Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az internetes iparág nagy halai berágtak a netadó miatt. Tegnap – miután a témában minden kormányzati ígéret ellenére sem kezdődtek meg a szakmai egyeztetések – meg is írták Varga Mihály gazdasági miniszternek: szakmailag, gazdaságilag és társadalmilag is az az egyetlen helyes út, ha a kormány ezt az egészet visszavonja.
A kedd esti tüntetés kezdete előtt egy levelet küldtek Chris Mattheisen e-mail címéről Varga Mihály gazdasági miniszternek. A Telekom vezérigazgatójának levelét másolatként megkapta Lázár János, Seszták Miklós és Rogán Antal is. A feladó mellett a levelet aláírta a Telenor, a Vodafone, a UPC, a Digi, az Invitel vezérigazgatója, illetve ügyvezetője, továbbá az IVSZ, a HÉT, az Inforum, az ISZT, a SzEK.org, illetve a kisebb kábelszolgáltatókat tömörítő két szövetség elnökei is.
Vagyis: teljes az iparági egység.
A levél aláírói mind azt az álláspontot képviselik, hogy az internetadó tervét a kormánynak el kell vetni, és azt vissza kell vonni. A szektor képviselői azt írják, hogy az idén eddig minden jel arra mutatott, hogy érdemi párbeszéd zajlik a kormány és a szolgáltatók között a digitális Magyarország tervének mihamarabbi felépítése érdekében. Az internetadó viszont – állítják a szolgáltatók – teljesen váratlanul, minden eddigi ígérettel szembemegy, s minden eddigi elképzelést egy csapásra cáfolni látszik.
Megerősítették továbbá, hogy az internetadóról, annak tervéről semmiféle előzetes szakmai egyeztetés nem történt. Így olyan hatástanulmány sem készült, amely azt vizsgálta volna, hogy az eddig a világon sehol sem kivetet adó milyen következményekkel járna, és hogy mi indokolja, hogy ezt Magyarországon bevezetnék. Azt, hogy egy ilyen pénzügyi tehernek a gazdasági-társadalmi hatásait előzetesen modellezni volna szükséges, sok más mellett az is alátámasztja, hogy az Egyesült Államokban a '90-es évek óta kifejezetten tilos adót kivetni az internetre. Szakemberek szerint a tiltás kimondása az EU-ban is vélhetően csak azért nem történt meg, mert Brüsszelben eddig senki nem gondolta, hogy bármely tagországban ilyet valaha megtennének.
Nincs szakmai egyeztetés |
Miután Varga Mihály gazdasági miniszter a jövő évi adócsomag ismertetése részeként a múlt héten bejelentette az internetadó tervét, a társadalmi felháborodásra reagálva, egy nappal később azt mondta a hvg.hu kamerájába, hogy egyeztetnek a szolgáltatókkal – éppen onnan érkezett, mondta a miniszter. A tárgyalás részleteit is jól ismerő forrás lapunkkal azt közölte, hogy a miniszterrel az utóbbi napokban egyetlen alkalommal találkoztak a szolgáltatók. Varga Mihály az egyetlen eddigi megbeszélésen azzal szembesült, hogy a cégek ragaszkodnak "az internetadó nem elfogadható" álláspontjához. A cégek azt közölték a miniszterrel, hogy nem tudják magukra vállalni ezt a terhet, és ha az államnak pluszbevételre van szüksége, akkor azt a továbbiakban ne a szolgáltatóktól várja. Varga Mihály azt ígérte, hogy "majd kitalálnak valamit", de azóta nem volt a színfalak mögött egyeztetés. |
Az iparág álláspontja az, hogy rövid távon fiskális oldalról nem indokolt a netadó, hosszú távon viszont jelentősen rontaná az ország versenyképességét. Utóbbit azért, mert az újabb adó kivetése csökkenti a belső fogyasztást, ami tovább fékezi a szükséges iparági fejlesztéseket, visszafogja a beruházásokat, illetve csökkenti a foglalkoztatást. A fogyasztás mérséklődése pedig olyan spirálba húzza be az ágazatot, ami nem csak a nagyoknak fáj majd, de tönkreteszi a kis, magyar tulajdonú vidéki szolgáltatókat, miközben csorbítja a szolgáltatási minőséget, és végeredményben még csak nem is hozza, hanem viszi a pénzt.
Az internetadó bevezetése így nem csupán szakmailag helytelenítendő, de a józan gazdasági érvek szerint sem támogatható, hiszen ezzel a jövőben fel nem használt, százmilliárdos nagyságrendű, bennragadó EU-források, elmaradó beruházások, gyengülő kkv-szektor, digitálisan és gazdaságilag leszakadó régiók, és növekvő digitális megosztottság képe vázolható fel az elkövetkező években.
A levélírók közölték Varga Mihállyal, hogy bár a közelmúltban végre már voltak jelei annak, hogy a kormányzat megértette, hogy a távközlési iparág rendkívül forrásigényes, és így a hosszú távú beruházásaihoz és a piaci működéséhez tervezhetőségre és kiszámíthatóságra van szüksége, de ezt a netadó terve szertefoszlatni látszik. A levél végkövetkeztetése: mindenkinek az az érdeke – beleértbe a politikát, piacot és lakosságot is –, hogy az internetadó tervezetét visszavonják. Az iparág szerint ez az egyetlen helyes megoldás.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.