A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén újabb történelmi mélypontra, 0,10 százalékponttal 2,4 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, hogy a kedvező nemzetközi környezet mellett a magyarországi inflációs folyamatok is inkább a további enyhítést pártolóknak adtak "muníciót". A deflációs félelmek miatt nincs szükség további vágásra, hiszen ősztől emelkedik majd az infláció, ennek ellenére a szakértő szerint könnyen elképzelhető, hogy a kedvezőbb környezetet kihasználva tovább vág az MNB.

A szakértő kifejtette, hogy a keddi csökkentéssel a lengyel jegybanki alapkamat alá ment a magyar, amire utoljára 2003 elején volt rövid ideig példa. A monetáris tanács az áprilisi döntést követően ugyan jelezte, hogy az irányadó ráta érdemben már megközelítette azt a szintet, ami megfelel a középtávú inflációs célnak, azonban a jegybank nyitva hagyta a kaput a további enyhítésre a hazai és nemzetközi fejlemények tükrében.

Hozzátette: az elmúlt egy hónap történései inkább a további kamatcsökkentés folytatásában erősíthették meg a jegybankot. A fejlett piaci hozamok lejtmenetbe kapcsoltak, az Egyesült Államokban ismét a növekedési aggodalmak, Európában pedig a deflációs félelmek domináltak. Az Európai Központi Bank (EKB) júniusra várt további enyhítő intézkedései nyomás alá helyezték a hozamokat, a német állampapír hozamszintjei megközelítették a 2013 közepén látott mélypontokat - írta Bebesy Dániel. Hozzáfűzte, hogy a fejlett piaci hozamok mérséklődésével párhuzamosan ismét kedvezőbb megítélés alá estek a feltörekvő piaci országok.

Az ország kockázati megítélésének szempontjából is kedvező fejleményeket hozott az elmúlt hónap, a piac értékelte az MNB bruttó külső adósság-csökkentése érdekében hozott intézkedéseit, a magyar CDS felár 2010 óta a legalacsonyabb szintre csökkent, és az állampapír-piaci hozamok is új mélypontokat értek el, rendkívül erős kereslet mellett - fejtette ki a szakértő.

Horváth Ákos, az Equilor elemzője szerint az inflációs folyamatok és az Európai Központi Bank érlelődő lépései láttán jogosan merülhet fel a lazítás folytatása, ugyanakkor a vártnál jobb GDP-adat és a kamatelőny eltűnése miatt közeli az enyhítési ciklus vége. Ő is kifejtette, hogy a forint elmúlt napokban jellemző erősödésével párhuzamosan több éves rekordalacsony szintre csökkent a magyar CDS felár. A kamatpálya aljának meghatározásával kapcsolatban felidézte Matolcsy György MNB-elnök korábbi nyilatkozatát, amely szerint "eltúlzott" a 2 százalékos várakozás. Horváth Ákos szerint  az alapkamat 2,00 és 2,50 százalék között érheti el mélypontját.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy bár Magyarországnak még jelentős hozamfelára van a lengyelekhez képest, de az egyre alacsonyabb kamatszint a befektetőket idővel más piacokra terelheti.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint az elkövetkező hónapokban lehetnek még óvatos kamatcsökkentések, de a teret lefelé már limitáltnak látja, és az év végére 2,2 százalékra várja az alapkamatot. Az elemző MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, hogy a keddi kamatdöntés megfelelt az előzetesen vártnak. Bár az egy hónappal korábbi kamatmeghatározó ülés után úgy tűnt, hogy a 2012 augusztusában elkezdődött monetáris enyhítési ciklus a 2,50 százalékos kamatszint elérésével befejeződik, az elmúlt egy hónapban már számos tényező sugallta, hogy mégsem fog "megpihenni" az MNB.

Ezen tényezők között említette az inflációs folyamatokat, mivel áprilisban a 12 hónapos fogyasztói árindex meglepetésre negatív tartományba került, -0,1 százalékos volt, és egyelőre csak visszafogott, lassú emelkedés várható az éves fogyasztói árindexben, a korábban gondoltnál bővebb teret nyújtva a kamatcsökkentésekre. Eközben a külső piaci környezet is kedvező maradt, a forint pedig még erősödött is az elmúlt egy hónapban.

Nyeste Orsolya szerint a további kamatpályát nagyban befolyásolhatja, hogy az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódik-e, lesz-e komolyabb hatása a reálgazdaságra, illetve a pénzpiacokra. Rövidtávon fontos kérdés az is, hogy az EKB tovább lazítja-e a monetáris politikai kondíciókat júniusban, lesz-e a közeljövőben eszközvásárlási program. Amennyiben igen, ez a magyar jegybank mozgásterét is növelheti.

Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője MTI-nek eljuttatott elemzésében hangsúlyozta, hogy a többi visegrádi országhoz képest a magyar alapkamat a lengyel (2,5 százalék) alá süllyedt, azonban a szlovák, illetve a cseh irányadó ráta még ennél is alacsonyabb. Hozzátette, hogy a monetáris tanács korábban nem adott egyértelmű jelzést a kamatcsökkentési ciklus befejezésére, a külső kockázatok fokozott figyelembevételét azonban hangsúlyozták.

A szakértő szerint gazdaságpolitikailag a korábbi kamatcsökkentéseket a gazdasági növekedés támogatása indokolta, és a következetes kamatcsökkentéseknek köszönhetően a kialakult alacsony kamatkörnyezet már teljesíti a növekedéspárti szempontokat: a magyar gazdaság növekedési pályára állt, amihez a kamatcsökkentési ciklus mellett az MNB növekedési hitelprogramja is hozzájárult. Pesuth Tamás szerint a monetáris tanács keddi döntését a nemzetközi pénzpiaci, illetve a hazai pénzügyi stabilitási folyamatok tették lehetővé, az inflációs folyamatok viszont indokolttá tették a kamatcsökkentési ciklus folytatását. Ha a külső folyamatok nem változnak jelentősen, akkor további kamatcsökkentés valószínűsíthető - közölte.