Törvényt sérthet a Takarékbank eladása
Az egyetlen ajánlattevőé lehet március végére a Takarékbank többségi állami részvénypakettje, pedig esélyes, hogy a pályáztatás törvénysértő. Nagyon sok jel mutat arra, hogy a kormány előbb állami befolyás alá vonta a Takarékbankot és a takarékszövetkezeteket, majd helyzetbe hozott egy kiszemelt vállalkozást, ami az FHB érdekeltségébe került az ajánlattételi határidő előtt. Vojnits Tamás kormánybiztos, Takarékbank-elnök végül az eladói és a vevői oldalon is megjelent.
Érvényesnek találta a Takarékbank többségi állami részére beadott egyetlen ajánlatot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta értékesítési bizottsága. A szerda este kiadott közlemény szerint az ajánlat megfelel az érvényben levő jogszabályoknak és a pályázati kiírásnak. A közlemény szerint így az állami pakett eladása folytatódik, és március 20-ra meg is köthetik az adásvételi szerződést.
Pedig az eddigi információk alapján nem biztos, hogy a pályáztatás körülményei teljes összhangban vannak a jogszabályokkal. A jelek szerint egyáltalán nincs garancia arra, hogy az állam a legjobb áron adja el a pakettjét. Emellett az ügyben az állami döntéshozatal és a magánérdekek összefonódása is felvetődhet.
Egyszereplős verseny
Az már az ajánlattétel előtt kiderült, hogy legfeljebb egyetlen szereplő lesz képes pályázni, így azonban adódik a kérdés, megfelel-e a nemzeti vagyon védelméről szóló jogszabálynak, hogy az MFB és a Magyar Posta folytatja a Takarékbank állami pakettjének eladását. A január 6-án megjelent pályázati tájékoztató első részét még három érdeklődő vette fel, két jelentkező a 30 millió forint ajánlati biztosítékot is befizette, és átvette a teljes pályázati tájékoztatót, végül azonban csak egy jelentkező tett ajánlatot a február 6-i határidőig.
A másik jelentkező az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) lett volna, de már az ajánlattételi határidő előtt jelezte, hogy érvénytelennek tekinti a pályázatot, mert ellehetetleníti, hogy a takarékok az OTSZ-től függetlenül vagy az OTSZ-en keresztül ajánlatot tegyenek. A takarékszövetkezetek a tavaly nyáron elfogadott integrációs törvényben megszabott szigorú tőkekövetelmények miatt nem pályázhattak, az OTSZ pedig azért nem, mert tavaly augusztusban a Takarékbank alapszabályának módosításával a szövetséget – noha részvényes a Takarékbankban – a részvényesek belső körén kívüli, harmadik személynek minősítette. Emiatt ahhoz, hogy egyáltalán ajánlatot tehessen, az OTSZ-nek körülbelül 350 milliárd forintot letétbe kellene helyeznie a bank szabályzata szerint.
Ezzel az érdeklődők száma verseny nélkül morzsolódott le egyre. Az egyszereplőssé egyszerűsödött versenyben viszont már egyáltalán nem magától értetődő, hogy az államnak érdemes eladni a takarékbanki részesedését. A rapid államosítás utáni gyors értékesítés már csak azért sem lehet optimális a közérdek szempontjából, mert ha csak egy pályázó van a Takarékbank állami pakettjére, akkor verseny nélküli privatizáció valósul meg, vagyis nem biztos, hogy a számunka legelőnyösebb ajánlat születik. Így azonban kérdés, hogyan felelhet meg a jogszabályoknak, hiszen a nemzeti vagyonról szóló törvény előírja, hogy nemzeti vagyon tulajdonjogát „csak versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére” lehet átruházni.
Az érdekkérdés
A szerda este megjelent közleményből az egyetlen ajánlat érvényessége mellett az is kiderült, hogy az MFB és a Magyar Posta értékesítési bizottsága továbbra sem árulja el, ki tett ajánlatot a takarékbanki pakettre. A piacon elterjedt feltételezés szerint az ajánlattevő egy eddig ismeretlen cég, a Magyar Takarék Zrt., amely az FHB Jelzálogbank érdekeltsége. Az információt az MFB és a cég tulajdonosai eddig több sajtóorgánum megkeresésére sem erősítették meg, viszont nem is cáfolták. Ha ez a valóság, úgy a Takarékbank eladása az állami döntéshozatal és a magánérdekek összefonódásának példájává válhat, melyben felvetődhet a gyanú, hogy az állam nem a közérdeket képviseli, hanem egyes befektetői csoportok malmára hajtja a vizet.
