Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Elutasította a Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett határozatában a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezetnek a magyar állam elleni keresetét, amelyben a devizahitelek általános szerződési feltételei tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánta megdönteni. A bíróság az ítélet indoklásában kifejtette, hogy az általános szerződési feltételekben az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szabályoknak minden időpontban meg kellett felelniük a törvény által meghatározott hét feltételnek. Amennyiben csak egy feltétel is hiányzott, akkor tisztességtelen volt a szerződés.
A hét feltételből a bíróság elsődlegesen az átláthatóságot és az egyértelmű megfogalmazást vizsgálta, és ahol ezeknek nem feleltek meg a szabályok, ott nem folytatta a vizsgálatot, mivel már egy feltételnek való nem megfelelés is megalapozta a tisztességtelenséget. A bíróság 9 időszakra vizsgálta a takarékszövetkezet általános szerződési feltételét, valamint az üzletszabályzatát. Valamennyi intervallumra kettőzöttek voltak a szabályok, mivel különváltak a lakás célú és a szabad felhasználású devizahitelek előírásai.
A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet a korábbi tárgyaláson kérte a Fővárosi Törvényszéktől, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, a vonatkozó törvény alkotmányellenességének megállapítása miatt. Akkor a bíróság elutasította a keresetet, amelynek indokát is most ismertette a bíró. Maga a bíróság nem észlelte a törvény alkotmányellenességét, a felperes takarékszövetkezet pedig csak megjelölte a törvény – szerinte – alkotmányellenes pontjait, de nem indokolta meg az álláspontját. Ezért utasította el a bíróság az indítványt. A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy maga a hitelintézet is fordulhat az Alkotmánybírósághoz, illetve a másodfokú eljárásban újra lehet indítványozni: a bíróság tegye meg ugyan ezt.
Az elsőfokú, nem jogerős ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni. A bíróság az alperes magyar államnak, a felperes takarékszövetkezet által fizetendő ügyvédi díjat – mint perköltséget – 500 ezer forintban állapította meg. Ez jóval alacsonyabb az alperesi ügyvédi iroda és az állam által kötött szerződésbe foglaltnál.
