Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Elutasította a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú ítéletében a KDB Bank Európa Zrt. és a CIB Lízing Zrt. magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében benyújtott keresetét.
A bíróság a KDB Bankot 635 ezer forint, a lízingcéget 1 millió 270 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni.
A KDB Bank ügyében a bíró a határozat indoklásában azt mondta, hogy a bank által beterjesztett általános szerződési feltételek (ászf) közül – amelyek kis betűkkel szedve is 50 oldalt tettek ki – szinte egyik sem felelt meg az átláthatóság elvének. A bíró szerint a szerződéskötés időpontjában a fogyasztónak egyfelől tisztában kell lennie azzal, hogy kötelezettségének a mértéke milyen keretek között változhat, másfelől pedig visszakereshetőnek kell lennie egy-egy díj- vagy költségemelés után a drágulás okának. E két feltételből azonban egyik sem teljesült – állapította meg.
A CIB Lízing ügyében a törvényszék úgy foglalt állást, a felperes szubjektív döntésén múltak a szerződésmódosítások, és a fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége mellett nem kezelte kötelezettségként a fogyasztók javára történő szerződésmódosítást, emiatt a szerződéskötéskor létrejött értékegyensúly felbomlott.