Az ajánlattevőről az MFB múlt héten csak annyit közölt, hogy „a takarékszövetkezetek meghatározó többségével bíró jelentkező”. A Magyar Takarék Zrt. éppen ilyen cég: az FHB Jelzálogbank Nyrt. február 6-án este megjelent rendkívüli közleményéből kiderül, hogy többségi tulajdonosai magyarországi szövetkezeti hitelintézetek, és az FHB a pályázati határidő előtt három nappal 25 százalékos részesedést szerzett a társaságban. A társaság háromtagú igazgatóságának egyik tagja Köbli Gyula, az FHB Jelzálogban Nyrt. vezérigazgatója lett, a felügyelőbizottságba pedig bekerült Landgraf Erik, aki 2006 óta felügyelőbizottsági tag az FHB bankcsoportnál.
Nagy meglepetést biztosan nem okozna, ha a kormány által megszabott március végi határidőre a Takarékbank a Magyar Takarék Zrt.-n keresztül végül az FHB közvetett érdekeltségébe kerülne. A takarékszövetkezeti szektor szereplői és más piaci szereplők tavaly óta állítják, hogy a Takarékbank tavaly nyári gyors államosítása és néhány hónappal később elindított reprivatizációja, valamint a szektor nagy átalakítása mögött Spéder Zoltán, az FHB elnöke áll. Ezt a bankszakember háromnegyed éve nem erősítette meg, de árulkodó lehet, hogy ebben az esetben sem volt egyértelmű cáfolat.
Azt a történet több eleme jelezte, hogy az FHB-bankcsoportnak meghatározó szerepe lehet, és a takarékszövetkezeti szektor átalakítása aprólékosan kidolgozott terv szerint zajlik kezdettől fogva. A hvg.hu-nak már 2013 elején azt állította egy, az ügyet jól ismerő forrás, hogy Vojnits Tamást, a takarékszövetkezetek átalakításával 2012 decemberében megbízott kormánybiztost Spéder Zoltán delegálta a posztra. A kormánybiztos 2012 végéig az FHB igazgatóságának tagja volt. Ezt követően 2013 elején több FHB-ből érkező szakember kulcspozícióba került és meghatározó szerepet kapott az átalakításokban.
Egy másik kulcsszereplő Lontai Dániel, a szektor átalakításának kezdetén létrehozott, takarékokat felügyelő integrációs szervezet elnöke, ugyancsak FHB-s igazgató volt tavaly év végéig, és tavaly január óta számos állami kulcspozíciót kapott. Januárban Németh Lászlóné politikai tanácsadója és a takarékszövetkezetek államosításában júliustól kulcsszerepet kapott Magyar Posta igazgatója lett (három volt FHB-s vezetővel együtt). Június végén a Magyar Fejlesztési Bank igazgatója, szeptember elején pedig az MFB igazgatóságának elnöke lett. Jelenleg Lontai vezeti a Takarékbankot értékesítő bizottságot is. A Magyar Posta vezérigazgatója Szarka Zsolt, volt FHB-s igazgató, felügyelőbizottságának elnöke pedig Lantos Csaba, az FHB felügyelőbizottságának elnöke.
Az FHB érdekeltséggé vált Magyar Takarék Zrt. január végén gyakorlatilag a semmiből tűnt elő egy olyan cég átnevezésével, amit tavaly májusban, egy hónappal azelőtt hoztak létre, hogy a kormány tavaly júniusban benyújtotta az integrációs törvényt, amellyel augusztus végére többségi állami befolyást szerzett a Takarékbankban és központosított, állami kontroll alá kényszerítette a takarékszövetkezeteket.
A kormány előbb állami befolyás alá vonta a Takarékbankot és a takarékszövetkezeteket, majd helyzetbe hozott egy kiszemelt vállalkozást, a Magyar Takarék Zrt.-t, amelyben a FHB-nek van meghatározó részesedése – vázolta a történetet a Transparency International a hvg.hu-nak. A korrupciót monitorozó szervezet álláspontja szerint, ha a Magyar Takarék Zrt.-n keresztül az FHB végül megvásárolja a Takarékbankot, akkor az jó példa lehet arra, hogy egyes üzleti csoportok miként szerezhetnek pozíciókat azon az áron, hogy – az átlátható piaci verseny kiiktatásával – társadalmi szinten jóléti veszteség keletkezik. Más szavakkal, az állam a közjó helyett a „közrosszt” segíti elő, így ezen a ponton is felmerül, hogyan felelhet meg a magyar törvényeknek, ha megvalósul egy ilyen ügylet.
Összeférhetetlen helyzet?
Néhány nappal a takarékbanki pályázat február 6-i határideje előtt a Magyar Takarék Zrt.-ben az FHB mellett tulajdont szerzett az EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft. is, melynek ügyvezetője az Opten céginformációs szolgáltató nyilvántartása szerint Vojnits Tamás kormánybiztos, tavaly augusztus vége óta egyúttal a Takarékbank igazgatóságának elnöke is. A takarékszövetkezeti szektort felforgató tavalyi átalakítás előtt fél évvel alapított vállalkozás állami cég, 100 százalékos tulajdonosa az MFB és egy leánycége. Tavaly júliusban, egy különös takarékbanki részvénycserével vált a Takarékbank részvényesévé, amit piaci szereplők már akkor úgy értelmeztek, mint az első lépést, hogy egy új tulajdonosi körnek játssza át az államosított bankot a kormány.
