Az ügy tétje a csütörtökön az Energiaklub és a TASZ közösen kiadott sajtóközleménye szerint az, hogy megismerheti-e a nyilvánosság, hogy a magyar kormány milyen számítások, elemzések, információk ismeretében döntött a paksi bővítésről és a szerződések aláírásáról. Lázár János és Varga Mihály nyilatkozták korábban, hogy léteznek kormányzati számítások, megvizsgáltak különböző rizikófaktorokat az ügyben. Az Energiaklub az NFM-től kért többféle előkészítő dokumentumot, mivel 2012-es kormányhatározatok ennek a minisztériumnak a feladatkörébe utalják a paksi bővítés előkészítését. Az illetékességüket támasztja alá továbbá az is, hogy az orosz-magyar államközi egyezményt Németh Lászlóné fejlesztési miniszter írta alá.

Az NFM az adatigénylés elutasításakor még arra hivatkozott, hogy a kért adatok a döntés megalapozását szolgálják és így 10 évig nem nyilvánosak. Ezzel szemben a mostani tárgyaláson már azzal érvelt, hogy nem is ő az adatkezelő, és nincs is nála olyan dokumentum, amire Lázár János és Varga Mihály utalt korábban, és az NFM helyett a Miniszterelnökséget és a Nemzetgazdasági Minisztériumot kellene kérdezni inkább.

Fülöp Máté

A TASZ szerint ezzel két alapvető probléma van. Egyrészt ha nincsenek az NFM-nél a hatásvizsgálatok, akkor hogy állapította meg róluk, hogy azok ún. döntést megalapozó dokumentumok? Másrészt: a Miniszterelnökség a hasonló tárgyú adatigénylésben szintén úgy nyilatkozott, hogy nem minősül adatkezelőnek. "Mindebből arra lehet következtetni, hogy vagy nem léteznek ezek a számítások, vagy ha vannak, akkor még az államigazgatási szervek sem tudják, hogy kinél" – áll a TASZ közleményében.

A kormányhatározat azonban mindettől függetlenül az NFM-et kötelezi arra, hogy végezze el a paksi bővítéshez szükséges előkészítő feladatok egy részét. Az alperes jogi képviselője elismerte, hogy létezik ugyan 2 dokumentum, ami a kormányhatározat alapján született, de ezek nyilvánosságra hozatalát továbbra is megtagadják döntés-előkészítésre hivatkozva, valamint, mert nyilvánosságra kerülésük veszélyeztetné Magyarország tárgyalási pozícióját az orosz féllel szemben.

Az Energiaklub álláspontja szerint az a kormányzati szándék látszik körvonalazódni, hogy legkorábban csak az új blokkok üzembe helyezésekor, vagyis csak 2025 körül ismerhetnénk meg a beruházás indokoltságáról, hátteréről szóló elemzéseket. Így több mint 10 évig nem tudhatjuk meg, hogy milyen terheket ró majd a 3000 milliárd forintos kölcsön és a beruházáshoz szükséges további devizahitelek visszafizetése a magyar állampolgárokra; és azt sem, hogy a szerződés megkötése előtt foglalkoztak-e egyáltalán az atomenergiával versenyző, fenntartható megoldások – megújulók, energiahatékonyság – megvalósításának lehetőségeivel.

A bővítésre használt „évszázad üzlete” kijelentés ezek nélkül az információk nélkül továbbra is értelmezhetetlen, üres frázis marad – áll a közleményben.