Szél Bernadett hétfői, budapesti, Ertsey Katalinnal közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a jogszabályt „veszélyesnek” látják, mert az egy konkrétumokat nélkülöző biankó felhatalmazás.

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke hangsúlyozta, miközben már alapvetően sem értenek egyet a „paktummal”, meglátásuk szerint az arról szóló javaslat eljárásrendileg is problémás. Érvelésében kiemelte: egy nemzetközi szerződés előkészítését hatásvizsgálattal kell kezdeni, mert anélkül a képviselők nem tudnak döntést hozni.

Arra is kitért, hogy az atlatszo.hu által kikért adatok alapján ismert, hogy a végleges szöveg január 22-én került a kormány elé. Ebből viszont azt a következtetést vonta le, hogy a szerződés csak azután került a kabinet elé, miután már megkötötték. A társelnök azt is leszögezte: az illetékes bizottságoknak meg kellene kapniuk a szerződés konkrét és végleges szövegét.

Az LMP álláspontját ismertetve úgy összegzett: a nemzetközi szerződést kihirdető javaslat ebben az állapotában nem kerülhet a Ház elé. Ha ez mégis megtörténik, akkor az ellenzéki párt „jó eséllyel” az Alkotmánybírósághoz fordul majd – közölte a politikus. Hangsúlyozta, hogy emellett név szerinti szavazást fognak kérni az ügyben.

Ertsey Katalin arról beszélt, hogy a korábbi paksi üzemzavart eltitkolták, arról nem rendelkezik világos információkkal a közvélemény. „Fukisima előtt, Csernobil után ez volt a legsúlyosabb üzemzavar, amit a világ atomtechnikával foglalkozó tudósai ismertek” – jelentette ki.

Véleménye szerint a fukusimai baleset óta már nincs olyan bank, amelyik tiszta pénzből, tisztességesen vállalná egy ilyen beruházás finanszírozását. Ezért kellett egy olyan országhoz fordulni, „ahol gyakorlatilag egy féldiktatúra van” – mondta, hozzátéve, Vlagyimir Putyinnak ugyanis nem üzleti, hanem politikai céljai vannak a szerződéssel.

Ertsey Katalin, aki úgy látta, hogy az ügyben egyedül az LMP képviselői tudják hiteles módon felemelni a szavukat, „elég szánalmasnak” nevezte az „egyesült baloldal” pártjainak tiltakozását.

Arra is kitért, hogy vizsgálatot kért Kövér László házelnöktől, mert tapasztalatai szerint blokkolják azokat a képviselőknek küldött e-maileket, amelyekben az aggódó választók Paksról érdeklődnek.