Ha most ezt a cikket a 8 órás műszakjának a második felében, ne adj' isten a vége felé olvassa, és munkavégzés alatt szinte alig állt fel a monitor elől – és vélhetően most is ül –, akkor van egy rossz hírünk: ha naponta több mint három órán át ül, akkor akár két évvel kevesebb ideig is élhet, vagy nagyobb lehet a kockázata annak, hogy különböző betegségek alakulnak ki önnél egy tavalyi kutatás szerint. Szervi panaszok (keringési, emésztési problémák, izom-rendellenességek, gerincproblémák) és mentális panaszok egyaránt jelentkezhetnek. Mindez összefügg a munkavégzés hatékonyságával, erre leginkább a mentális problémák lehetnek hatással: a mozgáshiányos állapot következtében az agy kevesebb oxigénhez jut, ez lassítja az agyműködést, fáradtságot, álmosságot okoz.

A tanulmányra hihetetlen sokan felkapták a fejüket, a média már arról cikkezett, hogy az ülés lesz az új dohányzás, már ami ennek a tevékenységnek a negatív egészségügyi hatásait illeti. Azóta több hasonló témájú kutatás is napvilágot látott, ahol még riasztóbb számok jöttek ki, bár az igazi munkamániásoknak kell aggódniuk: egy brit kutatás például azt találta, hogy a napi 11 óra, vagy annál több ülés 40 százalékkal dobja meg az elhalálozás kockázatát a következő három évben, függetlenül a munkavállalók fizikai állapotától.

A tanulmányok publikálásával egy időben rengeteg alternatív megoldást is elkezdtek különböző vállalkozások, fejlesztők a piacra dobni. Az alternatívák között vannak egészen egyszerűek, ám vannak rendkívül bizarr és szokatlan megoldások is.

Kezdjük az alapokkal

Már a tanulmány publikálását megelőzően is figyelmeztettek arra szakemberek, hogy nem jó, ha a munkavállaló egész nagy csak a számítógépe előtt ül, és görnyedve dolgozik. A helyzeten az sem segít sokat, ha a sok ülést kompenzálandó többször megyünk sportolni, az egész napos ücsörgés negatív hatásait ez nem tudja lenullázni. Nincs mese, át kell alakítani munkakörnyezetünket és a munkához történő hozzáállásunkat, felfogásunkat is.

Az első lépés, melyet sokan javasolnak, az az, hogy időnként álljunk fel, és mozgassuk át magunkat. Solymosi Krisztina coach szerint érdemes 30-60 percenként kicsit felállni és átmozgatni a tagjainkat, ez nem nagy időkiesés a legzsúfoltabb napon sem. Vannak munkahelyek, amelyek helyhez kötöttebb munkavégzést kívánnak, például ilyen lehet egy call center vagy egy ügyfélszolgálat, de ott sem lehetetlen úgy szervezni a munkát, hogy – akár elvonulva – két ügyfél között egy-egy nyújtózás beleférjen.

Nem mindegy, min ülünk

Az irodai vagy szellemi munkát végezők többsége széken ül, és ha az kényelmes, akkor sem jó megoldás. Az évek során többfajta alternatívával is előrukkoltak a fejlesztők. Az egyik legegyszerűbb például a nagy jóga gumilabda. Ezt a cikket én is egy ilyenről írom, kicsit ide-oda görgetem magam, miközben gépelek, a lábamat meg folyamatosan mozgatom, néha fel is hajtogatom a labdára. Hasonló elven működik a magyarul mondjuk csak talán felfújható puffnak nevezhető ülés is.

A labdáról ugyanakkor megoszlanak a tapasztalatok: a New York Times pár éve például publikált egy cikket arról, hogy bár tény, az egyensúlyozáshoz kénytelenek egyenesen ülni az emberek, és kicsivel – 30-cal – több kalóriát égetnek el így azok, akik a labdán ülnek, mint azok, akik hagyományos széken, ám a hosszú ideig egy helyben ülés a labdán is ugyanolyan káros lehet, mint egy széken, a 30 kalória mínusz pedig elhanyagolható.

