Dönthettek a Takarékbank eladásáról, a GVH sem szólhat bele

Közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. összefonódását, amelyhez így már nem kell engedélyt kérni a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH).

A szerdán megjelent, Orbán Viktor által aláírt rendelet az összefonódást a munkahelyek megőrzésére, a  takarékszövetkezetek integrációjának felgyorsítására, illetve fontos fennálló szerződések fennmaradásának elősegítésére és mindezeken keresztül, elsősorban vidéken, a pénzügyi ellátás biztonságának fokozására való tekintettel minősítette nemzetstratégiai jelentőségűnek. Az ilyen összefonódásokhoz november 22-e óta nem kell a GVH engedélyét kérni.

A rendelet megjelenése arra utal, hogy megszülethetett a döntés a Takarékbank többségi állami részének eladásáról. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta együttesen 55 százalékos részesedésére február 6-ig lehetett pályázni. Egyetlen vevőjelölt adott be ajánlatot, amelyet február 13-án érvényesnek is találtak. A kormány korábban március 20-i határidőt szabott meg az eladás lezárására.

Az MFB és a Magyar Posta értékesítési bizottsága február közepén továbbra sem árulta el, ki tett ajánlatot a takarékbanki pakettre. A piacon elterjedt feltételezés szerint az ajánlattevő egy eddig ismeretlen cég, a Magyar Takarék Zrt., amely az FHB Jelzálogbank érdekeltsége. Az információt az MFB és a cég tulajdonosai korábban több sajtóorgánum megkeresésére sem erősítették meg, viszont nem is cáfolták.

Ha ez valóban így van, úgy a Takarékbank eladása az állami döntéshozatal és a magánérdekek összefonódásának példájává válhat, melyben felvetődhet a gyanú, hogy az állam nem a közérdeket képviseli, hanem egyes befektetői csoportok malmára hajtja a vizet - írta a hvg.hu nemrégiben az eladásról.

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. február 6-án este megjelent rendkívüli közleményéből mindenesetre az kiderült, hogy a Magyar Takarék Zrt. többségi tulajdonosai magyarországi szövetkezeti hitelintézetek, és az FHB a pályázati határidő előtt három nappal 25 százalékos részesedést szerzett a társaságban. A társaság háromtagú igazgatóságának egyik tagja Köbli Gyula, az FHB Jelzálogban Nyrt. vezérigazgatója lett, a felügyelőbizottságba pedig bekerült Landgraf Erik, aki 2006 óta felügyelőbizottsági tag az FHB bankcsoportnál. 

A takarékszövetkezeti szektor szereplői és más piaci szereplők tavaly óta állítják, hogy a Takarékbank tavaly nyári gyors államosítása és néhány hónappal később elindított reprivatizációja, valamint a szektor nagy átalakítása mögött Spéder Zoltán, az FHB elnöke áll. Ezt a bankszakember háromnegyed éve nem erősítette meg, de árulkodó lehet, hogy ebben az esetben sem volt egyértelmű cáfolat. 

Azt a történet több eleme jelezte, hogy az FHB-bankcsoportnak meghatározó szerepe lehet, és a takarékszövetkezeti szektor átalakítása aprólékosan kidolgozott terv szerint zajlik kezdettől fogva. A hvg.hu-nak már 2013 elején azt állította egy, az ügyet jól ismerő forrás, hogy Vojnits Tamást, a takarékszövetkezetek átalakításával 2012 decemberében megbízott kormánybiztost Spéder Zoltán delegálta a posztra.

A kormánybiztos 2012 végéig az FHB igazgatóságának tagja volt. Ezt követően 2013 elején több FHB-ből érkező szakember kulcspozícióba került és meghatározó szerepet kapott az átalakításokban.