Ha valóban a Magyar Takarék Zrt. tett ajánlatot a Takarékbank állami részesedésére, azzal olyan helyzet alakulhat ki, amelyben Vojnits Tamás formálisan az eladói és a vevői oldalon is megjelenik. Hiszen ezzel a Takarékbank állami részére olyan vállalkozás tenne ajánlatot, melynek egyik tulajdonos cégét a bank igazgatóságának elnöke ügyvezetőként jegyzi. Ez a jogszabályok alapján súlyos összeférhetetlenségi helyzetet idéz elő a Transparency International jogászai szerint. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 144. §-a ugyanis összeférhetetlennek tekinti, ezért tiltja azt, hogy egy pénzintézetnél vezető állásban levő személy – az igazgatóság tagjai és elnöke ilyen személyek – részt vegyen olyan döntés előkészítésében, illetve meghozatalában, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.
Az összeférhetetlenséget eredményező ügyleteket a törvény azért tiltja, mert ilyenkor előfordulhat, hogy a pénzintézet vezetője a saját hasznát a pénzintézet és a tulajdonosok gazdasági érdeke fölé helyezi, illetve visszaélhet bennfentes információkkal is. A Takarékbank eladásánál a tulajdonos, akinek az érdekei sérülhetnek a magyar állam, közelebbről a magyar állampolgárok. A jog éppen a társasági és a tulajdonosi érdekek védelmére alakította ki az összeférhetetlenségre vonatkozó szigorú szabályokat, amelyek mindenféle pénzintézeti, sőt, általában minden társasági formában űzött gazdasági tevékenység esetében megtalálhatóak.
A hvg.hu megkérdezte a kormánybiztost, hogy milyen minőségben vett részt a Takarékbank állami részesedésének eladásáról szóló pályázat előkészítésében és a pályázat lebonyolításában. Arra is rákérdeztünk, hogy kormánybiztosként vagy a bank igazgatóságának elnökeként részt vett-e a pályázati feltételek kialakításában, és a pályázattal kapcsolatos döntésekben (illetve az ehhez kapcsolódó takarékbanki igazgatósági üléseken, az MFB és Magyar Posta értékesítési bizottságának munkájában, valamint a pályázat koordinálásában). A kormánybiztos azt válaszolta, hogy a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta Közös Értékesítési Bizottságának munkájában, így a Takarékbank állami részesedésének eladásáról szóló pályázat előkészítésében, a pályázati feltételek kialakításában és a pályázattal kapcsolatos döntésekben semmilyen formában nem vett részt. Ennek alapján jóhiszeműen feltételezhető, hogy Vojnits Tamás az elmúlt hónapokban nem vett részt azokon a napirendi pontokon a Takarékbank igazgatósági ülésein, amelyeken a pályázatról volt szó.
Az viszont még jóhiszeműen is nehezen feltételezhető, hogy a bank igazgatóságának elnökeként és kormánybiztosként el tudta kerülni, hogy a Takarékbankról és a kormányzati tervekről bármely más potenciális pályázónál többet tudjon. A kormánybiztosi kinevezésről szóló 2012 végén született kormányhatározat szerint éppen Vojnits Tamásnak kellett elkészítenie a takarékszövetkezeti szektor átalakításának kormánystratégiáját, és ennek részletesen kidolgozott megvalósítási tervét. A kormányhatározat azt is előírja, hogy kormánybiztosként irányítja a stratégia végrehajtását, irányítja a megvalósítást végző szervezetet, és összehangolja az érintett állami és felügyeleti szervek tevékenységét. Az érintett intézményeket pedig a jogszabály arra kötelezi, hogy bocsássák rendelkezésre a kormánybiztos feladatának ellátásához szükséges adatokat, információkat.
Mindemellett az is nehezen képzelhető el, hogy a takarékbanki és a kormányzati kulcspozícióban megismert információkat képes volt elfelejteni, amikor a Magyar Takarék Zrt.. tulajdonosának ügyvezetőjeként döntött, illetve hozzájárult a sikeres vételi ajánlat megtételéhez. Például azzal, hogy az általa vezetett EHPSZ Kft. éppen a Magyar Takarék Zrt.-ben vált részvényessé. A Takarékbank részvényesi körén kívüli cég ennek köszönhetően nem minősül körön kívülinek, amellyel elkerüli, hogy el kelljen helyeznie azt a 350 milliárd forint körüli letétet, ami az OTSZ-t megakadályozta az ajánlattételben. Az ezt lehetővé tevő szabályok már a július elején elfogadott integrációs törvényben ott voltak, és tavaly augusztusban kerültek be a Takarékbank alapszabályába. A pályázatban fontos kritériumnak bizonyult buktató kialakítása a pályázat előkészítéseként is értelmezhető, és nehéz elképzelni,hogy ebben a megbízatásánál fogva az ajánlattevői oldalra sodródott kormánybiztos ne vett volna részt.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
