Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az első negyedévhez képest 28,7 milliárd euróval emelkedett az államadósság, amelynek mértéke így a hazai össztermék (GDP) arányában mérve 1,1 százalékponttal 95,1 százalékra emelkedett június 30-ára, azaz elérte a kormány által csak az év végére prognosztizált mértéket.
Az állam további 35,2 milliárd euróval adósította el magát április-júniusban, míg a társadalombiztosítás és a helyi önkormányzatok együttesen 6,5 milliárd euróval csökkentették hitelállományukat.
Az adatok publikálása után a kormány emlékeztetett arra, hogy a növekvő adóssággal jellemezhető helyzetet nagyrészt elődjeitől örökölte. A pénzügyminisztérium rámutatott, hogy 2002 és 2012 között megduplázódott, 930 milliárd euróról 1860 milliárd euróra ugrott az adósság, és ebből 600 milliárd euró származik a 2007 és 2012 közötti időszakból.
A maastrichti szerződésben lefektetett konvergenciakritériumok alapján az euróövezet országaiban, illetve az oda törekvő uniós tagállamokban a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, illetve a 60 százalék feletti adósságráta esetén folyamatos és jelentős csökkenést kell felmutatni.
Ennek teljesítése rendkívül nehéz feladatnak ígérkezik Franciaországban, amelynek gazdasága az első és a második negyedévben is stagnált, a munkanélküliségi ráta pedig több mint 10 százalék felett áll.
Az EU másik gazdasági motorját jelentő országban, Németországban az államadósság 2147 milliárd euróra rúgott tavaly, mértéke már 2010-ben átlépte a kétezres küszöböt. Franciaországtól eltérően azonban a GDP-hez mérten csökken a német államadósság: tavaly december végére 78,4 százalékra esett az egy évvel korábbi 81 százalékról.
