Mi, a most élő emberek bizonyos szempontból az emberiség legszerencsésebbjei vagyunk, ez az a kor ugyanis, amely a leggyorsabb gazdasági növekedést és a legkényelmesebb életkörülményeket kínálja. A világgazdaság növekedési üteme időszámításunk első ezer évében alig volt több évi átlag néhány tizedszázaléknál, és még az 1800-as években is csak alig haladta meg az átlag 1,0 százalékot, most azonban, a 20. század második fele és 2012 között már megközelítette a 4,0 százalékos éves tempót. Varázslatos sebesség, a gond csak az, hogy számos közgazdász szerint az előttünk álló évtizedek, sőt évszázadok ennél jóval lassabb növekedést ígérnek – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.

Egyre több közgazdász – Kenneth Rogoff, Thomas Piketty, Robert J. Gordon – gondolja úgy, hogy az emberiség kifogyott azokból a katalizátorokból, melyek a növekedést hajtották az elmúlt évszázadban, új katalizátorok pedig még távolról sem látszanak. Ha valóban így van, akkor viszont naivitás lenne azt várni, hogy a soron következő években vagy évtizedekben visszatérjen az évi átlag 4 százalék közeli növekedési ütem. Még szerencse, hogy a világgazdaság ma már további masszív növekedés nélkül is képes annyi értéket előállítani, ami elegendő lehet az emberiség számára. A gond csak az, hogy a megtermelt javak igencsak egyenlőtlenül oszlanak meg, és nem csak az egyes nemzetek között, de az adott országokon belül is.

Amíg volt növekedés, addig mindegy, milyen gazdasági gond adódott – adósság, recesszió, bankválság – a rendszer szépen lassan kinőtte a problémákat, az elmúlt évszázad gazdasági bajaira tehát megvolt az ellenszer, a stabil növekedés. De vajon mi lesz akkor, ha a növekedés lelassul, vagy esetlen el is vész? Mi lehet a megoldás akkor mondjuk az olyan súlyos problémákra, mint a fejlett világban egyre jellemzőbb jövedelmi egyenlőtlenség, elöregedés és bizonytalan nyugdíjkilátások? A fenti közgazdászok szerint az új megoldás az erősebb újraelosztás lesz. Az emberiség rengeteg értéket termel, és ha nem tud még többet termelni, akkor logikus, hogy a közép- és szegényebb osztályok gondjaira az a megoldás, hogy a jövedelmeket az eddigieknél erőteljesebben kell újraosztani. Természetesen a gazdagok kárára.