szerző:
Máriás Leonárd
Tetszett a cikk?

Az egyetlen ajánlattevőé lehet március végére a Takarékbank többségi állami részvénypakettje, pedig esélyes, hogy a pályáztatás törvénysértő. Nagyon sok jel mutat arra, hogy a kormány előbb állami befolyás alá vonta a Takarékbankot és a takarékszövetkezeteket, majd helyzetbe hozott egy kiszemelt vállalkozást, ami az FHB érdekeltségébe került az ajánlattételi határidő előtt. Vojnits Tamás kormánybiztos, Takarékbank-elnök végül az eladói és a vevői oldalon is megjelent.

Érvényesnek találta a Takarékbank többségi állami részére beadott egyetlen ajánlatot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta értékesítési bizottsága. A szerda este kiadott közlemény szerint az ajánlat megfelel az érvényben levő jogszabályoknak és a pályázati kiírásnak. A közlemény szerint így az állami pakett eladása folytatódik, és március 20-ra meg is köthetik az adásvételi szerződést.

Pedig az eddigi információk alapján nem biztos, hogy a pályáztatás körülményei teljes összhangban vannak a jogszabályokkal. A jelek szerint egyáltalán nincs garancia arra, hogy az állam a legjobb áron adja el a pakettjét. Emellett az ügyben az állami döntéshozatal és a magánérdekek összefonódása is felvetődhet.

Egyszereplős verseny

Az már az ajánlattétel előtt kiderült, hogy legfeljebb egyetlen szereplő lesz képes pályázni, így azonban adódik a kérdés, megfelel-e a nemzeti vagyon védelméről szóló jogszabálynak, hogy az MFB és a Magyar Posta folytatja a Takarékbank állami pakettjének eladását. A január 6-án megjelent pályázati tájékoztató első részét még három érdeklődő vette fel, két jelentkező a 30 millió forint ajánlati biztosítékot is befizette, és átvette a teljes pályázati tájékoztatót, végül azonban csak egy jelentkező tett ajánlatot a február 6-i határidőig.

©

A másik jelentkező az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) lett volna, de már az ajánlattételi határidő előtt jelezte, hogy érvénytelennek tekinti a pályázatot, mert ellehetetleníti, hogy a takarékok az OTSZ-től függetlenül vagy az OTSZ-en keresztül ajánlatot tegyenek. A takarékszövetkezetek a tavaly nyáron elfogadott integrációs törvényben megszabott szigorú tőkekövetelmények miatt nem pályázhattak, az OTSZ pedig azért nem, mert tavaly augusztusban a Takarékbank alapszabályának módosításával a szövetséget – noha részvényes a Takarékbankban – a részvényesek belső körén kívüli, harmadik személynek minősítette. Emiatt ahhoz, hogy egyáltalán ajánlatot tehessen, az OTSZ-nek körülbelül 350 milliárd forintot letétbe kellene helyeznie a bank szabályzata szerint.

Ezzel az érdeklődők száma verseny nélkül morzsolódott le egyre. Az egyszereplőssé egyszerűsödött versenyben viszont már egyáltalán nem magától értetődő, hogy az államnak érdemes eladni a takarékbanki részesedését. A rapid államosítás utáni gyors értékesítés már csak azért sem lehet optimális a közérdek szempontjából, mert ha csak egy pályázó van a Takarékbank állami pakettjére, akkor verseny nélküli privatizáció valósul meg, vagyis nem biztos, hogy a számunka legelőnyösebb ajánlat születik. Így azonban kérdés, hogyan felelhet meg a jogszabályoknak, hiszen a nemzeti vagyonról szóló törvény előírja, hogy nemzeti vagyon tulajdonjogát „csak versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére” lehet átruházni. 

