Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A törvényalkotási bizottság módosító javaslatot nyújtott be a 2015-ös költségvetés tervezetéhez, ebben jelentősen átalakítják a befektetési alapokra tervezett különadó konstrukcióját.
Módosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a törvényalkotási bizottság a 2015-ös költségvetés tervezetéhez. A módosítóból többek között kiderül, hogy a befektetési alapok tervezett különadóját teljesen átalakítják. Az adó alapja ugyanis a forgalmazói díj helyett a befektetési alapokban kezelt vagyon nagysága lesz. Az adó alanya külföldi alapok esetében a forgalmazó, míg a hazai alapok esetében az alapkezelő lesz. Az adó mértéke pedig 0,05 százalék lenne.
Ez azt jelenti, hogy a korábban tervezett, a forgalmazói díj 25 százalékára rúgó különadóból várt 10 milliárd forint körüli összeg helyett körülbelül 2,7 milliárd forintos összeggel kalkulálhatnak a jövő évi büdzsében (a BAMOSZ adatai szerint október végén összesen 5548 milliárd forintnyi vagyont kezeltek az alapkezelők). Az alapkezelők most ráadásul kikerülnek a bankadó hatálya alól, úgy körülbelül 2 milliárdot fizettek, ám most kapnak egy ennél kicsivel nagyobb terhet a nyakukba.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk a nyárra.
Még felszólítás sem hangzott el, semmilyen módon nem szankcionálhatók a résztvevők - állítja Horváth Lóránt ügyvéd.