A Fidesz szerint akár adójogi szabályokat is módosítani kell, hogy ösztönözzék a nyugdíjasok munkavállalását a hiányszakmákban – mondta Tuzson Bence kedden Budapesten az Országgyűlésben napirend előtt. A nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője közölte: olyan ösztönző rendszert kell Magyarországon kidolgozni, ami miatt a nyugdíjasoknak érdemes lesz – főleg a hiányszakmákban – a munka területére visszatérni.

AFP / Inga Kjer

Tuzson Bence azt mondta, évekkel ezelőtt még az jelentette a problémát, hogy a fiatalok bizonyos munkaköröket nem tudnak betölteni a nyugdíjasok miatt, most viszont pont fordított a helyzet: vannak olyan hiányszakmák, ahol szükség van a nyugdíjasok munkavállalására is.

Mi a helyzet most?

Arról már született egy KSH-felmérés, hogy a nyugdíjasok közül többen szeretnének dolgozni, mint ahányan tényleg dolgoztak. Többségük azonban valószínűleg nem későbbi nyugdíjba vonulásra, hanem a nyugdíj melletti munkavállalásra gondolt. 2012-ben a foglalkoztatott nyugdíjasok száma mintegy 150 ezer volt, ebből 95 ezren kaptak öregségi nyugdíjat. Általánosságban az is elmondható, hogy a magasabb iskolai végzettségűek aránya magasabb a nyugdíj mellett dolgozók között.

A jelenlegi ötlettel ugyanakkor a párt mintha elfeledkezne egy fontos tanulságról, amiről nemrég a hvg.hu is írt. A nyugdíjrendszer problémáinak megoldása (vagy legalábbis annak jó nagy része) az  aktív korúak munkavállalásának segítésében keresendő. Nem tüzet kell oltani, amikor már nyugdíjasok az emberek, hanem munkát kell adni nekik, amikor fiatalok. Ehhez bölcsőde kell, részmunkaidő, és az is, hogy mindenki tisztában legyen jó korán azzal: mennyi pénzt tett félre, amiből ki tudja kalkulálni, mennyi nyugdíjra számíthat. Ez egyébként annyira nem lehet bonyolult, hogy ne lehetne megcsinálni: a hollandoknak és a svédeknek is sikerült.

Eddig pont az ellenkezőjét tették sok esetben

A Fidesz most bedobott ötlete azért mulatságos, mert az Orbán-kormány edddig sokat tett azért, hogy egyes nyugdíjas csoportok ne dolgozhassanak. Az elmúlt két évben számos olyan szigorítás lépett életbe, amely bizonyos foglalkozásokba alapvetően lehetetlenné teszi a nyugdíj mellett vagy a 65 év feletti munkavállalást. Tavaly fogadta el a parlament azt a jogszabály, amely szerint fokozatosan, tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára. A foglalkoztatottságot az sem segíti, hogy a jogszabályok szerint, 2013. január 1-től közalkalmazotti státuszban nem folyósítható egyszerre a nyugellátás és a fizetés, vagyis a nyugdíjasoknak választaniuk kell a munkaviszony és a nyugellátás között, függetlenül attól, hogy betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt és nem befolyásolja a közalkalmazotti jogviszonyból származó bér mértéke sem. Ez főleg azért problémás, mert a közszféra számos területén magas arányban dolgoznak 60, sőt 65 év felettiek.

A jelenlegi magyar jogszabályok más esetekben sem ösztönöznek a nyugdíj melletti munkavállalásra: annak még nincs korlátja, ha valaki öregségi nyugdíj mellett akar dolgozni, de ha valaki a nőknek járó 40 éves kedvezménnyel ment nyugdíjba, nem árt vigyázni, mennyit keres, mint ahogyan a rokkantsági ellátásnál is. A rehabilitációs járadéknál viszont a munkaidő a döntő. Azért nem árt vigyázni, mert ha egy ilyen nyugdíjas túllépi a neki szabott kereset- vagy munkaidőkorlátot, leállíthatják a nyugdíja folyósítását.