Az érdekkérdés

A szerda este megjelent közleményből az egyetlen ajánlat érvényessége mellett az is kiderült, hogy az MFB és a Magyar Posta értékesítési bizottsága továbbra sem árulja el, ki tett ajánlatot a takarékbanki pakettre. A piacon elterjedt feltételezés szerint az ajánlattevő egy eddig ismeretlen cég, a Magyar Takarék Zrt., amely az FHB Jelzálogbank érdekeltsége. Az információt az MFB és a cég tulajdonosai eddig több sajtóorgánum megkeresésére sem erősítették meg, viszont nem is cáfolták. Ha ez a valóság, úgy a Takarékbank eladása az állami döntéshozatal és a magánérdekek összefonódásának példájává válhat, melyben felvetődhet a gyanú, hogy az állam nem a közérdeket képviseli, hanem egyes befektetői csoportok malmára hajtja a vizet.

Az ajánlattevőről az MFB múlt héten csak annyit közölt, hogy „a takarékszövetkezetek meghatározó többségével bíró jelentkező”. A Magyar Takarék Zrt. éppen ilyen cég: az FHB Jelzálogbank Nyrt. február 6-án este megjelent rendkívüli közleményéből kiderül, hogy többségi tulajdonosai magyarországi szövetkezeti hitelintézetek, és az FHB a pályázati határidő előtt három nappal 25 százalékos részesedést szerzett a társaságban. A társaság háromtagú igazgatóságának egyik tagja Köbli Gyula, az FHB Jelzálogban Nyrt. vezérigazgatója lett, a felügyelőbizottságba pedig bekerült Landgraf Erik, aki 2006 óta felügyelőbizottsági tag az FHB bankcsoportnál.   

A háttérben Orbán Viktor és Spéder Zoltán, az FHB elnöke 2011-ben a Parlamentben.
©

Nagy meglepetést biztosan nem okozna, ha a kormány által megszabott március végi határidőre a Takarékbank a Magyar Takarék Zrt.-n keresztül végül az FHB közvetett érdekeltségébe kerülne. A takarékszövetkezeti szektor szereplői és más piaci szereplők tavaly óta állítják, hogy a Takarékbank tavaly nyári gyors államosítása és néhány hónappal később elindított reprivatizációja, valamint a szektor nagy átalakítása mögött Spéder Zoltán, az FHB elnöke áll. Ezt a bankszakember háromnegyed éve nem erősítette meg, de árulkodó lehet, hogy ebben az esetben sem volt egyértelmű cáfolat. 

Azt a történet több eleme jelezte, hogy az FHB-bankcsoportnak meghatározó szerepe lehet, és a takarékszövetkezeti szektor átalakítása aprólékosan kidolgozott terv szerint zajlik kezdettől fogva. A hvg.hu-nak már 2013 elején azt állította egy, az ügyet jól ismerő forrás, hogy Vojnits Tamást, a takarékszövetkezetek átalakításával 2012 decemberében megbízott kormánybiztost Spéder Zoltán delegálta a posztra. A kormánybiztos 2012 végéig az FHB igazgatóságának tagja volt. Ezt követően 2013 elején több FHB-ből érkező szakember kulcspozícióba került és meghatározó szerepet kapott az átalakításokban.

Egy másik kulcsszereplő Lontai Dániel, a szektor átalakításának kezdetén létrehozott, takarékokat felügyelő integrációs szervezet elnöke, ugyancsak FHB-s igazgató volt tavaly év végéig, és tavaly január óta számos állami kulcspozíciót kapott. Januárban Németh Lászlóné politikai tanácsadója és a takarékszövetkezetek államosításában júliustól kulcsszerepet kapott Magyar Posta igazgatója lett (három volt FHB-s vezetővel együtt). Június végén a Magyar Fejlesztési Bank igazgatója, szeptember elején pedig az MFB igazgatóságának elnöke lett. Jelenleg Lontai vezeti a Takarékbankot értékesítő bizottságot is. A Magyar Posta vezérigazgatója Szarka Zsolt, volt FHB-s igazgató, felügyelőbizottságának elnöke pedig Lantos Csaba, az FHB felügyelőbizottságának elnöke.

