A ferritin jóval többet árulhat el annál, hogy van-e elég vas a szervezetünkben. Alacsony szintje már a vérszegénység kialakulása előtt jelezheti a vasraktárak kimerülését, a magas érték mögött pedig gyulladás, májbetegség vagy akár túlzott vasfelhalmozódás is állhat. Megnéztük, mit jelent valójában ez a laborérték, mikor érdemes komolyan venni, és miért nem jó ötlet pusztán egyetlen számból következtetéseket levonni.
A legfrissebb adatok szerint az egészségügyben a közvetlen lakossági magánköltések 2025-ben már meghaladták az 550 milliárd forintot. Mit kapunk a pénzünkért? Mire kellene többet - és van-e, amire kevesebbet kellene költenünk? Egyáltalán: látszik már, hogy az új kormány elképzelései szerint hol van a magánegészségügy helye? A Közös Költség podcastben Szentirmai Gábort, a magán-egészségügyi és vállalati tranzakciós szektor elemzőjét, a Heal Partners szakértőjét kérdeztük.
A laborlelet könnyen hamis biztonságérzetet ad: ha nincs rajta csillag, megnyugszunk, ha alacsony a vas, már keressük is a pótlást. A vasanyagcsere viszont nem így működik. Dr. Várkonyi Judit hematológus szerint a ferritin fontos támpont, de önmagában nem dönt el mindent: a hemoglobin, az MCV, a transzferrin-szaturáció, a CRP és a tünetek együtt mutatják meg, valódi vashiányról, gyulladáshoz társuló zavarról vagy más problémáról van-e szó.
A koleszterinről ma már sokan tudják, hogy köze van a szív- és érrendszeri kockázathoz, a gyulladásról viszont jóval ritkábban gondolkodunk ugyanígy. Ebben segíthet eligazodni a hsCRP-vizsgálat, amely akkor is jelezhet, amikor még nincs panasz, csak a szervezet belső működése tolódik kedvezőtlen irányba. Megmutatjuk, kinek lehet fontos ez a laborérték, mit lehet belőle valóban kiolvasni, és mikor érdemes komolyabban venni.
Tudományos tartalom, életmódígéret és piaci érdek egyszerre tapad a longevity kifejezéshez, de hova forduljon az, aki szeretné minél tovább megőrizni egészségét és önállóságát? Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvos igazgatója szerint egy szolgáltatás nem attól értékes, hogy drága és látványos, hanem attól, hogy valóban személyre szabott. De miért nincs két egyforma eset, miért nézzük rosszul a laborleleteket, és hogyan veti vissza az egészséges életmódért tett fáradozásainkat a munkahelyünk?
Mit tegyünk, ha megkapjuk a laborleletet, és az egyes értékek mellett csillagokat vagy felkiáltójeleket látunk? Mennyire viheti félre a pácienst, ha a mesterséges intelligenciával elemezteti az orvostól kapott leleteit? Kappelmayer János professzor segít eligazodni a diagnosztika útvesztőiben.
Az orvosi rendelő ajtaja előtt ma már gyakran egy chatbot „fogadja” a pácienst. Egyre többen írják be a tüneteiket a mesterséges intelligenciának, mielőtt orvoshoz mennének – vagy éppen azért, mert nem jutnak el hozzá azonnal. De vajon egy új egészségügyi segítőt kaptunk, vagy egy kockázatos tanácsadót? Egy friss magyar kutatás szerint a válasz már most is sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk.
A hosszú, egészséges élet nem egyetlen döntésen vagy szokáson múlik, hanem azon, hogy ezek hogyan állnak össze működő rendszerré. A sorozat záró részében visszalépünk egyet, és megnézzük, hogyan kapcsolódik össze az edzés, az étkezés, az alvás, a mentális és szociális egészség, a gyógyszerek és táplálékkiegészítők, végül a biomarkerek világa egyetlen, fenntartható keretté — olyanná, amely nem csak működik, hanem éveken át működtethető is.
Míg Nyugaton egyre inkább „csodamarkerként” állítják be a homociszteinmérést, itthon a szakemberek csak abban az esetben kérik ezt a drága vizsgálatot, ha megmagyarázhatatlan tünetekkel, betegséggel szembesülnek.
Az űrben használható műszerek fejlesztésében, orvosdiagnosztikai innovációkban, de akár az asztronauták felkészítésében is segíthet a hamarosan kísérleti fázisba lépő, új Mágneses Nulltér Laboratórium.
George Gao arról is beszélt, hogy az állam is lefolytatott valamiféle vizsgálatot az ügyben.
Nem bírják a terhelést a fővárosi szakrendelők.
Hírszerzési dokumentumok szivárogtak ki az amerikai sajtóhoz.
A férfi kiskanállal adagolta a drogot a XIII. kerületben.
Mind a vuhani, mind a delta variánssal sikerült végrehajtaniuk a műveletet a pécsi kutatóknak.
A hivatalos közlemény szerint a robbanás az anyagtudományokkal és technológiával foglalkozó szak egyik épületében történt.
Az elképzelés a klímaváltozás miatt született, hiszen egyre zsugorodik a kávéültetvények területe.
A természetből vagy egy vuhani laboratóriumból szabadult-e el a kórokozó? Egyelőre mindenki azt hisz, amit akar, mert egyik verzióra sincs bizonyíték, de ahogy Kína kezelte az ügyet, az nem csak az összeesküvés-elméletek híveit késztette gyanakvásra.
Szingapúr a világon elsőként engedélyezte laboratóriumi körülmények között előállított csirkehús értékesítését.
Legalábbis a Népszavának nyilatkozó egészségügyi közgazdász szerint.
