Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Ha a gazdasági fejlettséget nézzük, akkor az látható, hogy Kazahsztánt leszámítva mindegyik vizsgált közép-ázsiai állam szegénynek tekinthető Közép-Európához képest.
A jövedelmi egyenlőtlenségeket tekintetében – ezt a Gini-mutatóval lehet mérni – a közép-európai ázsiai államok többsége rosszabbul áll, mint a mi régiónk, vagyis polarizáltabbak a jövedelmek. Kazahsztán ebből a szempontból kilóg a sorból a volt szovjet köztársaságot közül.
A Transparency International Korrupciós Érzékelési Indexét (CPI) tekintve a közép-ázsiai messze rosszabbul állnak, mint a közép-európai régiói államai.
Magyarország teljes külkereskedelme (export és import) 2013-ban összesen 156,4 milliárd eurót tett ki, 7 milliárd eurós magyar aktívummal. A 81,7 milliárd eurós magyar kivitelből mindössze körülbelül 300 millió eurónyi export irányult a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokba, illetve Azerbajdzsánba. Ezek az értékek eltörpülnek a fő exportpiacok (Németország, Románia, Szlovákia, Ausztria például) mellett.
És a végére egy kakukktojás. A közép-európai régió országai, Magyarország kivételével, igen jól szerepelnek a sajtószabadságot mérő listán, hazánk ugyanakkor e tekintetben nem áll jól, két év alatt 24 helyet rontottunk és messze kilógunk a régiós képből. A közép-ázsiai államok közül több igencsak autokratikus keretek között működik, úgyhogy rossz helyezésük nem is meglepetés.
