Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Kedden elfogadta a parlament a 2015-ös költségvetés főösszegeit. Ezek után a sarokszámokon már nem lehet majd elvileg változtatni – bár zárószavazás előtti módosítókat be szoktak csempészni a képviselők –, vagyis ezek az összegek lesznek irányadóak. A büdzsé zárószavazása – miután a Költségvetési Tanács véleményezte a módosításokkal egybeszerkesztett egységes költségvetési törvényjavaslatot – a jövő héten várható, amire a civilek tüntetést is szerveztek.
Az Országgyűlés a 2015-ös költségvetés teljes bevételét 16 312 milliárd forintban, kiadását 17 190 milliárd forintban, hiányát pedig 877 milliárd forintban állapította meg. A bevételi főösszeg 67,7 milliárd forinttal, a kiadási főösszeg 67,9 milliárd forinttal, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal lett kisebb az eredetileg javasoltnál.
A büdzsé tervezetében ugyanakkor több olyan elem is található, melyek sokak számára megütközést kelthet. A furcsaságokból szemezgettünk most ki párat.
1+2. Szociális kiadások átalakítása és közmunka felpörgetése
A jövő évi költségvetésben már látható egy olyan folyamatnak az előszele, mellyel a kormány 2018-ra teljesen kivezetné a munkanélküli segélyeket az ellátórendszerből. A 2015-ös lehet az első olyan év, amikor közmunkára többet költ majd az állam, mint munkanélküliségi ellátásokra. A közmunkával kapcsolatban eközben már sokan, sok helyen elmondták, hogy több szempontból is problematikus a program: például alig néhányan térnek vissza az itt dolgozók közül a valós munkaerőpiacra, illetve nagy a bennragadás veszélye is, minél tovább dolgozik itt valaki annál korlátozottabbak lesznek a lehetőségei. Emellett pedig a közmunka megalázó is.
Varga Mihály a parlament egy korábbi ülésén
Túry Gergely
A rendszeres szociális segély átalakul, jövőre már nem a központi kormányzat folyósítja, hanem a helyismereti előnyben levő önkormányzatok ítélik meg ezt az apanázst. Azok az önkormányzatok, amelyektől a kormány kimondva is azt várja, töltsék meg tartalommal azt a jövő évi adócsomagban levő lehetőséget, hogy adóztassanak bátrabban, mint idén. (A kormány szerint ugyanakkor a szociális támogatásra költött állami és önkormányzati források együttes összege nem fog csökkeni, sőt, a parlament által megszavazott költségvetési módosítócsomag 12,9 milliárdos pluszt juttat erre a területre az eredeti javaslathoz képest).
A szociális kiadások átalakítása azért is bír negatív jelentéssel, mivel az OECD friss összesítése szerint mindössze egyetlen egy olyan tagállam van, amelyben a 2014-es GDP-arányos kiadási szint alacsonyabb, mint a 2007-es szint. Ez az ország pedig Magyarország. Ez pedig azt is jelenti, hogy a magyar állam a válság idején és utána nem igyekezett, vagy nem tudta a szociális kiadások növelesével tompítani a gazdasági válság következtében megnövekvő rászoruló rétegek helyzetét.
3. Az állam többet költ magára
Bár államreformot, bürokrácia-leépítést jelentett be a kabinet, a 2015-ös költségvetés fő számai alapján az állam működése nem fog kevesebbe kerülni az adófizető polgároknak. Az állam nagyságrendekkel többet költene működési és gazdasági funkciókra jövőre, mint 2014-ben. A kicsi, olcsó, az emberek életébe a lehető legkevésbé beleszóló állam képe így még távolabb kerülhet. A jövőre magára többet költő államról bővebben itt lehet olvasni.
4. Stadionok
Nem lanyhul jövőre a stadionépítési láz sem. Új Puskás stadion 44 milliárdért, a Nemzeti Stadionfejlesztési Programra bő 7 milliárd, egyéb stadionfejlesztésre (Székesfehárváron, vagy Szombathelyen például) pedig több mint 12 milliárd forint jut. Emellett a sport támogatására is jut bőven támogatás, a VS.hu összesen 118 milliárdot számolt (stadionokkal együtt), miközben a kormányzat a kimagasló sporteredmények elismerésére pénzeket csoportosít át a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményeitől.
