Az Eurostat idén is közzétette statisztikai évkönyvét, melyben többek között szó esik a régiókban található fiatalok, idősek arányáról, a turisztikailag legkedveltebb régiókról, a vándorlási egyenlegről, születési rátáról, és arról, hogy melyik régiókban él a legtöbb külföldi. A statisztikai évkönyv a foglalkoztatottsági adatokról, munkanélküliségről is beszél, ám az egyik legfontosabb jellemző, a versenyképesség is terítékre került.

E szerint az EU 266 régiójából a versenyképességet tekintve a 10 legrosszabbul teljesítő között 5 görög, 3 román és 2 bolgár található. Az nem újdonság, hogy az EU déli része és a két legszegényebb tagállam nem áll túl jól a versenyképességet illetően, ám Lengyelországban, Cipruson, Horvátországban, a balti államokban és Magyarországon sem található olyan régió (a másik három említett ország mellett), mely az EU28-ak versenyképességi átlaga felett lenne.

A térképen a sötétzöld és kék régiók haladják meg az EU28-ak versenyképességi átlagát – a többiek, így a magyar területek is ez alatt találhatóak –, ezek a régiók döntően az EU északnyugati részén találhatók:

Eurostat

Ha a versenyképességre vonatkozó különböző indexeket lebontjuk, akkor az derül ki, hogy az alap versenyképességi alindex – mely az intézményeket, makrogazdasági stabilitást, infrastruktúrát, egészségügyet és alapfokú oktatást tartalmazza – tekintetében Magyarország az EU átlaga alatt található (más közép-európai országokkal együtt). Intézmények területén állunk a legrosszabbul, a 23. helyet csíptük el a 28 tagország közül, de a makrogazdasági stabilitásnál is csak a 19. helyen állunk. Előbbi területen a régióból Szlovénia a legjobb a maga 17. helyével, a makröokonómiai stabilitásnál pedig Bulgária az előkelő 7. helyet szerezte meg, a régióból Horvátország is hasonlóan jól teljesített, az 5. pozíciót csípték el. Magyarország itt a régióból a lista végén kullog a lengyelekkel.

Az alapfokú oktatásnál ugyanakkor nem állunk rosszul, a 8. helyet szereztük meg, a lengyelek még nálunk is jobban állnak: a 4. pozíciót csípték el a 28 tagállam közül. A felsőoktatás és élethosszig tartó tanulás jellemzőnél a legjobb magyar régió a 266 uniós régióból a közép-magyarországi, a 156. helyen, ennél rosszabb eredményt a legjobban teljesítő nemzeti régiók közül csak Bulgária, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia és Málta tudott felmutatni. A legrosszabbul teljesítő magyar régió, a Dél-Alföld a 222. helyen kullog.

A munkaerőpiaci-hatékonyságot illetően az látszik, hogy román, szlovák, cseh és szlovén fővárosi régió befért az első százba, Magyarországon itt is a közép-magyarországi régió hozta a legjobb helyezést: a 153. pozíciót. A legrosszabb magyar régió itt az észak-magyarországi, a 228. helyezéssel.

Innováció területén a cseh, szlovák, magyar, szlovén fővárosi régió az uniós átlag felett található, ám egyik 2004-ben, illetve 2007-ben és 2013-ban csatlakozott új uniós tagállam egésze sem éri el ezt a szintet (Észtország picit megközelíti az EU-átlagot). Technológiai felkészültségben Magyarországon szintén a középső régió hozta a legjobb pozíciót (166.), a legrosszabbat pedig az Észak-Alföld (203.). Ebben a térségbeli tagállamban sem szerepelt sokkal jobban egyik legjobb régió sem. Az innovációs képesség területén a legjobban a pozsonyi régió szerepelt a térségből (30. hely), de Prága (56.) vagy Bukarest (51.) is jó helyen áll, a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régió a 74. helyet csípte el.

Innováció területén az új tagállamok fővárosi régiói nem állnak rosszul, de a többi terület már annál inkább

Eurostat

A statisztikai évkönyv arra is felhívja a figyelmet, hogy – nem meglepő módon – a versenyképességi mutatók erős korrelációt mutatnak az egy főre jutó GDP nagyságával. A versenyképesség ugyanakkor szélesebb kört is számításba vesz, így nem csak a gazdaság mutatók számítanak bele a versenyképességi index alakulásába.