A szerdán este megjelent Magyar Közlöny négy rendelettel alaposan előkészítette a terepet a november elsejétől érvénybe lépő, második körös rezsicsökkentésnek. A 11,1 százalékos cél elérése érdekében a hatóság (némi háttértámogatással) aláaknázta az áram és földgázpiaci szereplők körüli területet.

Egyelőre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökének rendeletieben keresik az értelmezési területeket, és próbálják felmérni azok várható következéményeit az áram- és földgázpiacon dolgozó cégek. Első blikkre közülük többen is úgy látjék, hogy nem úgy tűnik, mintha a Dorokta Lajos elnök – illetve rajta keresztül a kormány – sok mozgásteret vagy kiskaput hagyott volna az energiacégeknek.

Miért nem minden nulla forint?

Az árampiacon a villamosenergia-rendszerek rendszerhasználati díjaiba nyúlt bele egy kormányrendelet, majd a MEKH jogszabálycsomagja veszi sorra a lehetséges díjtételeket és költsgémegoszlásokat – köztük azokat is, amelyek esetében novembertől a cégek nem számolhatnak el költséget. A várható következményekről egyelőre senki nem mert számszerű jóslatokba bocsátkozni.

Rezsicsökkentés: novemberben újrakezdik

Stiller Ákos

Az igen hasonló logikára felhúzott gázpiaci szabálycsomagot az Index egyenesen levágott lófej ágyba tételének minősítette azért, mert a cégek eztán nem ismerhetik el a költségeik között a hálózati veszteségeket – amit a gázszivárgások, a gázlopás és egyéb műszaki problémák – pl. ha átvágnak egy gázcsövet a munkagépek – idéznek elő. Miközben minden értintett cég egyelőre a várható következmények modellezésével és a veszteségszámításokkal van elfoglalva, csak ez az említett kitétel a földgázszektorban évi 13 milliárd forint veszteséget jelenthet.

Innen nézve talán jobban érthető, hogy az energiaszolgáltatók az elmúlt hónapokban miért kezdtek kiemelt vizsgálatokba, lakossági fogyasztókánál ellenőrzésekbe (hiszen a gáz-, és áramlopást, a nem fizető fogyasztók által okozott veszteséget így lehet jogszerűen minimalizálni). A gázpiacon a legtöbb lakossági fogasztót ellátó Tigáz került ezzel a legnehezebb helyzetbe, mivel a lakossági oldalról mindezt kevés megértés fogadja, ugyanakkor a cégnek muszáj minimalizálni a veszteségeit; több mint 12 milliárd forintos kintlévősége mellett a Tigáz gázelosztó cége tavaly több mint 60 milliárd forintos mínusszal zárta az évet.