Stadionfejlesztések mindenhol
Nemzeti Sportközpontok
| Mit módosítottak még a képviselők? A főbb számok |
| A büdzsé főösszegeinek elfogadásával a képviselők arról is döntöttek, hogy megfelezik az Országvédelmi Alap előirányzatát, a pénzügyi tranzakciós illetékből pedig 56 milliárd forinttal kevesebbre, 206,2 milliárd forintra számítanak jövőre. Átvezették a távközlési adóból várható bevétel – 12,8 milliárddal 56,4 milliárd forintra – csökkenését, valamint a reklámadó-befizetések – 600 millió forinttal 6,6 milliárd forintra – emelkedését is. Egészségügyi hozzájárulásból 36 milliárd forinttal kevesebb – 161,8 milliárd forintnyi – bevétellel számolnak, ám az Egészségbiztosítási Alap bevételei között új előirányzatként jelenik meg a dohányipari vállalkozások jövő évi egészségügyi hozzájárulása, amelyből 11,5 milliárd forintot várnak. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megemeléséből 6,4 milliárd forint többletforrást terveznek, ami lehetővé teszi a támogatás csökkentését a kormányhivataloknál és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih). A szabályozás várható módosulása miatt 20 milliárd forinttal kevesebb – 149 milliárd forint – folyik be az úthasználati díjból. A személyi jövedelemadóból (szja) az eredetileg vártnál 5 milliárd forinttal több folyik be. Emellett az MVM Magyar Villamos Művek jövő évi tőkeemelésére az eredetileg tervezett 50 milliárddal szemben csak 18 milliárd forintot szánnak az idei többletforrások, valamint a kockázatok és a tervezett beruházások finanszírozási szükségletének pontosabb előrejelzése alapján. Az Eximbank pedig a 2014-s költségvetés módosításával már az idén 20 milliárdos tőkeemeléshez jut, ezért a 2015-ös büdzséből ezt a tételt kihúzták. |
5. Orbán Viktor a Várba költözik
A magyar miniszterelnök a Parlamentben használt irodákból a várba költöztetné hivatalát, illetve a Miniszterelnökség is a Nemzeti Táncszínház által használt egykori karmelita kolostorba költözne. A Nemzeti Táncszínháznak 2,6 milliárd forintot biztosítanak arra, hogy új játszóhelyet alakítsanak ki a Millenáris Park területén, a kormányfő és hivatala 2016-ban már itt folytatná munkáját. A költözködés előkészítésére emellett 1,4 milliárd forint is el fog menni.
6. Maradnak a különadók, sőt, jönnek újabbak
Nem lesz érdemi változás a különadókat illetően a 2015-ös költségvetésben. Marad a bankadó, reklámadó, közműadó, telefonadó, tranzakciós illeték, az áruházláncok pedig egy megemelt élelmiszer-felügyeleti díjat is kapnak a nyakukba, mely cégenként komoly terhet jelent, bizonyos fejlesztéseket egyes vállalatok el is halasztanak. De jön új adó is: szappanokra, parfümökre, művirágra is bevezetik a termékdíjat. A befektetési alapokra pedig különadót vetnek ki. (Netadó azonban nem lesz.)
A különadókkal kapcsolatban már az Európai Bizottság (EB) is megjegyezte, hogy azok torzító és fékező hatást fejthetnek ki a gazdasági növekedésre, nem beszélve arról, hogy az adókkal belenyúlnak a különböző szektorok, ágazatok piaci viszonyaiba is, uniós jogot sérthetnek, és a versenyt korlátozhatják, illetve a kormány a saját maga szája íze szerint alakíthatja.
7. Fiatal házasok adókedvezménye
Alapvetően nem tartjuk rossz gondolatnak a fiatalok támogatását, ám azt már igencsak diszkriminatívnak látjuk, hogy csak a házasulandó fiatalok kaphatnak havi 5 ezer forintos adókedvezményt. Aki élettársi kapcsolatban él, esetleg még abban sem, ám már évek óta együtt van a párjával, ám nem szeretne házasodni, az nem részesülhet ilyen kedvezményben.
8. A 169 milliárdos titok
Hetek alatt sem sikerült kitalálni, tartalommal feltölteni azt a 169 milliárd forintos tételt, amely a jövő évi költségvetés egyik legkockázatosabb sora. Az állami vagyon értékesítéséből reméltek ennyit a hvg.hu - máig nem cáfolt - információi szerint, egy sor minisztériumi, kormányzati épületet adtak volna el és vettek volna vissza bérbe, de kiderült, hogy ezt a trükköt nem eszi meg az EU. Most is megy az agyalás, hogyan lehet ezt a célszámot elérni.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
