám a megkötendő társult tagsági szerződés is megborulhat azon, hogy mi lesz Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök sorsa. Bár a volt kormányfő kiengedése a hírek szerint nem feltétele az EU és Ukrajna közti szerződés aláírásának, az rendkívül rosszul festene, ha az EU szemszögéből emberi jogi problémának tekintett Timosenko-ügy novemberig nem oldódna meg. Janukovics ugyanakkor Timosenko kiengedésével újabb belpolitikai frontot nyitna maga ellen. Az ukránok a kivárásra játszanak, de már felpiszkálták az orosz medvét. Ennek pedig sosem szokott jó vége kerekedni.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!