Az FHB érdekeltséggé vált Magyar Takarék Zrt. január végén gyakorlatilag a semmiből tűnt elő egy olyan cég átnevezésével, amit tavaly májusban, egy hónappal azelőtt hoztak létre, hogy a kormány tavaly júniusban benyújtotta az integrációs törvényt, amellyel augusztus végére többségi állami befolyást szerzett a Takarékbankban és központosított, állami kontroll alá kényszerítette a takarékszövetkezeteket.

A kormány előbb állami befolyás alá vonta a Takarékbankot és a takarékszövetkezeteket, majd helyzetbe hozott egy kiszemelt vállalkozást, a Magyar Takarék Zrt.-t, amelyben a FHB-nek van meghatározó részesedése – vázolta a történetet a Transparency International a hvg.hu-nak. A korrupciót monitorozó szervezet álláspontja szerint, ha a Magyar Takarék Zrt.-n keresztül az FHB végül megvásárolja a Takarékbankot, akkor az jó példa lehet arra, hogy egyes üzleti csoportok miként szerezhetnek pozíciókat azon az áron, hogy – az átlátható piaci verseny kiiktatásával – társadalmi szinten jóléti veszteség keletkezik. Más szavakkal, az állam a közjó helyett a „közrosszt” segíti elő, így ezen a ponton is felmerül, hogyan felelhet meg a magyar törvényeknek, ha megvalósul egy ilyen ügylet.

Összeférhetetlen helyzet?

Néhány nappal a takarékbanki pályázat február 6-i határideje előtt a Magyar Takarék Zrt.-ben az FHB mellett tulajdont szerzett az EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft. is, melynek ügyvezetője az Opten céginformációs szolgáltató nyilvántartása szerint Vojnits Tamás kormánybiztos, tavaly augusztus vége óta egyúttal a Takarékbank igazgatóságának elnöke is. A takarékszövetkezeti szektort felforgató tavalyi átalakítás előtt fél évvel alapított vállalkozás állami cég, 100 százalékos tulajdonosa az MFB és egy leánycége. Tavaly júliusban, egy különös takarékbanki részvénycserével vált a Takarékbank részvényesévé, amit piaci szereplők már akkor úgy értelmeztek, mint az első lépést, hogy egy új tulajdonosi körnek játssza át az államosított bankot a kormány. 

Ha valóban a Magyar Takarék Zrt. tett ajánlatot a Takarékbank állami részesedésére, azzal olyan helyzet alakulhat ki, amelyben Vojnits Tamás formálisan az eladói és a vevői oldalon is megjelenik. Hiszen ezzel a Takarékbank állami részére olyan vállalkozás tenne ajánlatot, melynek egyik tulajdonos cégét a bank igazgatóságának elnöke ügyvezetőként jegyzi. Ez a jogszabályok alapján súlyos összeférhetetlenségi helyzetet idéz elő a Transparency International jogászai szerint. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 144. §-a ugyanis összeférhetetlennek tekinti, ezért tiltja azt, hogy egy pénzintézetnél vezető állásban levő személy – az igazgatóság tagjai és elnöke ilyen személyek – részt vegyen olyan döntés előkészítésében, illetve meghozatalában, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.

Vojnits Tamás
©

Az összeférhetetlenséget eredményező ügyleteket a törvény azért tiltja, mert ilyenkor előfordulhat, hogy a pénzintézet vezetője a saját hasznát a pénzintézet és a tulajdonosok gazdasági érdeke fölé helyezi, illetve visszaélhet bennfentes információkkal is. A Takarékbank eladásánál a tulajdonos, akinek az érdekei sérülhetnek a magyar állam, közelebbről a magyar állampolgárok. A jog éppen a társasági és a tulajdonosi érdekek védelmére alakította ki az összeférhetetlenségre vonatkozó szigorú szabályokat, amelyek mindenféle pénzintézeti, sőt, általában minden társasági formában űzött gazdasági tevékenység esetében megtalálhatóak.

