Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
"Habár az elmúlt 10 évben Magyarország valóban erősen lemaradóban van a térségtől, ám szerintem a közgazdászok többsége jelentősen túlbecsüli a hazai és a lengyel, szlovák, cseh gazdaság növekedési potenciálja között a különbséget" – írja Zsiday Viktor befektetési szakértő friss blogbejegyzésében. Szerinte miközben 2006 óta a lengyelek és a szlovákok bő 20 százalékkal növelték a GDP-jüket, mi a 2006-os szint alatt vagyunk (egyébként a szlovének ugyanolyan rosszul állnak, mint mi, a csehek pedig alig nőttek).
Ám van egy fontos különbség Magyarország és a többi régiós állam között. Miközben a többi ország a válság alatt fiskális élénkítést hajtott végre, és a 2006–2013-as időszak alatt általánosságban véve is nőtt a költségvetésük hiánya, addig Magyarország hatalmas kiigazítást hajtott végre. Habár a fiskális multiplikátorokról örökké fog tartani a vita Zsiday szerint, azt biztosnak látja, hogy az óriási hazai kiigazítás önmagában több százalékpontot levont a GDP-növekedésből (itt aztán mindenki tippelgethet, hogy ez a szám pontosan mennyi, 3 és 10 százalék között valószínűleg bármi lehet).
Azaz, a kiigazítások nélkül valószínűleg Magyarország is nőtt volna úgy mondjuk, mint Csehország a befektetési szakértő szerint. És a történetnek itt még nincs vége. Magyarországon – a világ legtöbb országától eltérően – hatalmas "deleveraging" zajlott le, azaz a vállalatok és magánszemélyek erőltetett ütemben fizették vissza a hiteleiket. Eközben például Lengyelországban 366 milliárd zlotyról 958 milliárd zlotyra nőtt a banki hitelek állománya.
Magyarország növekedési potenciálja Zsiday szerint egyáltalán nem olyan kirívóan alacsony a térséghez képest, és az elmúlt nyolc éves lemaradásának fő oka a banki hitelvisszaszívás és a költségvetési kiigazítás volt. A befektetési szakértő úgy véli, a jelenlegi gazdaságpolitika centralizáló, voluntarista, versenyellenes hatása erősen negatívan hat a gazdaság teljesítményére nézve, ám úgy látja, hogy ennek ellenére éves szinten 2-3 százalékos gazdasági növekedésre tartósan képes lehet az ország. Megfelelő gazdaságpolitikával ennél jóval nagyobb szám, akár a Matolcsy által vizionált 5-6-7 százalék sem lenne elérhetetlen – teszi hozzá Zsiday.