Térdeplés, aktív ülés

Ha már nem labda, akkor jöjjön valami meggyőzőbb. Akik mindenképp az ülést választják, azoknak jól jöhet a háttámla nélküli gurulós szék. De van térdeplő szék, vagy zsámolyszerűség is, ez – a megoldás támogatói szerint – segítik a gerincet természetes helyzetében maradni, javítják a lélegzést és a keringést. Aktív ülés – így is nevezik ezt a széket.

A különböző megoldások között szerepel például egy bárszékhez hasonló ülőalkalmatosság is, ezzel a munkavállalók lábára nehezedő nyomást enyhítenék (háttámlája ennek sincs, egyenesen kell ülni). Emellett vannak olyan székek is, melyek felülete nem vízszintes, gömbölyűbb, így ide-oda lehet rajta csúszkálni, mozogni (hasonló az elv, mint a labdánál). Emellett van olyan műanyag téglatest, melynek az alja lekerekített, így szintén a folyamatos egyensúlyozásra, egyenes testtartásra vagyunk utalva, ha ráülünk.

Egy álló munkaállomás

AFP / Fabienne Faur

Amikor nem csak a szék változik

Az utóbbi hónapok legfelkapottabb megoldása az álló munkaállomás. Az álló munkaállomás egy megemelt asztal, ezzel tulajdonképpen teljesen ki lehet zárni az ülés okozta negatívumokat (vannak olyan megoldások is, ahol ülő asztalból egy motor segítségével álló asztalt lehet csinálni, hiszen nem mindig akarunk állni). Javul a gerinc terhelése, a keringés, a lélegzés, az izmok működése is. Ezt még úgy is lehet fokozni, ha valaki egy futópaddal kombinálja az álldogálást. Természetesen nem futó üzemmódban, hanem sétálgatós megoldásban.

Innentől már csak egy lépés kellett addig, hogy valaki egy mókuskereket is létrehozzon.

A munkavállaló maga hajtja a kereket, olyan sebességgel, ahogy ő szeretné. A tapasztalatok szerint a szék azért is jó hatással van a munkavégzésre, mivel kevésbé álmosodnak el az emberek és frissebbek is.

A mókuskerék a gyakorlatban így működik (hatalmas tekerést ugyanakkor azért nem kell elképzelni):

Ésszel, ezt se vigyék túlzásba!

Az álló munkaállomásokkal elsőre több gond is akadhat. Először is napokig tarthat beállítani a munkaasztalt, másodsorban pedig lábfájás alakulhat ki egyes munkavállalóknál, akik így viszont visszatérhetnek az ücsörgéshez.

Egyes munkahelyek pedig attól tartanak, hogy a sétálós munkaállomás balesetveszélyes lehet, így pedig komoly pert is akaszthatnak a munkavállalók a cégek nyakába, ha valami sérülés éri őket. Leginkább az őrült perek őshazájában, az Egyesült Államokban tartanak ettől a vállalatok.

Az álló munkavégzés pedig egyeseknél bokaduzzanatot, lábfájást is okozhat. Erre már kitaláltak egy olyan matracot, ami csökkenti a láb terhelését, ám kétségtelen, hogy a folyamatos állás nem kifizetődő: hasonló problémával küzdenek ugyanis azok a munkavállalók, akik egész nap kénytelenek állni. Ilyenek például a nővérek, pincérnők, szalag mellett dolgozó gyári munkások.

Felmerülhet a kérdés, hogy melyik megoldás a jó, hiszen mindegyiknél vannak buktatók. A folyamatos, órákon keresztül való egy helyben ülés a legrosszabb, ezt kutatások is alátámasztják, így lényegében bármelyik alternatíva jobb ennél. A Quartz egyik munkatársa ugyanakkor a problémás pontok ellenére mégis az álló munkaállomás mellett teszi le a garast, az alábbiak miatt:

1. az állás miatt jobban odafigyel a testtartására,
2. állva nagyobb elánnal végzi a munkáját, csak akkor használja a számítógépet, amikor tényleg szüksége van rá, az álló munkavégzést megszakítja "ülő" szünetekkel,
3. jobban fókuszál, nem szörföl feleslegesen a neten, nagyobb a koncentráció,
4. emellett pedig hamarabb elhagyja az irodát is, hiszen ki akar álldogálni egy rendkívül bizarr munkaasztal mellett?

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!