Tudja, mi ez a 6-7 centiméter hosszú műanyag tárgy?

Fülöp Máté

Esetleg innen nézve?

Fülöp Máté

Ásványvizes palack. Félliteres.

Ezt fertőtlenítik, beteszik egy formába, felmelegítik, a gép nagy nyomással levegőt fúj bele, így veszi fel a végső alakját, amit mi is ismerünk. Lehűtik, és már tölthetik is bele az ásványvizet. (A másfél literes palack pár centivel hosszabb alapanyagból készül.)

Fülöp Máté

De nem csak ez az egyetlen dolog, amely meghökkentő, vagy akár csak nem közismert az ásványvízgyártás folyamatában.

Az élelmiszer-biztonsági hatóság a minap több tízezer liter ásványvizet vetetett le több áruházlánc polcairól –, állítják, kórházi baktériumot találtak a vízben. A forgalomból a Nébih által kivonatott két ásványvizes cég 3 fajta vízében túl sok nitritiont, illetve Pseudomonas aeruginosa nevű baktériumot találtak. Elkerülhetők-e a hasonló esetek, illetve kiszűrhetők-e az előírásoknak nem megfelelő vizek? Kézenfekvőnek tűnik, hogy igen, a különféle teszteken azonban időről időre fennakadnak vizek.

Legalább egy évig tartania kell a formáját

Az ásványvíz nyers élelmiszernek minősül, amiben nem lehet baktérium, mert akkor egészségre is ártalmas lehet, és megromlik. Márpedig az ásványvíznek az előírások szerint legalább egy évig “tartania kell a formáját”, az ásványvízgyártás kulcskérdése, hogy ezt tartósítószerek nélkül miként lehet elérni. A minőségellenőrzés tehát több mint meghatározó, van olyan vállalkozás, amely évente 70 milliót fordít csak a minőségbiztosításra olyan üzemben, amelyben milliárdokért állították fel csúcstechnológiát.

Az ásványvíz a forrás-labor-palackozó üzem útvonalon kerül a fogyasztókhoz. Alapfeltétel, hogy az ásványvíz az felszín alatti, védett vízadó rétegből származik, és sem baktérium, sem más szennyeződés nem lehet benne.

A gyártási folyamat talán legérzékenyebb színtere a palackozó üzem, ott is addig, amíg a palackra rá nem kerül a kupak. Után már biztonságban van a víz – és a fogyasztó is. A palackozás technológiája elég eltérő lehet a különböző üzemekben, van, ahol nemcsak emberi kézzel, de ember által kilélegzett levegővel sem érintkezhet az akkorra már bevizsgált, palackozásra váró víz. Van olyan is azonban, ahol szabadkezes öntögetéssel egyenlítik ki a palackok eltérőre sikeredett töltési szintjét. Máshol ezt a palackozó sor gyártójának központjából internetes kapcsolaton keresztül szabályozák.

Ugyancsak kulcskérdés a palackok és a kupakok állapota tisztasága. Van olyan üzem, amelyben úgy küszöbölik ki ezt a kockázati tényezőt, hogy maguk gyártják a palackot is meg a kupakot is. Nyilván nem véletlenül, korábban találtak például lyukas kupakszállítmányt is.

Így készül az ásványvíz:

A gyártás során a kémiai és mikrobiológiai laborok – ahol a mélyből felszívott víz tisztaságát ellenőrzik – számos esetben a termelési, azaz a palackozási folyamathoz tartoznak. Más minőséget jelent azonban, ahol a laborok önálló, független állomásként működnek, sőt ezek töltik be – az egyik üzemben Gestapónak is nevezett – vízrendőrség szerepét. Ez annyit jelent, hogy a laborok a vizsgálati eredmények alapján le is állíthatják a gyártást, sőt, meg is semmisíttethetnek már előkészített, palackozásra váró mennyiségeket.

A gyártási fázis végén

Fazekas István

A levetetett ásványvizek körül sorjáznak a kérdőjelek

A múltkori, üzletek polcairól ásványvizek levetetésével járó hatósági akció körül nem nyugszanak a kedélyek. A Nébih ellenőrei baktériumot, illetve a megengedettnél több nitritiont találtak a két cég vizeiben, holott az Élelmiszerkönyv szerint ásványvízben sem baktérium, sem más szennyeződés nem fordulhat elő. Ha mégis, jogos a büntetés. A hatóság nemcsak hogy visszarendelte az üzletekből a kifogásolt tételeket, hanem nyilvánosságra is hozta a termékek nevét. Bár az egészségre nem ártalmas vétekről van szó, amit ráadásul az érintettek erősen vitatnak is – írta nemrég a HVG.

Csupán két gyártó és három kereskedő került bele a szórásba, mind az öt cég tulajdonosai külföldiek. Azt a felvetést egyébként, hogy a hatóság vizsgálata célzott ellenőrzés lett volna, Helik Ferenc, a Nébih kiemelt ügyek igazgatóságának vezetője a HVG idei 36. számában megjelent “Vízkivétel” című cikkben visszautasította. A hivatal év közben minden élelmiszerfajtából vesz monitoringmintákat, így ásványvizekből is, több gyártót vizsgáltak, és ketten akadtak fenn a szűrőn, ezért ezeket nézték meg alaposabban – magyarázta a metódust a vezető. Helik azt is elismerte, hogy a boltokban eladott napi több millió liter vízből mindössze néhány tízezret találtak kifogásolhatónak, egészségügyi kockázatról szó sincs.

A mintában a környezetünkben mindenütt előforduló Pseudomonas aeruginosa baktériumból akadt néhány, szerinte talán a vezetékek tökéletlen takarítása miatt. Nitritionból pedig a megengedett literenkénti 0,1 milligramm helyett 0,16, illetve 0,32 milligrammot találtak egy-egy tételben. Utóbbi kevesebb a csapvízben megengedett 0,5 milligrammnál.

A kételyek abból fakadnak többek között, hogy az egyik érintett cég a Nébih által vett, lepecsételt mintáiból ellenpróbát csináltatott, és a független laboratóriumban egyikben sem találtak baktériumokat. A cégnél a normál üzemmenetben kétóránként vett minták is kifogástalanok voltak. Pedig ha fertőzött lenne a víz, a Pseudomonas aeruginosa baktérium robbanásszerűen szaporodik, tehát a Nébih-mintákban hemzsegnie kellett volna, ehhez képest csak nyomokban fordult elő. A kételyeket mindenesetre enyhén szólva sem oszlatja ela Nébihnek a mintavételről készült bemutatóvideója is. Ezen az ellenőr puszta, sőt gyűrűs-karkötős kézzel bontja a palackot, miközben kesztyűben, elszívóval felszerelt laborban, a levegő és a tárgyak csíramentességét biztosítva kellene vizsgálódni.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson! A közösségi oldalon plusztartalmakat is talál.