A hvg.hu megkérdezte a kormánybiztost, hogy milyen minőségben vett részt a Takarékbank állami részesedésének eladásáról szóló pályázat előkészítésében és a pályázat lebonyolításában. Arra is rákérdeztünk, hogy kormánybiztosként vagy a bank igazgatóságának elnökeként részt vett-e a pályázati feltételek kialakításában, és a pályázattal kapcsolatos döntésekben (illetve az ehhez kapcsolódó takarékbanki igazgatósági üléseken, az MFB és Magyar Posta értékesítési bizottságának munkájában, valamint a pályázat koordinálásában). A kormánybiztos azt válaszolta, hogy a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta Közös Értékesítési Bizottságának munkájában, így a Takarékbank állami részesedésének eladásáról szóló pályázat előkészítésében, a pályázati feltételek kialakításában és a pályázattal kapcsolatos döntésekben semmilyen formában nem vett részt. Ennek alapján jóhiszeműen feltételezhető, hogy Vojnits Tamás az elmúlt hónapokban nem vett részt azokon a napirendi pontokon a Takarékbank igazgatósági ülésein, amelyeken a pályázatról volt szó.

Az viszont még jóhiszeműen is nehezen feltételezhető, hogy a bank igazgatóságának elnökeként és kormánybiztosként el tudta kerülni, hogy a Takarékbankról és a kormányzati tervekről bármely más potenciális pályázónál többet tudjon. A kormánybiztosi kinevezésről szóló 2012 végén született kormányhatározat szerint éppen Vojnits Tamásnak kellett elkészítenie a takarékszövetkezeti szektor átalakításának kormánystratégiáját, és ennek részletesen kidolgozott megvalósítási tervét. A kormányhatározat azt is előírja, hogy kormánybiztosként irányítja a stratégia végrehajtását, irányítja a megvalósítást végző szervezetet, és összehangolja az érintett állami és felügyeleti szervek tevékenységét. Az érintett intézményeket pedig a jogszabály arra kötelezi, hogy bocsássák rendelkezésre a kormánybiztos feladatának ellátásához szükséges adatokat, információkat.

Mindemellett az is nehezen képzelhető el, hogy a takarékbanki és a kormányzati kulcspozícióban megismert információkat képes volt elfelejteni, amikor a Magyar Takarék Zrt.. tulajdonosának ügyvezetőjeként döntött, illetve hozzájárult a sikeres vételi ajánlat megtételéhez. Például azzal, hogy az általa vezetett EHPSZ Kft. éppen a Magyar Takarék Zrt.-ben vált részvényessé. A Takarékbank részvényesi körén kívüli cég ennek köszönhetően nem minősül körön kívülinek, amellyel elkerüli, hogy el kelljen helyeznie azt a 350 milliárd forint körüli letétet, ami az OTSZ-t megakadályozta az ajánlattételben. Az ezt lehetővé tevő szabályok már a július elején elfogadott integrációs törvényben ott voltak, és tavaly augusztusban kerültek be a Takarékbank alapszabályába. A pályázatban fontos kritériumnak bizonyult buktató kialakítása a pályázat előkészítéseként is értelmezhető, és nehéz elképzelni,hogy ebben a megbízatásánál fogva az ajánlattevői oldalra sodródott kormánybiztos ne vett volna részt.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Udvari beszerzők szakíthattak nagyot a lélegeztetőgépes gigabiznisz 300 milliárdjából

Udvari beszerzők szakíthattak nagyot a lélegeztetőgépes gigabiznisz 300 milliárdjából

Már 86 százalékban ingyenáramról működik a Facebook

Már 86 százalékban ingyenáramról működik a Facebook

Tovább drágulnak az üzemanyagok pénteken

Tovább drágulnak az üzemanyagok pénteken