Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az idei büdzsé változtatásáról várhatóan szerdán szavaz a parlament, de a képviselők már hétfőn elfogadták 276 igen szavazattal, 50 nem ellenében, 10 tartózkodás mellett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Mollal kapcsolatos, zárószavazás előtti módosító indítványát.
A Mol és a kormány 2005-ben olyan megállapodást kötött, hogy a kitermelt szénhidrogének után fizetendő bányajáradék a társaság legtöbb magyarországi szénhidrogénmezője esetében 2020-ig változatlan összegű marad. 2010-ben azonban az Európai Bizottság megállapította, hogy ezzel a megállapodással és egy törvénymódosítással a Mol mentesült olyan pénzügyi terhek alól, amelyeket a versenytársaknak meg kell fizetniük, így tisztességtelen versenyelőnyhöz jutott.
A bizottság a jogellenesnek minősített összesen 35,3 milliárd forintos állami támogatás visszakövetelésére utasította a kormányt, a Mol pedig még abban az évben befizette a pénzt a költségvetésbe, mert erre a fellebbezéstől függetlenül köteles volt. A cég azonban megtámadta az Európai Bizottság határozatát az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke előtt.
A bíróság idén novemberben hirdetett ítéletet: eszerint meg kell semmisíteni a Molnak nyújtott állami támogatásról szóló 2010-es európai bizottsági határozatot, és vissza kell fizetni a Molnak a korábban általa befizetett 35,3 milliárd forintot.
Az erről szóló, hétfőn elfogadott módosító javaslat lehetőséget biztosít az esetleges kamatfizetésre is.
Az indítvány alapján a kiadási főösszeg az előterjesztésben szereplő 16 550 milliárd 700 millió forintról 16 586 milliárd forintra változik, és így az idei hiány 1089 milliárd 884 millió forintról 1125 milliárd 184 millió forintra nő.
A szavazás után az elnöklő Balczó Zoltán jelezte, hogy a Költségvetési Tanácsnak egy napon belül kell kialakítania álláspontját a módosított előterjesztésről.
