Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az NGM szerdai közleménye szerint a Központi Statisztikai Hivatal elküldte az Eurostatnak az őszi EDP (túlzott hiány eljárás/ Excessive Deficit Procedure) jelentést, amelyben a kormányzati egyenleg és adósság 2010-2013. évi tényadatairól, és az idei év kilátásairól ad hivatalos statisztikai adatokat, illetve tájékoztatást.
A KSH által publikált, ESA 2010 alapján számított előzetes nemzeti számlák adatai szerint tavaly Magyarország folyó áron számított bruttó hazai terméke (GDP) 29 846 milliárd forint volt, ami 768 milliárd forinttal, 2,6 százalékkal magasabb a korábban megjelent, régi módszertan alapján mért 29 078 milliárd forintnál. Ennek eredményeként a reál GDP növekedési üteme a korábbi 1,1 százalék helyett 0,4 százalékponttal magasabb értéket, 1,5 százalékot tett ki 2013-ban - közölte a tárca.
Az NGM felhívta a figyelmet: az idén szeptembertől a hiány- és adósságadatok az ESA 2010 új statisztikai módszertan szerint készülnek. A nemzeti számlák európai rendszere (European System of Accounts) statisztikai módszertanként a nemzetek közötti összehasonlíthatóságot szolgálja, a módszertant általában 8-10 évenként megújítják. Az új módszertani előírás világszerte elfogadott, az ENSZ módszertanának jogszabályi formát öltő európai változata, és az Európai Közösségben a túlzott hiány fennállását a módszertan szerint számított mutatókból vizsgálják.
Az ESA 2010 szerinti adósságmutató a 2013. év végére a GDP 77,3 százalékára csökkent az előző év végi 78,5 százalékról. A tendencia folytatódik, erre az évre is csökkenést prognosztizál a szaktárca, várhatóan 76,9 százalékra csökken az adósságmutató. A GDP növekedés prognosztizált értéke 2014-ben 3,1 százalék.
A tavasszal közölt 2013. évi GDP-arányos hiány 2,2-ről 2,4 százalékra nőtt, döntően a swap ügyletek új elszámolása miatt. A kormányzati szektor egyenlegének további változását az egyes korábbi években elsősorban a magán-nyugdíjpénztáraktól átvett vagyon megváltozott elszámolása okozta, amelyet a statisztikában a korábbiaktól eltérően nem egy összegben, hanem hosszú időszakra elosztva, a TB-rendszerbe visszalépettek nyugdíjkiadásaihoz ütemezve kell bevételként elszámolni - hangsúlyozta az NGM.
Az idei 2,9 százalékos hiánycél a módszertani hatások ellenére tartható. A monitoring és előrejelzési rendszerek jól működnek, az államháztartási szabályozás és könyvvezetés jól szolgálják a költségvetési folyamatok irányítását - közölte a minisztérium.
